Mi a nyitvatartási idő?

Kedd 10:00 - 18:00 Szerda 10:00 - 18:00 Csütörtök 10:00 - 18:00 Péntek 10:00 - 18:00 Szombat 10:00 - 18:00 Vasárnap 10:00 - 18:00

Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery

Name: Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery
Address: Budav\u00E1ri Palota, Szent Gy\u00F6rgy t\u00E9r 2, Budapest, 1014, HU
Telephone: +36204397331
Price range: ££
Rating: 4.6

Kezdőlap
Magyarország
Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
(2749)

Itt talál meg minket/You can easily find us here:

http://maps.google.hu/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Magyar+Nemzeti+Gal%C3%A9ria,+Budapest,+D%C3%ADsz+t%C3%A9r&sll=47.15984,19.500732&sspn=3.540973,6.866455&ie=UTF8&hq=Magyar+Nemzeti+Gal%C3%A9ria,&hnear=Budapest,+D%C3%ADsz+t%C3%A9r&ll=47.500474,19.036152&spn=0.006871,0.013411&z=16&iwloc=A

07/10/2026

Képről képre – A vértanú tábornok menyasszonya

1849. október 6-án Aradon végezték ki Nagysándor József honvédtábornokot. Egyike volt a tizenhárom vértanúnak. Alig múlt negyvenhat éves, házasodni készült ifjú menyasszonyával, a csupán tizenhét esztendős Schmidt Emmával, aki saját unokahúga volt, vagyis nővérének a leánya. Búcsúlevelében végtelen szerelméről biztosította a leányt, visszaküldte jegygyűrűjét, s várta a sorsát. Emma évekig gyászolta kedvesét s végül feleségül ment a nála huszonnyolc évvel idősebb Klauzál Gáborhoz, akitől három gyermeke született.

Barabás Miklós (1810–1898), a reformkor legjelentősebb magyar festője, régről ismerte Nagysándor Józsefet. Önéletrajzában kétszer is megemlékezik róla: „A tisztek közül Nagy Sándor hadnagyot még krakkói nyaralásomból ismertem s ő különös rokonszenvével tüntetett ki. Később 1849-ben találkoztam vele, mikor az ő dandára a budai várat bevette. […] 1849-ben, a vár bevétele után, át akarván költözködni budai nyári lakomba, miután a hajóhidat Jellasich elégettette, csak a lánczhídon lehetett volna kocsin átmenni, azon pedig csak honvédeknek volt szabad járni; Nagy Sándor adott engedélyt, hogy az én bútoros kocsimat is át engedjék.” Barabás nyári laka a Városmajorban állt, Buda ostromakor ebben volt Görgei Artúr főhadiszállása, ugyanis ő volt Barabás fiának, Elemérnek a keresztapja. A festő érzékletesen írja önéletrajzában, hogy házát többször is bombatalálat érte: „…egy másik golyó a kapu fölötti nyíláson jött be, végig haladt az udvaron és a hátul lévő földszinti árnyékszéket zúzta szét, nagyobb kár a házban nem történt…” A keresztelőre végül csak az ostrom után, május 29-én került sor.

A menyasszony, Schmidt Emma a Pest megyei főorvos, Schmidt János leánya volt. A szabadságharc után németes nevét Kovács Emmára magyarosította. Barabás Miklós a saját feljegyzései szerint két akvarellt is festett Emmáról. Az egyiket vőlegénye őrizgette haláláig, a másik pedig már a tábornok halála után készült.

A finom, légies könnyedségű akvarellen a fiatal menyasszony gyászkendőt visel, mellette, egy fakorlátra vetve fekete honvédköpeny, mely nemcsak a gyászra utal egyértelműen, hanem a katonai hősi halálra is. A mártíriumot az ifjú nő kezében tartott babérkoszorú jelképezi. Barabás képének különleges részlete a háttérben feltűnő romos épületegyüttes. A nagy körbástya a budai Fehérvári rondella, a tőle jobbra lévő épületek között pedig az egykori Teleki-palotát ismerhetjük föl. Buda 1849-es ostromakor Nagysándor József feladata volt ennek a falszakasznak bevétele, seregei a Tabán felől, egészen a mai Kapisztrán térig elnyúlva támadták a várat. A rondella ma is áll a Szent György tér és a Dísz tér találkozásánál, a Teleki-palota helyén pedig József főherceg palotája épült föl.

