Hegyvidék Galéria

02/06/2026

Kiállításmegnyitó | Gadányi Jenő (1896–1960), a Hegyvidék avantgárd festője

A helyére került az utolsó kép is, az installálás befejeződött! 🧤🔨📏🖼️ Már csak néhány apró részletet finomítunk, és jöhet a megnyitó. Találkozzunk holnap, június 3-án, szerdán 18:00-kor! 🎉

//

GADÁNYI JENŐ (1896–1960)
A HEGYVIDÉK AVANTGÁRD FESTŐJE

2026. június 3–27.

Gadányi Jenő (1896–1960) születésének 130. évfordulója alkalmából nyílik kiállítás a Hegyvidék Galériában. A festőművész unokája, Rainer Péter rendezésében, főként a családi hagyatékból, a rokonok tulajdonában őrzött művekből kerül egy különleges válogatás a közönség elé, köztük ritkán vagy eddig soha nem látott festmények és grafikák is. A bemutatott anyag az 1930-as évektől Gadányi haláláig követi végig az életmű alakulását: tájképek, csendéletek, portrék és absztrakt kompozíciók rajzolnak átfogó képet a 20. századi magyar modernizmus egyik legizgalmasabb, egyéni hangú alkotójáról, aki születésétől haláláig – kisebb-nagyobb kitérőktől eltekintve – itt élt a Hegyvidéken.

Gadányi Jenő jól ismerte korának legújabb művészeti törekvéseit, és egész pályáját a haladó művészi szemlélet iránti elkötelezettség határozta meg. Tagja volt több progresszív alkotócsoportnak és művészeti társaságnak, köztük a KUT-nak (Képzőművészek Új Társasága), az UME-nak (Új Művészek Egyesülete) és az Európai Iskolának. Művészetének egyik legtermékenyebb időszaka a békásmegyeri korszak (1946–1953), az úgynevezett „hét szűk esztendő”, amikor szomszédjával, Kassák Lajossal napi szellemi kapcsolatban élt és alkotott.

Festészetében a figurativitás és az absztrakció egymást kiegészítő lehetőségként jelent meg: úgy vélte, a modern művészet nem nélkülözheti sem az elvont, sem a tárgyi ábrázolást. Táji kompozíciói számára a természet inkább kiindulópont volt: a látható világ mögötti szellemi tartalmakat, rejtett összefüggéseket és törvényszerűségeket kutatta. A táj így sajátos belső mitológiájának katalizátorává vált, amelyből különleges, érzékeny és szuggesztív képi világot épített fel. Művészetében egyszerre van jelen a természet ihlette látomás, a belső élmény és a szellemi keresés. A bemutatott művek kivételes alkalmat teremtenek arra, hogy közelebb kerüljünk Gadányi Jenő gazdag, lírai és mélyen humanista világához.

🖼 A kiállítást rendezte: RAINER Péter építész-belsőépítész

🗣 Köszöntőt mond: JÓSA Bálint, a Hegyvidéki Önkormányzat (Budapest XII. kerület) képviseletében

👤 A kiállítást megnyitja: ROCKENBAUER Zoltán PhD művészettörténész

🎼 Közreműködik: SZVORÁK Katalin Kossuth-díjas népdalénekes, előadóművész

📍 Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

🎫 A megnyitón való részvétel és a kiállítás megtekintése díjtalan.

A tárlat megtekinthető 2026. június 4-től június 27-ig, keddtől péntekig 10:00–18:00, szombaton 10:00–14:00 között.

ℹ️ A Gadányi könyv megvásárolható: gadá[email protected]

01/06/2026

Kiállításmegnyitó | Gadányi Jenő (1896–1960), a Hegyvidék avantgárd festője

2026. június 3–27.

Gadányi Jenő (1896–1960) születésének 130. évfordulója alkalmából nyílik kiállítás a Hegyvidék Galériában. A festőművész unokája, Rainer Péter rendezésében, főként a családi hagyatékból, a rokonok tulajdonában őrzött művekből kerül egy különleges válogatás a közönség elé, köztük ritkán vagy eddig soha nem látott festmények és grafikák is. A bemutatott anyag az 1930-as évektől Gadányi haláláig követi végig az életmű alakulását: tájképek, csendéletek, portrék és absztrakt kompozíciók rajzolnak átfogó képet a 20. századi magyar modernizmus egyik legizgalmasabb, egyéni hangú alkotójáról, aki születésétől haláláig – kisebb-nagyobb kitérőktől eltekintve – itt élt a Hegyvidéken.

