Néprajzi Múzeum

Name: Néprajzi Múzeum
Address: Dózsa György út 35, Budapest, 1146, HU
Telephone: +3614742100
Price range: £
Rating: 4.5

Kezdolap
Magyarország
Budapest
Néprajzi Múzeum

Ez itt a Néprajzi Múzeum hivatalos oldala. Tárgyak, képek, szövegek, hangok és gondolatok gyűjteménye, amely a világ megismerésének gazdag és sokrétű forrása.
(828)

A NÉPRAJZI MÚZEUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA

"A legszebb magyar gyűjtemény csakis a szomszédság, a rokonság és az egyetemesség tükrében mutathat tudományos való, s nem csalóka képet." Semayer Vilibáld igazgató, 1913

A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi néprajzi múzeumaként 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyomán

yos és modern kulturális emlékeit. A Néprajzi Múzeum társadalmi múzeumként a múltbeli és a jelenkori tárgykultúra, valamint a társadalmi jelenségek kutatásának és bemutatásának reflexív helyszíne, a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia meghatározó magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye. Gyűjteményének és tudáskészletének köszönhetően a Múzeum más tudományok és a művészet számára is kiindulópontot jelent a kulturális emlékezet, a kulturális sokszínűség és a változó identitások megértéséhez, elfogadásához és tiszteletéhez. A tudás, az élmény és a tapasztalat összhangjával lehetőséget teremt a közösségi és egyéni értelmezések, viszonyulások megfogalmazására. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.

01/06/2026

Képek az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításról

130 évvel ezelőtt, 1896. májusától október végéig volt látogatható a millenniumi ünnepségsorozat legnagyobb rendezvénye, a városligeti Ezredéves Országos Kiállítás. A pavilonokban a modernizálódó magyar gazdaság és kultúra teljesítményeit mutatták be, azonban az egyik leglátványosabb a ma is álló történeti épületegyüttes – a Vajdahunyad vára és környezete – volt, amely a magyar történelmet az egyes építészeti korszakokon keresztül jelenítette meg.

A világkiállítások mintájára a 19. század végén nagy nemzeti tárlatokon is elterjedtek az etnográfiai bemutatók. A városligeti kiállításon a jelenkori főcsoport utolsó témájaként épült fel az ún. néprajzi falu a későbbi Széchenyi Fürdő környékén. A falu két – magyar és nemzetiségi – utcája és 24 portája a korabeli soknemzetiségű Magyarországot tükrözte: a népi építészet, lakberendezés és viselet etnikai és táji sokféleségét kívánta bemutatni. A falu középületei – községháza, népiskola, tűzoltószertár, kórház – viszont a modernizáció felé mutató mintát nyújtottak.

A faluról számos korabeli ábrázolás maradt fenn, például fényképek Klösz György és Weinwurm Antal fotósorozatából, azonban a legteljesebb egységes sorozat Morelli több mint 200 metszetet tartalmazó reprezentatív albumában található. Morelli Gusztáv (1848–1909) grafikus, metsző, a Magyar Királyi Mintarajztanoda, majd az Iparművészeti Iskola tanára és igazgatója volt. Ő és műhelye számos neves kiadvány és folyóirat illusztrálásában működött közre, említsük csak a néprajzi vonatkozásúakat: Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művét vagy az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben köteteit. A Képek az 1896. Ezredéves Országos Kiállításról című album metszetei fényképek alapján készültek, és a millennium idején folyóiratokban, pl. a Vasárnapi Ujságban is megjelentek.

Az ezredéves kiállítás néprajzi falujában bemutatott viseletek, kerámiák, bútorok a néprajzi falu lebontása után a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe kerültek, egy válogatás ma is látható belőlük az új gyűjteményi kiállításban.

Mészáros Borbála

Képek:
1. A Képek az 1896. Ezredéves Országos Kiállításról. Bp., 1896. (Könyvtár B 13.788)
2. A népi halászati technikákat bemutató pavilon a Városligeti-tavon
3. A pozsonyi városházát mintázó pavilon, mely a háziipari kiállításnak adott helyet
4. A kiállítási falu közepén álló Debreceni csárda, gólyafészekkel
5. Pásztorkunyhók a kiállítási falu szélén
6. A mezőkövesdi és a Szabolcs megyei ház
7. A torockói és a kalotaszegi ház
8. Torontál megyei szerb ház
9. Községi kórház jégverme
10. A millenniumi kiállítás Huszka József által tervezett bejárata
11. Morelli Gusztáv (Ország-Világ 1899. 26.)

31/05/2026

Gyermeknap alkalmából: Hordozás, mint gyermekjáték.