Barabás akvarellje többszörös megemlékezés a kivégzett vértanú tábornokról, akit személye helyett a ruhája képvisel. A háttér budavári romjai katonai hőstettére emlékeztetnek. S van még egy különös motívum a képen: a durva fakorlátra vetett köpeny vörös zsinórozása. A zsinórból formált hurok, a korlátról lecsüngő zsinórkötegek talán nem egészen szándékolatlanul, de mégiscsak Nagysándor József kötél általi halálára emlékeztetnek. Barabásnak nagyszerű érzéke volt nemzeti, politikai érzelmek ártatlan képi motívumok általi megjelenítéséhez. 1849 októbere után pedig még egy csupasz kötél is képes volt a nemzeti gyász kifejezésére.

kép:
Barabás Miklós: Kovács Schmidt Emma, Nagysándor József menyasszonya, 1849
akvarell, fedőfehér, papír, 487 × 388 mm
Magyar Nemzeti Galéria

szöveg: Bellák Gábor

#1849

05/10/2026

Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron –
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.
Ady Endre:Október 6.
Műtárgyadatok:https://mng.hu/mutargyak/45640/

02/10/2026

Csodálatos nők - csodálatos műalkotások!
Október 21-től látogatható Elhivatottak. Magyar képzőművésznők a 20. század első felében című kiállításunk!

A 20. század első felének magyar női alkotóinak műveit bemutató tárlaton 60 művész több mint 130 alkotásával találkozhat a közönség. Az elmúlt években egyre jelentősebb figyelem irányul Magyarországon is a női életművekre, de nagyszabású, sok szempontot körbejáró válogatást első alkalommal mutat be hazai múzeum. A nevesebb alkotók – Anna Margit, Dénes Valéria, Ferenczy Noémi, Gedő Ilka, Gráber Margit, Korb Erzsébet, Kövesházi Kalmár Elza, Lesznai Anna, Schaár Erzsébet, Szántó Piroska és Vajda Júlia – mellett számos kevésbé ismert művész alkotásait is felvonultatja a tárlat. A kiállításon a művészi kiteljesedést külföldön kereső, de napjainkra már nemzetközi hírű alkotók – Beöthy-Steiner Anna, Gross-Bettelheim Jolán, Anton Prinner és Reigl Judit – művei is láthatók.

Jegyvásárlás: https://ligetplusz.hu/elhivatottak-ik-mng-26

A kiállítás főtámogatója a Bauhaus Szakáruházak Bt.

Partnere a Liszt Ünnep, együttműködő partnerei a Hilton Garden Inn Budapest City Centre és a Porsche Hungaria Kft.

30/09/2026

Képről képre – A diósgyőri bíró fia

Akármelyik művészről beszélünk is, mindig kell legyen egy olyan tulajdonsága, amely csak az övé, egy jelzője, amit saját jogán érdemelt ki, s tán legutolsó sorban említendő csak, hogy kinek is volt a fia. Az életrajz szempontjából azonban néha éppen az ilyen mellékes körülmények kaphatnak különös hangsúlyt, mivel nem a művész fő tulajdonságaira és jellemvonásaira irányítják a figyelmet, s így teszik még érdekesebbé a karaktert. Mindennek azonban csak akkor van létjogosultsága, ha annak a bizonyos mellékszálnak van valami látható nyoma is a művész életművében. Benczúr Gyuláról kár leírni, hogy a kassai patikus fia, mivel ennek az életműben semmi rezonanciája nincsen, meg annak sem, hogy Rippl-Rónai József a kaposvári tanító fia. De akkor a diósgyőri bíró fia az kicsoda? Mondjuk úgy egyszerűen, hogy az, aki a legszebb képet festette Diósgyőr váráról.

Százhúsz esztendje, szeptember 30-án halt meg a magyar romantikus tájképfestészet utolsó mestere, Telepy Károly (1828–1906). Nagy kortársai, a Markó gyerekek, Ligeti Antal, Brodszky Sándor, Molnár József már korábban itt hagyták e földi világot, amelyben a mindenkin segítő jó „Telepy bácsi” maradt csak végül. Nála a tájkép még a természet csodájáról szólt, ifjabb és modernebb kortársainál viszont már minden, a tájkép is a festészet drámájától volt hangos.

Telepy édesapja, Telepianovich György görög katolikus lelkésznek készült, de 1821-től már különböző színházi társulatoknál dolgozott díszletfestőként, jelmeztervezőként, vígjátékok szerzőjeként és komikus színészként is. Nevét ekkoriban magyarosította Telepire, illetve később Telepyre. Darabjaiban olykor gyermekei is felléptek, sőt a kis Károly már két évesen a színpadon állt. A színjátszástól 1855-ben vonult vissza. Borsodban telepedett le, s bíróként ténykedett többek között Diósgyőrben is.