Gadányi Jenő jól ismerte korának legújabb művészeti törekvéseit, és egész pályáját a haladó művészi szemlélet iránti elkötelezettség határozta meg. Tagja volt több progresszív alkotócsoportnak és művészeti társaságnak, köztük a KUT-nak (Képzőművészek Új Társasága), az UME-nak (Új Művészek Egyesülete) és az Európai Iskolának. Művészetének egyik legtermékenyebb időszaka a békásmegyeri korszak (1946–1953), az úgynevezett „hét szűk esztendő”, amikor szomszédjával, Kassák Lajossal napi szellemi kapcsolatban élt és alkotott.

Festészetében a figurativitás és az absztrakció egymást kiegészítő lehetőségként jelent meg: úgy vélte, a modern művészet nem nélkülözheti sem az elvont, sem a tárgyi ábrázolást. Táji kompozíciói számára a természet inkább kiindulópont volt: a látható világ mögötti szellemi tartalmakat, rejtett összefüggéseket és törvényszerűségeket kutatta. A táj így sajátos belső mitológiájának katalizátorává vált, amelyből különleges, érzékeny és szuggesztív képi világot épített fel. Művészetében egyszerre van jelen a természet ihlette látomás, a belső élmény és a szellemi keresés. A bemutatott művek kivételes alkalmat teremtenek arra, hogy közelebb kerüljünk Gadányi Jenő gazdag, lírai és mélyen humanista világához.

🖼 A kiállítást rendezte: RAINER Péter építész-belsőépítész

📅 Kiállításmegnyitó: 2026. június 3. (szerda) 18:00

🗣 Köszöntőt mond: JÓSA Bálint, a Hegyvidéki Önkormányzat képviseletében

👤 A kiállítást megnyitja: ROCKENBAUER Zoltán PhD művészettörténész

🎼 Közreműködik: SZVORÁK Katalin Kossuth-díjas népdalénekes, előadóművész

📍 Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

🎫 A megnyitón való részvétel és a kiállítás megtekintése díjtalan.

A tárlat megtekinthető 2026. június 4-től június 27-ig, keddtől péntekig 10:00–18:00, szombaton 10:00–14:00 között.

ℹ️ A Gadányi könyv megvásárolható: gadá[email protected]

📷 Műtárgyfotó részletek //
Gadányi Jenő: Fák lovakkal, 1953; olaj, vászon, 82x150 cm; magántulajdon (fotó © Gadányi Jenő Alapítvány)
Gadányi Jenő: Elvont kompozíció, 1959; olaj, karton, 60x80 cm; magántulajdon (fotó © Gadányi Jenő Alapítvány)
Gadányi Jenő: Nő fekete kakassal III., 1955; olaj, karton, 80x60 cm; magántulajdon (fotó © Gadányi Jenő Alapítvány)
Gadányi Jenő: Virágcsendélet, 1940-es évek; olaj, pasztell, karton, 60x80 cm; magántulajdon (fotó © Gadányi Jenő Alapítvány)
Gadányi Jenő: Zsennyei ősz, 1955; olaj, karton, 60x80 cm; magántulajdon (fotó © Gadányi Jenő Alapítvány)
Gadányi Jenő: Önarckép üvegpalackkal, 1930; olaj, vászon, 90x66 cm; magántulajdon (fotó © Gadányi Jenő Alapítvány)

28/05/2026

TÁJ-LENYOMATOK | JÓNÁS Péter grafikus-képzőművész kiállítása

A mai nappal elbúcsúzunk Jónás Péter grafikus-képzőművész „Táj-lenyomatok” című egyéni tárlatától. Köszönjük, hogyan sokan megtekintettétek, hosszasan elidőztetek az egyedi magasnyomású, illetve szitanyomatú, rétegelt falemezek és litográfiák között, valamint részt vettetek a kísérő eseményeken! 🙏

🟩🟧🟫🟦

Jónás Péter grafikus-képzőművész művészetének középpontjában a személyes élmények vizuális leképezése áll: gyakran az épített környezet hétköznapi, sokszor észrevétlen részleteiből indul ki, amelyeket redukált, konstruktív formákká alakít. Alkotói módszerére jellemző a sorozatokban való gondolkodás, amely lehetővé teszi egy-egy motívum variációinak és átalakulásainak követését. Foglalkoztatja, hogy hogyan jelenhet meg egy téma különböző képzőművészeti médiumokban, grafikában, festészetben vagy installációban. Az utóbbi időben a grafika került előtérbe, különösen az alternatív hordozók (fa, üveg, beton) használata, amelyek az anyagon keresztül konceptuális jelentéssel gazdagítják a műveket.

Legújabb munkáiban a klasszikus grafikai eljárásokat (egyedi magasnyomás, litográfia, linómetszet, fametszet) a festészettel ötvözi, miközben a különböző technikák közti átjárhatóságot is kutatja. Művei a tér, a hiány és az ismétlés kérdéseit vizsgálják, miközben a grafika autonóm, kortárs lehetőségeit hangsúlyozzák.

A tárlatot 2026. április 30-tól május 28-ig lehetett megtekinteni.

