Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 10:00 - 18:00 Kedd 10:00 - 18:00 Szerda 10:00 - 18:00 Csütörtök 10:00 - 18:00 Péntek 10:00 - 18:00 Szombat 10:00 - 18:00 Vasárnap 10:00 - 18:00

Puskás Múzeum

Name: Puskás Múzeum
Address: Istvánmezei út 3-5, Budapest, 1146, HU
Telephone: +36304529207

Kezdolap
Magyarország
Budapest
Puskás Múzeum

Puskás Múzeum, Múzeum, Istvánmezei út 3-5, Budapest elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

06/08/2026

A Real Madridot is le lehet győzni, de vajon a Fradinak is összejöhet-e szombaton, ami a Tatabányának 45 éve sikerült? Persze az erőviszonyok egy kicsit mások voltak, pedig a Real akkor is tele volt csillagokkal. Igaz, hogy két évtizedeken át semmit sem nyert Európában – most még csak két évnél tart, – de a legendás Vujadin Boskov csapata Camachóval, Gallegóval, Del Bosquével, Juanitóval és Santillanával a kezdőben vonult ki a megtelt Bányász Stadionba, az UEFA-kupa 1. körének nyitányán. A Tatabánya pedig azzal a tizeneggyel, amellyel Békéscsabán...
Európai szintű magyar labdarúgók sokasága alkotta még az NBI-et, az anekdota szerint a felejthetetlen Lakat Károly azért elmondta az öltözőben élete egyik nagy beszédét, a sok közül:
„Itt van huszonkétezer ember. Ebből húszezer egy életet húzott le a föld alatt. Fáj a dereka, vizes a térde, cukros, magas a vérnyomása, az asszony csalja, a gyerek megbukik az iskolában. Egyetlen öröme az életben, ha titeket, a Bányászt győzni lát.
Adjuk meg nekik ezt az örömet! Ez a minimum, amivel tartozunk… Úgy állunk fel, ahogy vasárnap, Békéscsabán kezdtünk.”
Vagyis Kiss Imre, Szabó György, Lakatos Károly, Fejes Ferenc, Fischer László, Emmer László, Csapó Károly, Hermann Sándor, P. Nagy László, Kovács István és Weimper István nézett farkasszemet a királyi gárdával; Weimper István pedig fél óra után higgadt mozdulattal belőtte a vezetőgólt büntetőből. Santillana még a szünet előtt egyenlített, de Csapó Károly a 79. percben, legurított szabadrúgás után összehozta a kapufás győztes gólt.
Két héttel később a már Stielikét is bevető Real Madrid két-két piros lapot hozó meccsen, 40 percig emberelőnyben játszva jutott tovább 1-0-val. Ugyanez a társaság néhány hónappal korábban BEK-döntőben szerepelt, két évvel később KEK-döntőig jutott. Amit a Bányász kihozott a párharcból, hőstett a föld fölött.
AA

Fotó: Facebook

05/08/2026

A Fradi Európa-liga ellenfele közeli kapcsolatokat ápolt az Újpesttel, mindenek előtt azért, mert egyik legszebb időszakát Szusza Ferenc vezetőedzői munkájának köszönheti. A lila legenda az 1970-71-es szezonban irányította a lengyel bányászcsapatot, a bajnokságot és a kupát is megnyerte vele, megalapozva a spanyolországi éveit. A következő öt évben a Real Betisnél dolgozott, majd az Atlético Madrid szerződt***e, mielőtt szakemberként egy rövid időszakra visszaült a Megyeri út kispadjára.
Tizenöt éve viszont a felső-sziléziai Górnik Zabrze is járt a labdarúgás észak-pesti fellegvárában: 2011-ben a Szusza Ferenc Emlékmeccsre érkezett az egykori sikeredzőjéről elnevezett stadionba; nem kevesebb mint 1500 drukkere kíséretében. Az első félidő derekán Rajczi Péter fejesével Mészöly Géza Újpestje megszerezte a vezetést, a második derekán Bonin egyenlített. Néhány perccel később Böőr Zoltán kapásgóllal állította be a 2-1-es végeredményt.
A Délnyugat-Lengyelországban, a cseh határhoz közel fekvő Zabrze ezen kívül is a magyar–lengyel futballkapcsolatok kiemelkedő helyszíne: a XX. század második felében Opata Zoltán, Steiner János, Kalocsay Géza, Farsang Ferenc és Szücs Gyula is edzette a gárdát.
AA

Fotó: manquepierda.com/historiarealbetis

04/08/2026

Angyalföldi kilencestől zengett 70 éve a Népstadion!

