Magyar Olimpiai és Sportmúzeum

08/10/2026

Kedves Érdeklődők, Látogatók!

❗️A mai napon (október 08-án) zártkörű rendezvény miatt a kiállítás 16.00-ig látogatható.

📅 Holnap 10 órától a megszokott rend szerint várunk mindenkit! 😊

07/10/2026

🦔 Múzeumok Őszi Fesztiválja 🦔

Idén is csatlakoztunk a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozathoz! Tárlatvezetésekkel, alkotó foglalkozásokkal és előadásokkal is készülünk a következő hetekben!

A 🍂MÚZEUM A HEGYTETŐN | Őszi programok a Turistamúzeumban🍂 programsorozatunk első alkalma most szombaton lesz, a lelki egészség világnapjához kapcsolódva.

A programokról részletesebben az eseménynél olvashattok, illetve a Múzeumok Őszi Fesztiválja hivatalos honlapján!

Várunk Titeket sok szeretettel! 🌻

30/09/2026

Kedves Érdeklődők, Látogatók!

❗️A mai napon (szeptember 30-án) zártkörű rendezvény miatt a kiállítás 17.00-ig látogatható.

26/09/2026

🏆 Október végéig nyitva lesz a Sportmúzeum!
🥳 Jó hír, hogy a Margitsziget-Sportsziget című kiállítás nem zár be szeptember végén, hanem egész októberben látogatható lesz keddtől vasárnapig 10-18 óra között a Holdudvarban.
👫 Az egyéni látogatók mellett diák és felnőtt csoportokat, családokat is szeretettel várunk, igény szerint akár múzeumpedagógiai foglalkozásokkal is.
📆 Csoportoknak előzetes bejelentkezés az [email protected] email címen.

26/09/2026

20 évvel ezelőtt, a mai napon hunyt el Fülöp Mihály, a tőrvívás virtuóza. Fülöp Mihály 1936. április 10-én született Budapesten, és már tízéves korában megismerkedett a vívással. Kezdetben azonban senki sem gondolta volna róla, hogy egyszer világbajnok lesz. Vézna kisfiú volt, akit sokan inkább antitalentumnak tartottak. Több sportággal is próbálkozott, például ökölvívással és kajakozással, de végül a vívás mellett kötött ki. A fordulópontot az jelentette, amikor 1952-ben Hátszegi József lett az edzője. A mester felismerte benne a tehetséget, Fülöp pedig elképesztő szorgalommal kezdett dolgozni. Az eredmények hamar megérkeztek. 1955-ben már felnőtt magyar bajnok lett, majd bekerült a válogatottba is. Ugyanebben az évben a római világbajnokságon a magyar tőrcsapattal ezüstérmet szerzett, és a csapat egyik legjobb vívója volt. Egy évvel később, 1956-ban megnyerte az ifjúsági világbajnokságot, majd a melbourne-i olimpián a magyar tőrcsapattal bronzérmes lett. Pályafutása csúcsára 1957-ben ért. A párizsi világbajnokságon előbb a magyar csapat tagjaként nyert aranyérmet, majd egyéniben is világbajnok lett. Az egyéni döntőben veretlenül, hét győzelemmel végzett az élen. Gyors, pontos és támadó szellemű vívó volt, akit kiváló helyzetfelismerés és remek tempóérzék jellemzett. A páston szinte művészi mozdulatokra volt képes, ezért ellenfelei és a közönség is nagyra becsülték. Sikerei mögött azonban rengeteg munka állt. Annyira elszánt volt, hogy még a hosszú edzések után is otthon gyakorolt. Egyik kedvenc „edzőpartnere” az édesanyja volt: mesterplasztronban és sisakban állta a támadásokat, miközben fia egy kabátgombot próbált újra és újra eltalálni. Karrierjét egy súlyos hátsérülés törte ketté. 1958-ban egy tatai edzőtáborban egy csónakot próbált a víz alól visszahozni, eközben megsérült a dereka. Hosszú kórházi kezelés és sok szenvedés következett. Még néhány évig versenyzett, de 1963 körül végleg fel kellett hagynia az élsporttal. Ez azonban nem jelentette a vívással való szakítását. Edzőként legalább olyan fontos szerepet töltött be, mint korábban versenyzőként. Az Újpesti Dózsa, az OSC és a Budapesti Honvéd mestere volt, hat éven át pedig a magyar öttusaválogatott vívómestereként dolgozott. Tanítványai között olyan olimpiai bajnokok voltak, mint Rejtő Ildikó, Marosi Paula és Balczó András. Utóbbit az 1972-es müncheni olimpiára is ő készítette fel vívásból. Fülöp Mihály 2006. szeptember 26-án, 70 éves korában hunyt el Budapesten. Világbajnoki címei, olimpiai érme és edzői sikerei mellett leginkább talán azzal vált emlékezetessé, hogy egy kezdetben lebecsült, vézna fiúból a magyar tőrvívás egyik legnagyobb alakjává vált. Pályafutása jól mutatja, hogy a tehetség önmagában kevés: kitartással és rengeteg gyakorlással még a legmerészebb álmok is valóra válhatnak.