Károly Pesten végezte iskoláit, mivel apja akkor éppen a pesti Nemzeti Színház művésze volt. Festészeti tanulmányait Barabás Miklósnál kezdte 1845-ben. A szabadságharc után Münchenben, majd 1851-től kezdve öt évig Velencében tanult. Ezt követően másfél évet töltött Rómában, s végül 1859-ben tért haza Pestre. Az elsősorban tájképfestőként ismert Telepy Károly nemcsak kitűnő művész, de mint a késő 19. század magyar művészeti életét irányító Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkára, jelentős művészetszervező is volt. 1861-től kezdődő titkári munkája miatt hosszú időn át alig festett. Festőművészi életművének java az 1880–1890-es években jött létre. Telepy Károly az országnak szinte minden részét bejárta, számos magyar tájegységet, például a Balaton vidékét, a modernizálódó Pest és Buda környékét az elsők között fedezte fel a festészet számára. Budapesti látképei várostörténeti szempontból is rendkívül értékes ábrázolások.

Életműve korai korszakának az egyik fő műve a diósgyőri várat és környezetét megjelenítő tájkép 1860-ból. Telepy nyilván apját látogatta meg Diósgyőrben, s ekkor figyelt fel Nagy Lajos király még romjaiban is lenyűgöző várára. A kép nem utolsósorban annak köszönheti máig ható varázsát, hogy a történeti emléket nem magányos fenségében örökíti meg, mint például idősebb Markó Károly a visegrádi várat, hanem a mindennapi élet részeként. A Szinva patak partján ténykedő mosó asszonyok derűs életképi karaktert adnak a képnek, melynek hátterében elegánsan, nem hivalkodó módon emelkedik a pompás várrom.

Halálakor szebbnél szebb szavakkal emlékeztek meg a festőről. A „Tolnai Világlapja” így írt: „Évtizedek előtt festettek úgy, mint Telepy Károly most festett, de művészetében volt valami eredeti, sokszor megkapó, melylyel meg tudta nyerni nemcsak a közönség, de a legepésebb kritikus elismerését is. Mindenesetre, ő hagyott reánk a legtöbb mutatót az ötvenes évek festészetéből, ő maga volt képviselője egy sereg rég letűnt igazságnak, mely végigkísérte őt egész pályafutásán.” A kor neves művészettörténésze, Szana Tamás pedig így emlékezett rá: „Telepy nekünk egy emlékezetes korszak utolsó képviselője volt s mint ilyen nem egy szép vonását őrizte meg az úttörők nemes erényeinek. Benne, mint azokban a régi nagyokban, utolsó napjáig megmaradt a művészet rajongó szeretete, társainak megbecsülése s az a boldog hit, mely még a legziláltabb viszonyok között is föltétlen diadalát hirdeti a kegyelettel ápolt eszménynek.”

kép:
Telepy Károly: A diósgyőri várrom, 1860
olaj, vászon, 53 × 79 cm
Magyar Nemzeti Galéria

szöveg: Bellák Gábor

26/09/2026

A few pics before we opened the doors. Now we're festivaling – already deep in the mix !!! 😃
❤ 12th Judit Polgar World Chess Festival - Hungarian National Gallery - today! Morgan Stanley

26/09/2026

Immár hagyomány, hogy Polgár Judit nálunk rendezi meg a Világsakkfesztivált, amely ezekben a percekben is zajlik.
Sakk a művészetben, művészet a sakkban, a kritikai gondolkodás képessége és sok-sok játék szövi át a napot hatalmas érdeklődés mellett.
Ráadásul külön öröm számunkra, hogy most mutatta be Polgár Judit a RubikSakk nevű új leleményt, amely a sakk stratégiai elemeit ötvözi a Rubik-kocka kirakásának logikai kihívásával.