A gyerekek utánzással tanulnak, és ennek része a kisebbekről való gondoskodás is, amit a gyermek a macival, babával vagy más kedvenc játékával próbál ki. Kistestvér érkezése esetén különösen fontos lehet ez a tevékenység. A gyerekek eszközei természetesen lehetnek sálak, vagy bármilyen textília, ami alkalmas a maci rögzítésére, de készülnek már külön erre a célra is formázott, gyerekjáték méretű hordozók. Az alább olvasható személyes történetben egy sál volt a maci hordozóeszköze.
https://jelenarchivum.hu/tortenetek/hordozas-jatekbol-2026-04-28-0915-b_a

Ugyanakkor a nagyobb gyerekek már kistestvéreiket is hordozhatják alkalmanként. Erről tanúskodik az alábbi archív felvétel is:
Kiskamaszok Himesházán, 1940 körül (Szepesi Anna gyűjtése)
"Lányaik barátságáról, korosztályuk helybéli eseményéről találtam fényképet Himesházán, kamasz lányok és fiúk csoportképét, az 1940-es évekből. A csoportkép készítésének oka a hátsó sorban álló egyenruhát viselő fiúk besorozása lehetett. Az esemény megörökítése a paraszti hagyományokban egyben a fiúk férfivá érésének elismerése, ennek jele a kezükben tartott cigaretta, amely nincs meggyújtva, jelként szolgál. A középső sorban serdülő lányok állnak, egyikük kezében virágcsokor kiegészítő kellék látható, másikuk Kindstuchban kisbabát hordoz, valószínűleg a testvérét."

31/05/2026

Gyermeknapi válogatás a vidéki fényképészműtermek anyagából

A Néprajzi Múzeumba 1921-ben, 72 darab vidéki település fényképészétől bekerült hatalmas fotóanyagának jelentős részét teszik ki korabeli családi fényképek, melyeken természetesen gyerekek is szerepelnek. A Magyarországon május utolsó vasárnapján eső gyermeknap alkalmából ezekből született egy kisebb válogatás. A 20. század első két évtizedében a fényképet készíttető családok felkereshették a közelükben működő fényképész műtermét, a fotográfusok egy része házhoz is ment.

A fényképészek stúdiójában általában a szülőkkel, nagyszülőkkel együtt láthatjuk a gyerekeket, közülük a kisebbek a felnőttek ölében, kezében voltak vagy széken álltak, ültek. Az érintett anyagban sok olyan fényképet találunk, ahol az édesapa hiányzik a képről, vagy éppen katonaruhában van, az első világháború miatt a fronton teljesít szolgálatot és emiatt van távol, vagy szabadságát tölti. A képkészítés ünnepi, kitüntetett, sokszor egyedi alkalomnak számított, ahol a fényképésszel együttműködve készült el a csoport, család elrendezése. Annak ellenére, hogy ebben az időszakban már csak egy-két másodpercig kellett egy helyben maradni, hogy elkészüljön a jó fényép, több felvételen látunk bemozdult gyermekarcokat, akik nem követték a fotográfus instrukcióját. A műteremek jelentős része rendelkezett gyerekfotózáshoz szükséges kellékekkel, játékbabával, kézben fogható vagy gurulós állatfigurákkal, hulahoppkarikával, mesekönyvvel, babakocsival vagy éppen hintalóval. A kisgyerekekről felnőttek nélkül is készülhetett felvétel, hasonló beállítással mint egyéb egyészalakos portrék a korszakból, ezekben az esetekben is gyakran fognak a kezükben játékot. A képeken sokszor láthatunk azonos szabású, mintájú ruhában lévő, különböző életkorú testvéreket. Szokás volt az elsőáldozás, esetleg a konfirmáció vagy bérmálkozás alkalmával is fényképet készíttetni, az erre az alkalomra viselt ruhában, a kézben vagy a műteremben használt asztalra helyezett emléklappal, szentképpel.
A házhoz érkező fotográfusok általában a család udvarán készítették el fényképeiket, itt lehetőség adódott arra is, hogy a házi kedvencek (kutya, nyúl) is rákerüljenek a fotográfiára. Néhány képen a korabeli csínytevéseket, gyermeki kíváncsiságot is tetten érhetjük, például a bokorból a fényképezés alkalmával kikukucskáló fiúk estében. A többségében a lakodalmas házaknál készült, a menyasszonyt és a vőlegény a násznéppel együtt megörökítő csoportképeken a gyerekek a láthatóság és a csoportkép kompozíciója az első sorban kaptak helyet, általában a földön ülve, egyes esetekben a fiúk borivást imitálnak.

Szerző: Bata Tímea
Kapcsolódik: https://neprajz.hu/kiallitasok/idoszaki/2026/vagatlanul.html

30/05/2026

Tisztelt Látogatónk!

2026. május 30-án, szombaton a múzeum zárva tart!

—————

Dear Visitor!

Please note that the museum is closed on Saturday, 30 May 2026.