25/09/2026

Elképesztő volt a 2026-os Ne parázz! Tanévnyitó Sportnap! 🤩🤗
A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és EGYMI adott otthont a programnak, ahol több, mint 1000 gyermek 30 sportágat is kipróbálhatott 🙌

Múzeumunk a Vakok Intézete meghívására, a Magyar Paralimpiai Csapat és a Fodisz együttműködésében vett részt az eseményen! 🙏

A program nagykövete Konkoly Zsófia - paralympic swimmer, Anna Nádasdy kerekesszékes vívó és Gigacz Gergő boccia játékos volt! 😊

24/09/2026

NEMZETKÖZI SPORT SZAKEMBEREK LÁTOGATÁSA

🇪🇺 Szeptember közepén Budapesten találkoztak az Európai Bizottság Erasmus+ sport pályázatait kezelő európai szakemberek. A 20 országból érkezett résztvevők szakmai programját a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum meglátogatása is színesítette.

🚶‍♂️A vendégeket időszakos kiállításunk kurátora, Csóti Gergely Ákos vezette körbe a múzeumban. A résztvevők megismerhették a kiállított tárgyakat, valamint betekintést kaptak a Margitsziget sporttörténetébe és a sziget sportélethez fűződő kapcsolatába.

🏛 Az Erasmus+ program a sport területén tevékenykedő szervezetek számára is számos lehetőséget kínál: a szabadidősportban dolgozó szakemberek nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek, új európai kapcsolatokat építhetnek, és szakmai együttműködésekben vehetnek részt.