1956. augusztus 4-én százezer szurkoló előtt a Vasas 9–2-re ütötte ki a Rapid Wient a Közép-európai Kupa (KK; Mitropa Kupa) döntőjének harmadik, mindent eldöntő mérkőzésén. Az első két mérkőzés után (3–3, 1–1) a zseniális Baróti Lajos edzette csapat ezzel a történelmi győzelemmel csatlakozott a korábbi magyar KK-győztesek sorához (FTC, Újpest, MTK).

A mérkőzés abszolút hőse a mesternégyest szerző Szilágyi I. Gyula volt (a képen a kupával), aki egymást követően négyszer talált a kapuba. Európai kupadöntőben – minden nemzetközi sorozatot figyelmbe véve – rajta kívül még Puskás Ferenc volt képes hasonló, szintén egymást követő négy találatra, aki négy évvel később az 1960-as BEK-fináléban írt történelmet. A gólzáporos Vasas diadalhoz persze Csordás Lajos és Raduly József egy-egy duplája, majd Teleki Gyula találta, valamint a kollektív angyalföldi csapat parádés játéka is kellett.

A piros-kékek teljesen felőrölték a Franz Wagner irányította bécsi védelmet, amelyben a legendás Ernst Happel és Gerhard Hanappi is tehetetlennek bizonyult. Erre a következtetésre jutott a másnapi bécsi Arbeiter-Zeitung is, amely a Rapid összeomlásaként, míg a hazai Népsport a futball csúcsaként értékelte a találkozót.

Érdekesség, hogy a Vörös Lobogó néven szereplő MTK 1955. augusztus 4-én, 71 évvel ezelőtt e napon volt szintúgy tornagyőztes, mint a ma 70 éve diadalmas Vasas. Ezzel a magyar klubfutball zsinórban a második KK-győzelmét ünnepelte, a Vasas aranykora pedig – a nemzetközi és a hazai mezőnyben egyaránt – végérvényesen megkezdődött. Az angyalföldiek a későbbiekben még öt alkalommal (1957, 1962, 1965, 1970, 1983) hódították el a trófeát, s az összesen hat diadalig jutó piros-kék együttes lett az 1992-ben megszűnt torna történetének legeredményesebb csapata.
JP

Kép: Szilágyi Gyula a KK-trófeával az ünneplők körében. (magyarfutball.hu)

03/08/2026

Juthatott volna ennél is feljebb Illés Béla, minthogy húsz éve, egy augusztusi napon királlyá koronázzák a Hungária körúton? Kétségtelen, hogy az NB I királya lett az ezredforduló környéki Magyarországon: 540 mérkőzésen 215 gólt szerzett támadó középpályásként, de a számok keveset mutatnak meg abból, mennyire kiemelkedett a játékával az élvonalból.
Az „Illés Béla, a legnagyobb király”-rigmussal és a „Több száz meccsen, több száz gól, ez a dal csak neked szóllal” köszöntek el tőle a szurkolók, miután a sárvári tanulidőszak, majd a Haladásnál eltöltött hat év és a Kispesten eltöltött három után 9 évig szórakoztatta az MTK közönségét. És ebben semmi túlzás sincsen, hiszen valóban játszotta a futballt, nemzetközi minőséget hozva a magyarországi pályákra. Más kérdés, hogy ezt miért nem mutatta meg soha egy európai topbajnokságban, vagy legalább a hazainál valamivel erősebb mezőnyben.
Az 1990-es években 64 válogatott meccsén 15-ször talált be, fénykora viszont sajátosan egybeesik labdarúgásunk és válogatottunk talán legsötétebb időszakával. Sehová nem jutottunk ki (leszámítva az olimpiai csapat 1996-os szereplését), és igazából esély sem volt Eb-re vagy vb-re. Amikor azt hittük, hogy itt a nagy lehetőség, akkor kaptuk a legnagyobb kijózanító pofont: 1-7 a Jugoszlávia elleni pótselejtezőn 1997 őszén. A 89. percben a fél órával korábban beállított Illés szépített, ekkor az Üllői út megmaradt közönsége élt***e önmagát vigasztalva, a „Béla, Béla”-rigmussal.
A következő évek viszont megmutatták, nem véletlen, hogy csak ő vette be a délszláv hálót, a kilencvenes évek végének és a kétezres évek elejének alighanem legjobb hazai játékosa vált belőle.
Csak azt nem tudjuk, a megkoronázásakor miért nem zavart senkit a SPAR-os zacskó a földön…

