Fradi Múzeum

09/08/2026

Egykori labdarúgóinkra emlékezünk.

,

95 évvel ezelőtt, 1931. augusztus 9-én született Láng Károly, az ötvenes évek Fradijának (eleinte Kinizsijének) csatára.

Budapesten született, a negyvenes években a VIII. Rákóczi játékosa volt, innen igazolt 1948-ban az MTK-hoz. Nem tudott alapemberré válni, bár így is magyar bajnoknak mondhatta magát, hiszen 1953-ban egy alkalommal játszott a magyar bajnokságot nyert csapatban. 1954. elején az akkor éppen Bp. Vörös Lobogónak hívott MTK-tól az akkor éppen Bp. Kinizsinek hívott csapathoz, azaz az FTC-hez igazolt. A csatársorban a jobbszélsőtől, a jobbösszekötőn át a középcsatárig mindenütt megfordult, a legjobban középcsatárként érezte magát. A legeredményesebb éve 1956-ban volt, akkor 14 gólt szerzett. A Fradiban tagja volt a maratoni hosszúságú MNK sorozatot megnyert csapatnak. Érdekesség, hogy bár gólerős csatár volt, a pályafutása alatt mindössze egyszer szerzett mesterhármast, azt is a világ másik végén, az FTC 1957-es ausztrál túráján, Hongkong válogatottja ellen. És mivel a csapat hazaérkezése után több találata nem is született zöld-fehér mezben, í­gy Láng Károly utolsó Fradi-gólját Ausztráliában lőtte. 1958. nyarán váratlanul elhagyta a Ferencvárost, a váratlanság mögött sokan politikai nyomást sejtettek, tudtak, ebből adódóan arról nem is lehetett beszélni. Mindenesetre az tény, hogy a Bp. Előre csapatához került, ahol másfél évet játszott, majd 1960. elejétől újra az élvonalba került, a Dorog játékosa lett. 1962. nyarán újra váltott, a Budai Spartacus igazolta le, itt fejezte be labdarúgó pályafutását.

Visszavonulása után az edzősködést választotta, 1964-ben az OSC labdarúgóinál kezdett, majd dolgozott Budaörsön, később a hetvenes években az utánpótlás nevelésében tűnt ki. 1974-től 1975-ig az MTK-ban, majd egy évig a III. ker TTVE, végül 1976-tól az FTC-ben pallérozta a fiatal tehetségeket, sokuknak nevelőedzője volt.

1999. november 26-án hunyt el, az Óbudai temetőben helyezték végső nyugalomra.

08/08/2026

Ma este a Real Madrid lesz csapatunk vendége a Groupama Arénában. A Real elleni párharcról mindenkinek az 1995-ös két BL mérkőzés ugrik be, amelyek budapesti felvonásán ifj. Albert Flórián góljával értékes 1:1-es döntetlent értünk el. Ám nem ezek voltak a történelemben az első FTC-Real találkozók. Az elsőre 103 évvel ezelőtt, 1923. március 6-án került sor Madridban, ahol 2:2-es döntetlen született. Döntetlen, de hogyan, ahogy a korabeli tudósításban is olvashatjuk, a spanyol bíró három 11-est is adott a hazaiaknak, akik ezzel sem tudtak győzni, miután egyet kihagytak. A másik fotón bemutatjuk az elsőket, azaz az FTC Madridban játszó csapatát.

07/08/2026

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



1998. április 19-én a Nyilasi Tibor vezette Ferencváros Tápszentmiklós vendége volt, ahol a 26 éves korában tragikus körülmények között elhunyt helyi labdarúgó, Falu Gábor emlékére rendeztek egy labdarúgó villámtornát. A találkozók 2x25 percesek voltak. Az első mérkőzésen a Fradi a Győrasszonyfa legénységét győzte le 6:0-ra, majd a helyi Tápszentmárton csapatát 3:2-re. A nemes célú részvételen kívül a csapat egy serleget is hazahozhatott.

06/08/2026

Nem oly rég tudósítottunk a Fradi Múzeum és a Kispesti Futball Ház együttműködéséről. A kapcsolat azóta is él, a Kispesti Futball Ház újabb, régi játékosokat érintő dokumentumokat adott át a Fradi Múzeumnak, amelyek feldolgozása megkezdődött. Ezúton is köszönjük a kispestiek kedvességét.

A Fradi Múzeum gyűjteménye újabb éremmel gazdagodott kedden.

06/08/2026

Hogy mik nem voltak? Mi lett a gyilkossággal vádolt kapussal?