23/09/2026

A mai napon, 30 évvel ezelőtt, 1996. szeptember 23-án hunyt el Kárpáti Károly – "A szőnyeg legendája". Kárpáti Károly, eredeti nevén Kellner Károly, 1906. július 2-án született Egerben, egy nyolcgyermekes zsidó család ötödik gyermekeként. Bár Egerben látta meg a napvilágot, élete és sportpályafutása leginkább Debrecenhez kötődött, amelyet később is otthonának tekintett. Fiatalon több sportágat is kipróbált: úszott, műugrott, gimnasztikázott és bokszolt. 1924-ben műugrásban vidékbajnoki címet szerzett, ám egy évvel korábban egy cirkuszi birkózóbemutató olyan nagy hatással volt rá, hogy érdeklődése egyre inkább a birkózás felé fordult. 1925-ben a Debreceni Torna Egylet versenyzője lett, és rövid idő alatt komoly sikereket ért el. 1926-ban Budapestre költözött, és az UTE sportolójaként folytatta pályafutását. Először kötöttfogásban versenyzett, majd az 1928-as amszterdami olimpián elért negyedik helyezése után megismerkedett a szabadfogással. Annyira megtetszett neki az új szakág, hogy hamarosan annak egyik magyar úttörőjévé és stílusának meghatározó alakjává vált. Kárpáti 1927 és 1936 között tizenkilenc alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1929-ben Párizsban megszerezte a magyar szabadfogás első Európa-bajnoki érmét, majd 1930-ban és 1935-ben Európa-bajnoki címet nyert. Legnagyobb sikerét az 1936-os berlini olimpián érte el. Négy évvel korábban Los Angelesben ezüstérmes lett, Berlinben azonban már nem talált legyőzőre. A döntőben a német Wolfgang Ehrllel mérkőzött meg, és kemény küzdelemben megszerezte az olimpiai aranyérmet. Győzelme különösen jelentős volt azért is, mert zsidó származása miatt ellenséges légkörben kellett versenyeznie a náci Németországban. Aranyérme Magyarország 25. olimpiai győzelme és a magyar szabadfogás első olimpiai bajnoki címe volt.
A berlini olimpia után befejezte versenyzői pályafutását, de nem szakadt el a birkózástól. Edzőként és sportvezetőként folytatta munkáját, 1937-ben birkózómesteri vizsgát tett. A második világháború alatt munkaszolgálatosként dolgozott, majd megszökött, és a háború végéig bujkálnia kellett. A háború után aktívan részt vett a magyar sport újjászervezésében. A válogatott és a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként számos kiváló birkózót nevelt, köztük Hódos Imrét és Szilvásy Miklóst, akik olimpiai bajnokok lettek, valamint Polyák Imrét és Gurics Györgyöt.
Kárpáti a birkózás elméletével is komolyan foglalkozott. Könyveket és szakmai írásokat publikált, többek között a "Birkózás, a Görög-római és szabadbirkózás" és "Az aranyérem két oldala című" műveket. 1945-től haláláig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt, 1972-ben pedig televíziós szakkommentátorként is közreműködött az olimpián. Kárpáti Károly 1996. szeptember 23-án, kilencvenéves korában hunyt el Budapesten. Hosszú és rendkívüli életútja során nemcsak olimpiai bajnokként, hanem edzőként, sportvezetőként, szakíróként és pedagógusként is maradandót alkotott. A magyar birkózás egyik legnagyobb alakjaként emlékeznek rá, akinek pályafutása a sport iránti elkötelezettség, a kitartás és a nehéz körülmények közötti helytállás példája.

22/09/2026

Nagy örömmel és büszkeséggel meséljük, hogy a 2026-os Ne parázz! Tanévnyitó Sportnapon, a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és EGYMI programján Múzeumunk is részt vesz a Vakok Intézete meghívására, a Magyar Paralimpiai Csapat és a Fodisz együttműködésében! 🤩🤗

A program nagykövete Konkoly Zsófia - paralympic swimmer, Anna Nádasdy kerekesszékes vívó és Gigacz Gergő boccia játékos is 😊

A sportnapon résztvevő több száz gyermek közel 20 sportágban próbálhatja ki magát, találkozhat sportolókkal és ismerkedhet számos résztvevő kiállítóval, szakmai együttműködővel is. 🙏🙌

A programról még mi is mesélünk és mutatjuk majd élményeinket is! 🤗

Szeptember 17-ig még jelentkezhetsz a „Ne Parázz!” Tanévnyitó Sportnapra, ahol ismét a mozgásé és a sport öröméé lesz a főszerep! 🤩

Próbálj ki különböző sportágakat, találkozz parasportolókkal és nagyköveteinkkel, szerezz új élményeket, és töltsd velünk a napot! 🙌

📅 2026. szeptember 24., 10:00–16:00
📍 Mozgásjavító EGYMI, 1145 Budapest, Mexikói út 60.
(Bejárat a Korong utca 2. felől)

👉 Regisztrálj most: https://forms.cloud.microsoft/e/0nET6eAdV4

Ne maradj le! 💙🧡💜