Fotó: Facebook

31/07/2026

🇭🇺 Kedves Látogatóink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy augusztus elsején és másodikán a múzeumi tárlatvezetés elmarad.
Köszönjük megértésüket!

🇬🇧 Dear Visitors,
The guided museum tour on August 1-2 is cancelled.
Thank you for your understanding!

31/07/2026

Még az előtt játszott a Haladás ellen a Rohonci úton, hogy világbajnok lett 1982-ben, Hegedüs kapus, Vörös Csaba, Preszeller Tamás, Fitos József, megannyi nyugat-dunántúli legenda ellen. Az ellenfélnél ott volt Tassotti, Collovati, Evani és persze Ő, Franco Baresi is, csupa leendő vb-arany és -ezüstérmes, a Milan mégis sötét időszakát élte. És nem annyira azért mert a Juve, az Inter vagy éppen a Roma árnyéka vetült rá, hanem mert kiesett az élvonalból. De előtte még, 1982 áprilisában Szombathelyen járt a boldog emlékű Közép-európai kupában, és 1-0-ra győzött.
Amikor Baresi visszatért Magyarországra 1990 őszén, már világbajnoki aranya és bronza is volt, és félelmetes összetételű olasz válogatottban lépett fel a Népstadionban: Zengával, Bergomival, Donadonival, Gianninivel, Schillacival és Roberto Baggióval. Az eredmény azonban 1-1; Mészöly Kálmán csapata ragyogóan futballozott az Eb-selejtező nyitányán, Disztl László fejesével vezetett is.
Baresi viszont négy évvel később Puhl Sándor sípszavára fölérúgta a 11-est a Brazília elleni vb-döntő szétlövésekor, harmadmagával hibázott az olaszok közül, így világbajnoki aranyat, ezüstöt és bronzot is összegyűjtött a pályafutása során.
Miközben önmaga aranyember volt, a pályán és azon kívül is. Az 1989-es és 1990-es BEK-döntőt megnyerő Milan áthatolhatatlan védelmének központi alakja, legfontosabb eleme és az egész csapat kapitánya. Ugyanezt jelenít***e meg az 1994-es világbajnoki meneteléskor, nélküle talán a negyeddöntőig sem jutott volna Olaszország, vele azonban az arany kapujáig ment, és 120 percig Bebeto és Romario sem tudott vele mit kezdeni.
„Megtestesít***e az AC Milan szívét és lelkét” – fogalmazta meg klub július utolsó napján a hűség szimbólumáról, aki 1977-től húsz évig játszott az együttesben. A másodosztályba is elkísérte 1982-ben, fél évvel a Haladás-meccs után, így válhatott csapatkapitánnyá már huszonkét évesen. Az elmúlt években a klub tiszteletbeli vezetőjeként és nagyköveteként állt a kamera elé a magyar készítésű Calcio-sorozatban, ragyogó egyénisége és embersége pillanatok alatt lekötötte a nézőt. Az idei tél fényes jelenetként pedig Giuseppe Bergomival, az Inter világbajnokával hozta be a fáklyát a San Siróba a téli olimpia megnyitóján.

