22/08/2026
Ma 120 éve, 1906. augusztus 22-én született dr. Nádor Ödön a soroksári egészségügyi intézmény névadója!
Dr. (Neumann) Nádor Ödön
Soroksár néhai körzeti orvosának életrajza
1906. augusztus 22-én született Soroksáron.
Életének nagy részét – egy kis megszakítást leszámítva – Soroksáron töltötte.
Szülői háza a Vecsési (ma Vecsés) utcában volt, ott nőtt fel.
1947-től a Grassalkovich (volt Marx Károly) utca 189-ben lakott és dolgozott.
Általános iskolai tanulmányait Soroksáron végezte. 1925-ben érettségi vizsgát tett a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban.
Már két éves korában kijelentette, hogy orvos akar lenni, s ezt, nem kis nehézségek árán, meg is valósította. Orvosi esküjéhez élete végéig hű maradt.
Származása miatt, az akkori fasiszta törvények szerint, hazai egyetemre nem vették fel.
1925 – 1927 között a bécsi orvosi egyetem hallgatója volt. 1927-ben engedélyt kapott, hogy tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Egyetemen folytassa. Bécsi tanulmányi idejét, a kiváló eredmények ellenére nem ismerték el, agy egyetemi tanulmányait elölről kellett kezdeni.
1934-ben szerezte meg orvosi diplomáját.
1934-től 1939-ig különböző budapesti kórházak osztályain, csakis mint fizetés nélkül bejáró orvos működhetett, mert abban az időben fizetéses orvosi állást nem kaphatott.
1939. szeptember 3-án nősült meg. Felesége tősgyökeres soroksári lány, Fleischmann Mária, akinek a Vecsési (ma Vecsés) utca és Grassalkovich út sarkán volt kézimunka üzlete.
1939-től 1945. január 28-ig munkaszolgálatos táborokban sínylődött. Egy magyar katona segített neki túlélni a munkaszolgálatot, ezért fogadalmat tett, hogy aki egyenruhát hord és életekre ügyel (katona, rendőr, tűzoltó), azokat ingyen kezeli.
A háború, illetve a munkaszolgálatról való hazatérése után Soroksáron az OTI, a MABI és a HÉV fizetéses orvosként alkalmazta. Ugyanekkor községi orvosi állást is kapott Soroksáron.
A közigazgatási átrendezés és az egészségügy kormányzati átszervezése után SZTK körzeti orvos lett, mely feladatot 1956. december 18-ig látta el, nagy hozzáértéssel és odaadással.
A soroksári Képviselő Testület tagja volt, és szakszervezeti vonalon is tevékenykedett, egészségügyi felvilágosító előadásokat tartott. A Soroksári Egészségügyi Légoltalmi csoportnak, illetve a mentőállomásnak helyettes parancsnoka volt.
1956. október 24-én erőn felüli megpróbáltatásban volt része, amikor a szovjet alakulatok a házával szemben, a pékség előtt várakozó tömegbe lőttek. Pillanatok alatt megtelt sebesültekkel és életmentő segítséget igénylő ártatlan emberekkel háza és annak udvara. Feleségével együtt látták el a rászorultakat, amíg a többi orvos kolléga megérkezett.
1956 decemberében családjával együtt Ausztráliába, Melbournbe disszidált. Óriási honvágya volt, hiányoztak betegei, szülőhazája és nem tetszett neki az Ausztráliában látott és tapasztalt orvosi gyakorlat.
1959-ben az amnesztia kihirdetése után elsők közt kérte a hazatelepülési engedélyt, melyet meg is kapott, és 1959 júniusában hazatért. Az állomáson a betegek tömege várta.
Hazatérése után folytatta körzeti orvosi munkáját, boldog volt, hogy szeretett betegeit kezelheti ismét. Kiterjedt körzete volt, mely magában foglalta Péteri majort is.
Dr. Nádor Ödön 1962. április 13-án, életének 56-ik évében hunyt el.
Utolsó útjára imádott soroksári betegei is elkísérték, és családjával együtt siratták.
Dr. Nádor Judit írása nyomán.