16/06/2026
Már látogatható Baráth Fábián Áthatás című kiállítása BABPince kiállítóhelyünkön.
Nyitvatartás:
kedd – péntek: 12.00-18.00
szombat, vasárnap, hétfő: zárva
A kiállításon elhangzott megnyitószöveg, Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész írása
BARÁTH FÁBIÁN: ÁTHATÁSOK című kiállítás elé
Helyszín: BAB, Budapest Art Bridge Galéria pincéje, 2026 június 13.
Baráth Fábiánnal, közel húsz éves ismeretség, köt össze. 2006-ban rendeztük az első pArticum szolnoki szabadtéri szoborkiállítást, amelyet több is követett egymás után, ezek valamelyikéhez kötődik első találkozásunk. A kiállítás anyagát a Képzőművészeti Egyetem, Epreskertjében gyűjtöttük. Mikor az összegyűlt anyag elszállítására került sor, megjelentem egy platós teherautóval és az akkori szobrász tanszék vezetőjét, Karmó Zoltán barátomat kértem meg, hogy adjon mellém két olyan, épkézláb hallgatót, akikkel ügyesen felpakolhatjuk a szobrokat. Ez a két hallgató Gilly Tamás és Baráth Fábián voltak. Akkor még nem gondoltuk, hogy ezzel egy hosszú, és azóta is tartó, út veszi kezdetét, mert megszámlálhatatlan közös ügyünk volt. Örömmel tölt el, hogy ezt az utat azóta is járjuk, ami ugyan kicsit itt-ott rögös volt, de számos szépséget és örömöt is hordoz, felejthetetlen emlékek garmadával, melyeket időnként örömmel idézünk fel egy-egy pohár bor mellett. Hasonlót éltem meg magam is, Tóth Béla szobrászművész mellett, amikor Ő kért meg arra, hogy segítsek neki a Kubikos szobrára felrakni a gipszet. Ezzel egy életre szóló barátság vette kezdetét, amit soha nem fogok elfelejteni. Ma már sajnos Tóth Béla nincs közöttünk, de tanítványaiként őrizzük emlékét, és azt a tudást is, amit tőle kaptunk, de ez egy másikm történet. Hogy a témánál maradjunk, elmesélek egy olyan láncolatot, amire ha rágondolok nagyon jó érzésekkel tölt el. A láncolat elején Aba-Novák Vilmos áll, aki a Szolnoki Művésztelep két világháború közötti időszakának kiemelkedő személyisége volt. Tudjuk, hogy magániskoláját látogatta Somogyi József, aki később a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában, Tóth Bélát is tanította. Én Tóth Béla tanítványa voltam a kisképzőben, majd Somogyi Józsefé a főiskolán. Hogy visszakanyarodjak Szolnokhoz, mert mindkettőnket a városhoz kötött az élet, engem szülöttjeként, Fábiánt pedig aki a délvidéki Vajdaságban született, Kecskeméten és Budapesten keresztül a Művésztelep vonzotta magához.
Amikor a Szolnok Megyei Kulturális és Ifjúsági Központ felvette Aba-Novák nevét, Fábiánnal közösen készítettük el Borbereki Kovács Zoltán, Aba-Novákot ábrázoló kitűnő portréjának másolatát, amit ma is az intézmény aulájában láthatunk. Ide tartozik az is, hogy egy különös véletlen folytán, L.Simon László tőlem rendelte meg, Aba-Novák egész alakos portré szobrát, amit 2015-ben avathattunk fel Székesfehérváron. Nem hiszek a véletlenekben, inkább azt a véleményt osztom, hogy nincsenek véletlenek, csak az Isten olyankor máshova figyel.
Ha már eljutottam Istenig, akkor itt most elengedhetetlen megemlítenem azt, hogy Fábiánnal hitünkben is osztozunk. Ami számomra azért is fontos, mert az ÁTHATÁS cím kapcsán, az első gondolatom, az a mindent megelőző áthatás volt, amikor a Teremtő lélekkel hatotta át az anyagot, azaz lelket lehel belé. Ez az a momentum, ami minden szobrász számára oly magasztossá teszi ezt a hívatást.
Fábián szobrászatában, felfedezhetjük azt a nagy téralakítás iránti vonzalmat, amit a káoszból kozmoszzá válás univerzális méretű erői határoznak meg. A meteoritok, azok becsapódásainak nyomai, a holdkráterek, mind ihletői plasztikáinak. A grandiózus tektonikus erők által létrehozott formák, folyók évmilliói alatt keletkező mélyedések, és kanyarulatok, öblök ihlette szobrai felhívják figyelmünket emberi létünk parányi mivoltára, melyben rácsodálkozhatunk a minket körülvevő világban zajló erők munkálkodására. A makrokozmoszban megbúvó mikrokozmosz egyensúlyra törekvő, fontos és elengedhetetlen jelentőségére. Nem az ember ábrázolása felől közelít a világ megismeréséhez, és megértéséhez, hanem a minket, embereket körülvevő környezet felől, ahogy a magot körülveszi a gyümölcs. A magból fejlődő gyümölcs, belülről kifelé haladva építi fel önmagát, de ha hozzá akarunk férni a maghoz, kívülről befelé haladva tehetjük meg azt. Az ember felé közelítés folyamata, kívülről befelé haladva, narratíva mentes folyamatába, a szobrászi téralakítás tiszta absztrakcióin keresztül viszi műveinek szemlélőit. Kísérletező bátorságának köszönhetően, hallhatunk ismert dallamokat, szokatlan hangszerelésben. Bátran szólaltat meg olyan hangokat orgonán, amit korábban csak furulyán hallottunk, vagy hegedűhöz szokott fülünket recsegő rézfúvósokon tolmácsol, üstdob kisérettel. De ez az általa megalkotott hangszerelés, olyan sajátos hangvételt kölcsönöz szobrainak, ami teljesen egyedivé teszi. Mindezt úgy, hogy a bravúros szakmai tudásának köszönhető alázat köntösében, teljesen természetesnek tűnnek, hogy Őt idézzem: „Hazamegyek és kitalálok, valami kellően unalmas formát.” Nos, tisztelt közönség, itt járkálhatunk Baráth Fábián által kitalált ”unalmas formák” között, melyek sajátos szellemiségükkel, mélyreható nyomokat hagynak bennünk. Merüljenek el bennük és hagyják, hogy áthassák Önöket is!