Fotó: Kurt Schorrer – flickr.com – Wikipedia

30/07/2026

Miért nem lett erős nagyválogatott abból a nagy korosztályból, amely 30 éve olimpián futballozhatott? Akkori fiataljainknak is máshová kellett volna születniük – vagy már unalmas ez a kérdés?
Mindenesetre már a selejtezők elején látszott Dunai Antal keretén, hogy nagy csapat lehet belőle, amely huszonnégy év után végre újra kivívhatja az olimpiai részvételt. Így is történt, nem utolsósorban azért, mert Dombi Tibor sorra harcolta ki a büntetőket.
Példaértékű döntésként azok mehettek Atlantába, akik összegyűjtötték az olimpiai kvótához szükséges győzelmeket, pontokat, vagyis túlkorosokat sem vetett be Magyarország. Sőt Hrutka János és Mátyus János is itthon maradt viszont, ami viszont Lisztes Krisztián szerint hibának bizonyult: mint később az M4-nek elmondta, a csoportkör végére elfogytak a védőink.
De ki is alkották a keretet? Bükszegi Zoltán, Dombi Tibor, Dragóner Attila, Egressy Gábor, Herczeg Miklós, Lendvai Miklós, Lisztes Krisztián, Madar Csaba, Molnár Zoltán, Pető Zoltán, Preisinger Sándor, Sáfár Szabolcs, Sándor Tamás, Sebők Vilmos, Szanyó Károly, Szatmári Csaba és Zavadszky Gábor.
„Nekem a mai napig úgy van az emlékezetemben ez a csapat, hogy egy fantasztikus közösségként éltünk, már a csoportmeccsek között. Ez a csapat nagyon tudott egymásért küzdeni, fontos meccseket nyertünk meg és nagy reményekkel mentünk az olimpiára” – t***e hozzá Lisztes Krisztián.
A lehető legnehezebb csoportban kellett helyt állniuk, a nigériai aranygenerációval kezdtek, 0-1, Nwankwo Kanu góljával – az afrikai együttes meg sem állt az olimpiai bajnoki címig. Magyarországnak Brazília ellen kellett volna javítania, konkrétan Bebeto, Rivaldo, Ronaldo és Roberto Carlos ellen – 1-3. Madar Csaba viszont a japánok elleni csatára is tartogatott egy találatot, így Sándor Tamás korai gólját követően másodszor is vezetést szereztek fiataljaink. 89 perc után is 2-1 volt ide, 91 perc után viszont 2-3-at mutatott az eredményjelző.
„Bár a továbbjutás szempontjából már mindegy volt az eredmény, de a csapat jövőjét jobban meghatározta volna egy győzelem – véli Lisztes Krisztián a sportcsatorna alapján. – Akár Dunai Antal lehetett volna a következő szövetségi kapitány, de végül nem így hozta a sors. Így ez a válogatott többé már nem játszott együtt. Bár sokan futottunk be szép karriert, ennek a válogatottnak nagyobb jövője lehetett volna, ha jobban menedzselik.”
AA

Fotó: MTI/Földi Imre

29/07/2026

A nyolcvanas évek magyar futballját hajlamosak vagyunk a pengés cselek és a zseniális irányítók miatt – jogosan – romantizálni. Pedig az igazság az: Détáriék sem tudtak volna nyugodtan varázsolni, ha nincsenek mögöttük olyanok, mint a ma 68. születésnapját ünneplő Garaba Imre.

Vidéki srácként 1958-ban Vácott született, de Sződön nevelkedett. 14 éves volt, amikor édesapja tanácsára a fővárosba került, ahol először a Váci Izzóban futballozott, majd Tichy Lajos hívó szavára Kispestre igazolt. Kétségtelen és hamar elismert tehetségét jelzi, hogy nem tartott sokáig a beilleszkedés. Bár amikor először belépett a nagycsapat öltözőjébe, nehezen tudta eldönteni, hogy „jó napot”-tal vagy „sziá”-val köszönjön-e az addig leginkább a tévéből ismerős új játékostársaknak. Ám hamar elfogadtatta magát, különösen, miután ötvenezer néző előtt, 1979. augusztus 30-án kiválóan mutatkozott be. A Ferencváros elleni meccs után a következőt írta róla a Népsport: „Sikeres volt az újonc Garaba bemutatkozása is, tartani tudta Nyilasit.”