25/09/2026

"Gróf Thököly Imre páratlanul érdekes jelenség. Öreg édesapja várát a Wesselényi-felkelés miatt ostrom alá vette a császári had Árvában. A gyermek Thököly álruhában átszökött az ostromgyűrűn, Erdélybe menekült, Apafiék, Teleki Mihályék nevelték fel. Bethlen Gábor volt az ideálja, szabad Magyarországot akart török fennhatóság alatt, mert rendületlenül hitt a félhold erejében. A határ menti bujdosó kuruc bandák és szabadcsapatok gerillaharcainak a daliás fiatal gróf megjelenése egyszerre jelentőséget adott. 1677 végén a könnyű lovas kurucok átmenetileg már a felvidéki bányavárosokat is megszállták. 1680-ra a lutheránus Thököly már a kurucok fővezére lett, tekintély külföldön is, akivel barátkozni kezdett a Lipóttal hadakozó XIV. Lajos, és egyezkedni Lipót. Az ifjú vezér kitűnő katona, nagyszerű szónok és csodálatos diplomata tehetség volt, simulandi milus artifex, a képmutatás csodálatos művésze, ahogy írták róla. A kikényszerített fegyverszünetek alatt mindig több és több eredményt csikart ki lerongyolt és kiéhezett felkelőinek, főképpen jó téli szállásokat, új tarolatlan területeket, két, majd három vármegyét. Barátja, a török ünnepelte, segítette hódításaiban, királlyá akarta emelni, és neki szánta Erdélyt, annyira, hogy erre Erdély lett császárpárti. Tekintélye nagyot ugrott, amikor férjhez ment hozzá I. Rákóczi Ferenc özvegye, a katolikus Zrínyi Ilona. (Így lett Thököly mostohaapja II. Rákóczi Ferencnek.) A kurucok nagyon előretörtek, elfoglalták Kassát, török segítséggel lerombolták Füleket (ekkor esett rabságba az említett Koháry), és mialatt a felkelők folyton békével és barátsággal hitegették Bécset, a füleki mezőn Ibrahim Szerdár Magyarország királyává kiáltotta ki Thökölyt. Az ifjú vezér azonban csak a hagyományos fejedelmi címet fogadta el, és Kara Musztafával már Bécs alatt meg a morva határon járt. Magát Bécset nem ostromolhatta, mint keresztény, a pogánnyal együtt. Ekkor következett el az iszlám hirtelen összeomlása, a meglepetésszerű világpolitikai fordulat, amely örökre megbuktatta a törökpárti hazafiak külpolitikáját. A felső-magyarországi urak, főleg persze a katolikusok, sietve, sőt lelkesen pártoltak a királyhoz, aki végre reményteljesen nekiláthatott az ország fölszabadításának. Thököly fogyatkozó serege északkelet felé hátrált, várai sorra hullottak; Zrínyi Ilona három éven át hősiesen védte Munkácsot Carafával szemben, de már-már hazaáruló számba menő hősi férje 1685-ben egészen átszorult a a török területre, ahol szintén gyanúba fogták, hogy talán mégiscsak a császáriakkal tart." Szabó Lőrinc
369 éve ezen a napon született Thököly Imre.
Thököly Imre menekülése című Székely Bertalan festmény látható a képen.

24/09/2026

Szeptember 27-én, vasárnap 15 órakor tárlatvezetésre várunk! A Millennium 130 és a Nagybánya 130 kiállítások segítségével megidézzük az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítást. A nagyszabású képzőművészeti bemutatón látható több alkotás ma a 19. századi állandó kiállításunk meghatározó darabjai közé tartozik. Az évfordulós tárlatokon ritkán látható remekműveket is bemutatunk!
Jegyvásárlás online: https://ligetplusz.hu/jegyek/egy-kiallitas-emlekezete-mng-260927

23/09/2026

Képről képre – „Gonosz rajzok” mestere

Lehet-e egy rajz gonosz? Természetesen lehet. Az olyan karikatúra, amely inkább gúnyol ahelyett, hogy humoros megértéssel mutatná be gyengeségeinket, akár gonosznak is nevezhető. Ha van gyilkos humor, van gyilkos malíciájú rajz is. Százötven évvel ezelőtt, szeptember 24-én született az a különös tehetségű művészünk, akinek 1907-ben kiállított munkáit látva Heltai Jenő talált rá a „gonosz rajzok” fogalmára, amire egyébként több más kritikusa is felhívta akkoriban a figyelmet. A művész szerencsére nem volt gonosz, sőt szeretnivaló, kedves figurának találta mindenki, halálakor pedig úgy emlékeztek meg róla, mint aki „az amerikai magyarság egyik legértékesebb tagja” volt.

