Az elmúlt évtizedben egymás után több építészettel foglalkozó valós és virtuális hely alakult (Kévés galéria, N&n, hap galéria, epiteszforum.hu, hg.hu, KÉK stb.). Az eredetileg képzőművészetre szakosodott intézmények közül is egyre többen adnak lehetőséget építészeti bemutatkozásoknak (Budapest galéria, Műcsarnok, Nemzeti Galéria, Millenáris), de mindez még mindig nem jelenti azt, hogy ez a piac t
elített lenne. Korosztályok, stílusirányzatok, azonos érdekeltségek szervezhetnek a közeljövőben kisebb-nagyobb, ideiglenes vagy állandósuló fórumokat. Ebben a mozgásban lévő intézményi környezetben helyezkedik el a Budapesti Építész Kamara által létrehozott Budapesti Építészeti Központ, a FUGA , amely a város kortárs építészetének reprezentatív helyszíne kíván lenni. Az új galéria nem konkurencia a már működőeknek, hanem egy eddig nem megfogalmazott lépték és értékrend befogadója lesz. Megjelenése tovább differenciálja a meglévő intézmények között már beindult profiltisztítás folyamatát, segítve az egyre karakteresebb arculatok kialakítását. A FUGA az építészet kiemelt fontosságú területe mellett szinte minden más művészeti szakág folyamatos bemutatását biztosítja: képzőművészet, klasszikus zene, jazz, színház, családi és gyermekprogramok, tudomány, könyv és film. Minden témakört előadások, fórumok, műhelybeszélgetések kísérnek, találkozási lehetőséget teremtve a rendszeres és alkalmankénti látogatók számára. Távlatban szakmai és művészeti klubok működését tervezzük. A FUGA alapvetése szerint az építészet olyan speciális művészeti ág, amely a technikai lehetőségek, a tudományokkal való szintézis nélkül nem létezhet, az időtálló, példaértékű művek mindezek összességéből születnek. A központ célja, hogy az összetevők bemutatása, kölcsönhatása és továbbgondolása útján mutassa meg az egészet, ugyanakkor az építészetet összekapcsolja az előzőekkel és más művészeti ágakkal. Művészeti központként felszínre kerülnek a hasonlóságok és eltérések, a létező kapcsolatok és együttműködési hiányok, bemutatható, mennyit profitálnak a kultúra szereplői az erős kölcsönhatásból, milyen veszteségek származhatnak az együtt gondolkodás híján. Ez a folyamat reményeink szerint újabb kapcsolódási lehetőségek felfedezését fogja eredményezni, hiszen a társművészetek elméleti kérdései között fellelhető témákról (tér, tömeg, ritmus, transzparencia, organikusság stb.) remélt közös gondolkodás kölcsönhatásba kerül az építészek által keresett megoldásokkal. További tervek között szerepel a társintézményekkel történő kapcsolattartás. A belváros színházai, kiállítótermei, művészeti egyetemei a közelség okán is szinte naprakész együttműködésre motiválják az intézményvezetőket, szervezőket. Mindemellett keressük a lehetőséget a párbeszédre minden művészeti fórummal, szervezettel itthon és külföldön.