A Honvédban tagja és vezéregyénisége volt a csapat második aranykorszakának: négyszeres magyar bajnok és egyszeres kupagyőztes lett, míg egy bajnoki bronzéremmel, valamint egy-egy kupaezüsttel és -bronzzal is gazdagította a klub eredményeit. A hazai élvonalbeli bemutatkozását követően 1987-ig 243 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, amelyeken védő létére tekintélyes, 13 gólt szerzett. Kiemelkedő játékát 1982-ben az „Év labdarúgója” címmel is elismerték.

Később légiósként a Stade Rennes és a Charleroi csapatában is alapemberré vált, majd hazatérve a BVSC-ben fejezte be aktív pályafutását. Visszavonulása után a BVSC, a REAC, a Gödöllő, illetve az MTK csapatában dolgozott edzőként.

A válogatottban 82 mérkőzésig jutott, amivel az örökranglista élmezőnyébe tartozik. Karrierjének idevonatkozó csúcsát a világbajnoki szereplések jelentették: oszlopa volt az 1982-es spanyolországi csapatnak is. Később a Diego Maradonával vívott csatát egyenesen élményként írta le, mert az argentin zsenit egy az egyben szinte képtelenség volt szabályosan szerelni. Bár az 1986-os mexikói vb-re kijutott, a selejtezőkön Európát végigverő válogatottunknak is alapembere volt, a torna örök fájdalom maradt számára is.

Kép: Garaba Imre kapura tör Renato mellett, MTI / Németh Ferenc
Forrás: honvedfc.hu, hajramagyarok.hu

28/07/2026

A 135 éve, 1891. július 28-án született Tóth Potya István nemcsak kiváló játékos volt, hanem a magyar futball egyik legelső, korszakát megelőző, innovatív edzője is.

A BTC-ben kezdett futballozni, majd az általa is alapított Nemzeti Sport Clubban (NSC) folytatta, amellyel 1909-ben másodosztályú bajnokok lettek. Az NSC-ből ráadásul Tóthnak ekkor még a válogatottság is kijutott. 1912-ben igazolt a Ferencvároshoz, ahol 1926-ig 389 mérkőzésen közel 150 gólt szerzett, kétszer volt bajnok (1912/13, 1925/26) és kétszer Magyar Kupa-győztes (1912/13, 1921/22).
A válogatottban 19-szer lépett pályára, ezek közül ráadásul 13-szor Ausztria ellen öltötte magára a címeres mezt. A nemzeti csapatban összesen nyolc gólt szerzett és az 1912-es olimpiai válogatottnak is a tagja volt. A futball mellett folyamatosan képezte magát, így például elvégezte a műszaki egyetemet, de még mozigépész-képesítést is szerzett.

1926-ban lett a Ferencváros trénere. Vezetésével két bajnoki cím (1926/27, 1927/28) és három Magyar Kupa-győzelem (1926/27, 1927/28, 1942/43) mellett 1928-ban megnyerte a Közép-európai Kupát is. Később dolgozott Olaszországban (US Triestina, Internazionale), valamint az Újpest és az Elektromos kispadján is, előbbivel az 1932/33-as szezonban bajnokságot is nyert.

Tóth Potya az angol, német és olasz nyelvek elsajátítása mellett az anatómiát és pszichológiát is beépít***e úttörő, komplex, hollisztikus edzésmódszereibe. Hiánypótló edzésnaplói a Budapest Főváros Levéltára és a Ferencvárosi Torna Club közös munkájából, a „Tóth Potya István edzésnaplói (1925-1930)” c. kötetből is megismerhetőek, mint a magyar sporttörténelem egyik fontos kordokumentuma.