30/05/2026

Hordozás Játékból

Gyermekeim születése idején Újpest központban laktunk, amit kifejezetten azért szerettem, mert minden szükséges hely megközelíthető volt babakocsival. Mikor azonban már egy három évessel plusz egy babakocsival kellett távolabbra buszozni, a hordozókendő jobb választásnak bizonyult. A harmadiknál már csak az állandó kontakt és babaillat miatt is ehhez ragaszkodtam. A „nagyfiam” akivel a kicsit gyógytornára hurcoltuk, mindenre nyitottan és utánozva, természetesen szintén hordozott a maga megoldása szerint. A fotón három éves. A történethez hozzá tartozik, és sajnos emiatt emlékszem rá, hogy a buszon megszól(ítot)tak, miért engedem, hogy a melegben még egy réteg melegítse. Pedig akkor még nem voltak 38 fokok nyáron.
Ez volt az első élményem abból, amit aztán bőven tapasztaltam, hogy az utca embere mindent is jobban tud az én gyerekeimmel és az én kompetenciámmal kapcsolatban. Aztán rájöttem, hogy ez nem is igazán kritika és bántás, hanem kapcsolódni próbálnak. Mintha könnyebb lenne azt mondani, hogy miért nincs/van rajta zokni stb. mintha azt mondanák, milyen cuki gyerek… Mostmár olyan magas mint én és dörmögő hangja van. Reméljük hordozós apa lesz.

Dátum: 2015
Helyszín: Újpest, Magyarország
Feltöltő: B.A.
Kampány: Gyermekhorodzás
A történet elérhető itt: https://jelenarchivum.hu/tortenetek/hordozas-jatekbol-2026-04-28-0915-b_a

-----------------
Te voltál az a gyermek, akit vittek, vagy a felnőtt, aki hordozott? Kérjük, meséld el, mit jelentett ez neked. A fotó ábrázolhat bármilyen eszközt, kengurut, kendőt, csatost, modern vagy hagyományos változatot, a történet pedig akár arról is szólhat, ami a képen nem látható.
Feltöltés: https://jelenarchivum.hu/

29/05/2026

Kezdjétek a Múzeumok Éjszakáját már délután 3-kor a Néprajzi Múzeumban, egy gyerekeknek szóló táncos, interaktív jazz koncerttel, Bolba Éva és a JAZZterlánc vezetésével. A koncerten a gyerekek maguk is bekapcsolódnak a hangok utánzásába, hol békakórusként, hol hangerővel segítve a zenekar munkáját, az élő zenén keresztül interaktív módon megismerkedve a műfajjal.

Váltsátok meg a karszalagot a Néprajzi Múzeumba, és legyetek részese a különleges múzeumi élményeknek!

📌https://jegy.neprajz.hu/program/muzeumok-ejszakaja-karszalag-136653/1448575

28/05/2026

Amikor az iroda kiállítótérré válik...🤩

A Néprajzi Múzeum kollégáinak kezdeményezésére új, belső kiállítássorozat indult az irodai folyosókon: munkatársaink saját alkotásaikat mutathatják be egymásnak.

Az első kiállító Kamondi Gabriella, aki a kiállításszervezés mellett fotográfiával is foglalkozik, 2016-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia szakán. A Képek és képzetek – töredék című válogatás egy korábbi, verses fotókiállítás részlete, ahol Gabi képei Kis Pál István aforisztikus szövegeivel együtt jelentek meg. A most látható anyag a teljes tárlat egy személyes, érzékeny szelete.

28/05/2026

Tisztelt Pályázónk!
Kedves Filmes Barátunk!

Szeretnénk emlékeztetni, hogy a sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemlére és az Etno TikTak ifjúsági filmes pályázatra a jelentkezési és filmfeltöltési határidő: 2026. május 31.

Jelentkezés: palyazat.neprajz.hu

A weboldalon egy rövid regisztrációt követően, a jelentkezési lap kitöltése után válik elérhetővé a filmek feltöltésének lehetősége.

A részletes pályázati kiírás itt érhető el: https://neprajz.hu/hirek/2026/2026-ban-ujra-lehet-palyazni-a-sztanai-nemzetkozi-nepismereti-filmszemlere.html

27/05/2026

Csodaszép tárgyak a Hétköznapi luxus kiállításon, amiket mindenképpen látnod kell! 😍

A 18. század végén készült, fonatos mintájú gyümölcskosár Holicsból érkezett a kiállításra, a Zsolnay-gyár tanulmányi gyűjteményéből. Finoman kidolgozott plasztikája és klasszicista formavilága jól mutatja, hogyan vált a keménycserép a polgári asztal reprezentatív tárgyává.

A 19. század eleji, Kassán készült dinnye alakú mártásosedény a „Queen’s ware” hagyományát idézi meg. A Wedgwood-hatás magyar történetének különleges példája, amelyben az elegancia, a funkcionalitás és a reprezentáció egyszerre jelenik meg.

A Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig című kiállítás a magyar keménycserépgyártás közel kétszáz éves történetén keresztül mesél ízlésről, identitásról és a mindennapok változásáról. A tárlat 2026. augusztus 23-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban.

Cím

Dózsa György út 35
Budapest
1146

Telefonszám

+3614742100

Weboldal

http://www.neprajz.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Néprajzi Múzeum új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Néprajzi Múzeum számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) vállalkozásod elsőként szerepeljen az Múzeum tematikájú vállalkozások között Budapest városában?

Megosztás

Kategória

Múzeum