Tegnap ott hagytuk abba, hogy az áldozat családjának magánvádjára Weinber József ellen emberölés vádjával elrendelték a vizsálat megindítását. 1904. januárjában a vádhatóság úgy határozott, hogy a kapust gondatlanságból elkövetett emberölésért vád alá helyezi. Mai ésszel felfoghatatlan, hogy egy futballpályán történt ütközés egyrészt halállal járhat, másrészt ezért a másik felet emberöléssel vádolják. Ám a futball hőskorában más volt a helyzet, a sportág hazai léte vagy nemléte forgott kockán, hiszen az ellenzők tábora minden követ megmozgatott, hogy ezt a veszélyes sportot végleg betiltassa. Sok múlott tehát a bíróság ítéletén, amely 1904. április 21-én született meg és amelyben győzött a józan ész, a kapust felmentették a vádak alól. A család ugyan fellebbezett az ítélet ellen, ám ugyanazon év szeptember 29-én másodfokon is felmentő ítélet született, amit már az áldozat családja is elfogadott.

05/08/2026

Ma ünnepli 75. születésnapját Hajzer János, jégkorong csapatunk egykori kilencszeres magyar bajnok és hétszeres kupagyőztes játékosa. Ebből az alkalomból a Fradi Zóna Tobak Csaba közreműködésével életútinterjút készített vele, amit ajánlunk mindenki figyelmébe.

Az augusztus 5-én, szerdán 11:00-kor kezdődő legújabb adásunkban eg...

05/08/2026

Hogy mik nem voltak? Gyilkosság a futballpályán, avagy egy kapus meghurcolása.



A futball magyar hőskora hemzsegett a furcsa esetektől. Kétségtelenül ezek egyike volt, amikor Weinber Józsefet, az FTC kapusát emberöléssel vádolták meg, amely egy futballpályán történt szerencsétlen ütközéshez volt visszavezethető. Az eset 1902. május 11-én történt, amikor Weinber még a BAK csapatában védett egy Törekvés elleni meccsen, amint arról a korabeli újság is tudósított. Nem mindennapos az sem, hogy mindez csupán jó kilenc hónappal később, 1903. márciusában jutott el az ügyészségre, amely mint olvashatjuk, nem volt hajlandó foglalkozni az üggyel, mert szerinte nem volt ügy. Annál inkább volt a tragikusan elhunyt sportember családja szerint, akik tovább ütötték a vasat, pótmagánváddal a királyi tábláig mentek, amely 1903. októberében - másfél évvel az eset után - rendelte el a nyomozást az akkor már az FTC-ben védő Weinber József ellen. Hogy mi lett ennek a vége? Holnap azt is megmutatjuk....

04/08/2026

Tóth Potya István halhatatlan, tegnap ismét emlékeztünk rá. Tobak Csaba, a Fradi Múzeum vezetője is ott volt az Elektromos sporttelepén, ahol ugyancsak emléktáblát koszorúztak a legenda tiszteletére.

Volt technikai vezetőnk, Magyar Zoltán kezdeményezésére hétfőn emlékeztek meg Tóth Potya Istvánról.

03/08/2026

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Kecskemét egyik híres szülötte volt Bóbis Gyula, aki 1948-ban Londonban nyert olimpiai bajnokságot birkózásban. Az ő tiszteletére rendezték meg Kecskeméten 1975-től kezdődően minden évben a Bóbos Gyula Emlékversenyt, amelyen szabadfogásban indultak a legjobb magyar birkózók. A kiírás szerint a pontversenyt megnyerő klub kapta és őrizhette egy évig a vándordíjat, amely három egymás utáni győzelemmel kerülhetett végleg a birtokába. 1975-ben és 1976-ban a Bp. Honvéd győzött, 1977-től kezdődően azonban három éven keresztül az FTC, így 1979-ben végleg az Üllői útra, közelebbről a múzeumba került ez a míves kivitelű vándordíj.

02/08/2026

A Fradi Múzeum rejtett kincsei.



Forró napokat élünk. Ilyenkor még egy télre utaló tárgyat mutató fotó is lehet virtuálisan hűsítő. Ezért mutatunk ma egy erősen használt korcsolyát. A lényeg azonban nem az erősen használt kifejezésen van, bár az megállapítható, hogy a szó szoros értelmében viseltes korcsolyát nem a szekrényben őrizték. Akkor mi a lényeg? Maga a korcsolya, a cipőjének anyaga. Mert ez bizony nem akármiből, hanem kengurubőrből készült, arra szerelték a jó minőségű pengéket. Egy ilyen pár korcsolyának az ára is megvolt, akkoriban ezer dollárba került. Mégis volt olyan Fradiban játszó hokis, aki ilyenben játszott. Simon V. László volt ez a játékos, aki 1955 és 1968 között öt bajnoki címet és egy kupagyőzelmet szerzett a Fradival. Azért játszhatott ilyen méregdrága korcsolyával, mert a szurkolók szerették és ezt a szeretetüket azzal is kimutatták, hogy "összedobták" neki a korcsolya árát. A lestrapált sporteszköz végül 2015-ben a múzeumban kötött ki, mivel tulajdonosa egyéb relikviák mellett ezt is felajánlotta nekünk.