A II. világháború alatt a „Dallam” nevű szervezet tagjaként társaival üldözöttek százait mentették meg, sokukat saját budapesti lakásán bújtatva. 1944 decemberében szervezetük lebukott és Kertész Géza egykori válogatott futballistával együtt letartóztatták őket. A nyilas uralom utolsó napjaiban, 1945. február 6-án mindkét sportembert kivégezték.

A hivatkozott könyvből a kordokumentumok mellett a szigorú szavak, az emberséges jelleme, sajátos világlátása és gondolkodásmódja, valamint olykor életének személyes mozzanatairól is találhatunk utalásokat.
JP

Forrás: Rácz Attila (szerk.): Tóth Potya István edzésnaplói (1925-1930). A Ferencvárosi Torna Club az 1920-as években. Budapest Főváros Levéltára és a Ferencvárosi Torna Club, Budapest, 2020.

27/07/2026

Fantasztikus társaságba került Didier Deschamps Amerikában, hiszen mindössze hat edzőgéniusz létezik a Földön, aki saját nemzetének válogatottját négyszer vezette világbajnokságon – Baróti Lajos az egyikük. Hatalmas pályafutása első időszakában 1958-tól 1966-ig Baróti Lajos sorozatban háromszor vitte ki Magyarországot a vb-re, az Aranycsapat szétesése utáni korszakban ő alakított ki újra világszintű gárdát. Kétszer jutott el vele a negyeddöntőbe, és közben megszerezte egyetlen Eb-érmünket. Újpesti és angyalföldi sikerévei után 1975-ben ismét nagyon nehéz helyzetben lévő magyar válogatottat vett át, hiszen első kapitányi korszaka után két világbajnokságról is lemaradtunk. Vele azonban már a felkészülési mérkőzéseken is rendkívüli erényeket mutatott Magyarország: 50 éve máig utoljára legyőzte Argentínát és Franciaországot, vagyis a legutóbbi évtized két legsikeresebb futballbirodalmát. (Argentínát először és máig utoljára a Baróti-csapat múlta felül aktuális válogatottjaink közül.) A Nyilasi Tibor, Törőcsik András-fémjelezte nemzeti tizenegy pedig az utolsó 16 csapatos vb-re is eljutott Argentínába 1978-ban – ami olyan, mintha ma nyolcaddöntőt játszana, bár a rivalizáció lényegesen nagyobb lett a hetvenes évekhez képest is.
Didier Deschamps ezen a nyáron Észak-Amerikában érte utol a legendás magyar trénert: a francia szakember sorozatban negyedszer vezette vb-n hazája legjobbjait, zsinórban harmadszor legalább az elődöntőig jutva. Aranyat és ezüstöt már korábban hazavitt, az idei bronzmeccset viszont a leköszönése előtt felejthetetlen csatában elveszít***e.
A négy vb ugyanazzal a válogatottal így talán felülmúlhatatlan marad, akárcsak azoknak a szövetségi kapitányoknak a többsége, akiknek ez összejött. Közéjük tartozik Sepp Herberger és Helmut Schön, az NSZK első két világbajnoki aranyának kovácsa, továbbá Walter Winterbottom, akinek a nevéhez nemcsak az Aranycsapat elleni 6:3-as és 7:1-es vereség, hanem Anglia fokozatos felemelkedése is fűződik. Hozzájuk csatlakozott az elmúlt évtizedekben Óscar Tabárez, aki minden vb-jén legalább a nyolcaddöntőig elvitte Uruguayt, sőt elődöntőbe is menetelt vele.
AA

Fotó: Nyilasi Tibor és Baróti Lajos (forrás: Facebook)

Cím

Istvánmezei út 3-5
Budapest
1146

Nyitvatartási idő

Hétfő	10:00 - 18:00
Kedd	10:00 - 18:00
Szerda	10:00 - 18:00
Csütörtök	10:00 - 18:00
Péntek	10:00 - 18:00
Szombat	10:00 - 18:00
Vasárnap	10:00 - 18:00

Telefonszám

+36304529207

Weboldal

https://puskasmuzeum.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Puskás Múzeum új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.