Kóber Leó (1876–1931) Morvaország fővárosában, Brünnben látta meg a napvilágot. Gyermekkorát már Magyarországon töltötte, művészeti tanulmányait Bécsben kezdte, ahol festőművésznek készült, de végül a rajz és a karikatúra lett a fő műfaja. 1896-tól Münchenben tanult tovább, majd 1903-ban Párizsba költözött. Ekkor már sikeres karikaturista volt, akinek rajzait sorra közölték a bécsi, müncheni és párizsi szatirikus lapok. 1907-ben a Könyves Kálmán Könyvkiadó Nagymező utcai kiállítótermében mutatkozott be a hazai közönség előtt. Katalógusának előszavában Heltai Jenő így írt: „Abból, ami a tárlaton előttünk van, meglátszik az, ami a művész mögött van: a küzdelmek, a csalódások, az emberek kicsinyességének, haszontalanságának, önzésének, testi és lelki fogyatékosságainak a megismerése. Rajzai az életnek és az embernek ilyenformán való fölfogását tükrözik. Ezért van, hogy ha a jókedv szolgálatában állnak is, a legtöbb esetben mégsem igazán jókedvű, hanem inkább gúnyolódó malicziózus és gonosz rajzok. Ha eltekintünk kecses és Páris minden bájosságával és illatával itatott nőalakjaitól, többi figurája mind megannyi kemény kritikája a legtökéletesebb lénynek, az embernek.” 1911-ben, amikor már inkább festményeivel, szelídebb hazai és berlini tájképeivel állt a publikum elé, Malonyay Dezső, Munkácsy Mihály egykori titkára, az érzékeny szemű és jó tollú műkritikus így emlékezett vissza Kóber 1907-es rajzaira: „Látni úgy tud s olyan irgalmatlanul be is tudja mutatni, amit meglátott, hogy emberi gyarlóságunk érzetében, valósággal ügyelünk magunkra képei előtt, begombolkozunk. — félünk tőle, hogy belénk ne lásson.”

A világháborút haditudósítóként élte át, élményeit pedig a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatalának megbízásából egy 31 lapos „Háborús ABC” című képes könyvben, illetve egy különleges kártyasorozaton foglalta össze. Az 1917-ben kiadott háborús magyar kártya lapjain a királyok, alsók és felsők képein a szövetséges hatalmak vezetőit és hadvezéreit ábrázolta, a számozott lapokon pedig hadi eseményeket jelenített meg.

A Tanácsköztársaság rendőrségének, a „Vörös Őrség”-nek a lapja szerint 1919 júniusában Kóber Leót bízta meg a főparancsnok-helyettes József főherceg budavári palotájában a „műbecslések állandó elvégzésével”, ami nyilván a műkincsek számbavételét jelentette.

Körülbelül eddig tartott Kóber hazai pályafutása. 1921-ben Amerikába emigrált, ahol hamarosan sokat foglalkoztatott rajzolója lett a „New York Times” és a „World” című lapoknak. 1922-ben hosszú levélben számolt be amerikai tapasztalatairól a „Pesti Napló” olvasóinak. „Amerika nem a kezdők, nem a szárnypróbálgatások talaja” – fogalmazta meg a sokszor emlegetett igazságot arról a bizonyos kolbászból font kerítésről. Az amerikai magyar közösség „a legkulturáltabb és legérdekesebb egyéniségek egyike”-ként emlékezett meg róla.

Az 1907-es kiállításának egyik jellemző alkotása, a „Kávéházban”, már 1907-ben múzeumi tulajdonba került. Ha „gonosz”-nak nem is látjuk ezt az ábrázolást, a kíméletlen éleslátást nem vitathatjuk el tőle. A zseniális könnyedséggel és pontossággal ábrázolt erősen festett száj, a lebiggyedő ajak, a cigarettát tartó kéz, az ékszerek lazán odavetett aranyló foltjai tökéletesen képesek kifejezni ennek az idős kávéházi asszonynak nemcsak a karakterét, hanem szinte az egész életét is.

kép:
Kóber Leó: Kávéházban, 1907
papír, gouache, 480 × 320 mm
Magyar Nemzeti Galéria

szöveg: Bellák Gábor

21/09/2026

Megnyílt a Művészet és spiritualitás című új kabinetkiállításunk, amely Antoni Tàpies grafikai műveiből mutat be válogatást. Tàpies a 20. századi spanyol képzőművészet egyik legnagyobb hatású mestere, akinek jelentős szerepe volt az absztrakt avantgárd és az informel művészet meghonosításában Európában. A művésztől huszonhárom alkotás látható a tárlaton, melyek nagy része egy magyarországi magángyűjteményből érkezett. Az anyagot a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből válogatott négy mű egészíti ki. A kiállításra váltott belépővel a Galéria összes állandó kiállítása látogatható.

Online jegyvásárlás:
https://ligetplusz.hu/mng-allando

Cím

Budav\u00E1ri Palota, Szent Gy\u00F6rgy T\u00E9r 2
Budapest
1014

Nyitvatartási idő

Kedd	10:00 - 18:00
Szerda	10:00 - 18:00
Csütörtök	10:00 - 18:00
Péntek	10:00 - 18:00
Szombat	10:00 - 18:00
Vasárnap	10:00 - 18:00

Telefonszám

+36204397331

Weboldal

http://www.mng.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.