📷 Enteriőrfotók // Egressy Orsolya (Egressy Orsi Foto)
© MOM Kulturális Központ – Hegyvidék Galéria

28/05/2026

Grafikai (fametszet) workshop | Táj-lenyomatok – Jónás Péter kiállítása

Múlt hét szerdán különleges workshopon vehettek részt az érdeklődők: Jónás Péter grafikus-képzőművész „Táj-lenyomatok” című kiállításához kapcsolódóan, a kiállító művész vezetésével ismerkedhetnek meg a grafikai sokszorosítás egyik legrégibb technikájának, a fametszésnek, más néven xilográfiának nemes és egyben izgalmas technikájával.

A foglalkozás során a résztvevők lépésről lépésre tanulhatták meg a fametszetkészítés folyamatát. Elsőként egy saját tervezésű rajzot vittek át egy gondosan előkészített, simára csiszolt fadúcra, majd vésőszerszámok segítségével kimunkálták a mintát: eltávolították azokat a felületeket, amelyek a nyomaton világosak maradnak, miközben a megmaradó részek adják majd a kép vonalait. Ezt követően a kidolgozott dúcot festékkel hengerelték be, majd papírra nyomtatták. A folyamat során több nyomat is készült, így a résztvevők közvetlen tapasztalatot szereztek a sokszorosítás működéséről, miközben megismerték egy több mint ezeréves technika gyakorlati lépéseit és vizuális lehetőségeit.

👤 A foglalkozást vezette: Jónás Péter grafikus-képzőművész

27/05/2026

— 05. 28. (CSÜTÖRTÖK) 19:00 Záró tárlatvezetés | „Táj-lenyomatok” – Jónás Péter grafikus-képzőművész kiállítása | Révész Emese

Jónás Péter grafikus-képzőművész „Táj-lenyomatok” című kiállításán Révész Emese művészettörténész tart záró tárlatvezetést, amely lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók művészettörténeti és kortárs grafikai összefüggések mentén ismerkedjenek meg Jónás Péter munkáival. A tárlatvezetés során szó esik arról, miként tágítják a kortárs grafikai törekvések a médium határait, hogyan lépnek párbeszédbe egymással különböző képzőművészeti formák, és milyen jelentésrétegeket hordozhat az anyaghasználat vagy az ismétlés motívuma Jónás Péter munkáiban. Révész Emese a kortárs és 20. századi grafika kutatójaként olyan nézőpontokat nyit meg, amelyek segítenek mélyebben megérteni a kiállított művek technikai és gondolati rétegeit, valamint Jónás Péter alkotói módszerének sajátosságait.

//

Révész Emese művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Intézetének Modern és Jelenkori Tanszékét vezető egyetemi docense, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szakának oktatója. Kutatásainak középpontjában a 19–20. századi magyar művészet áll, különös tekintettel az 1945 utáni magyar grafika történetére, a kortárs grafikai tendenciákra, valamint a figuratív és realista festészetre. Munkájában a képeket nem csupán esztétikai alkotásként, hanem társadalmi és történeti lenyomatként értelmezi: az érdekli, miként tükrözik egy adott korszak gondolkodását, intézményi működését és vizuális kultúráját. Kiemelt kutatási területe a könyvillusztráció és a gyermekkönyv-kultúra, amelyhez a Budapesti Illusztrációs Fesztivál szervezőjeként végzett munkája is kapcsolódik. Oktatóként és előadóként hosszú évek óta meghatározó szereplője a hazai művészettörténeti és vizuális nevelési életnek: egyetemi kurzusai mellett számos szabadegyetemi előadást és tudományos konferencia-előadást tart.

Tanulmányait az ELTE művészettörténet szakán végezte, doktori kutatásait a 19. századi magyar sajtóillusztráció témájában folytatta, később habilitációját is a MOME-n szerezte meg. Pályája során többek között a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója volt, kutatómunkáját pedig számos ösztöndíj és OTKA-program támogatta. Tudományos tevékenységéért 2021-ben Supka Manna-díjban részesült.

👤 A tárlatvezetést tartja: Révész Emese művészettörténész, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet docense

📍 Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

🎫 Részvételi díj: 1000 Ft, hegyvidéki lakosoknak 500 Ft.
Jegyek kaphatók a https://hegyvidekgaleria.jegy.hu/ oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában.
Az eseményre érkezéskor a lakcímkártya vagy a Hegyvidék Kártya felmutatása kötelező!

A tárlat megtekinthető 2026. április 30-tól május 28-ig, keddtől péntekig 10:00–18:00, szombaton 10:00–14:00 között.

📷 Fotók // Portréfotó Révész Emese művészettörténészről;
Fotó Jónás Péter „Táj-lenyomatok” című kiállításának megnyitójáról (fotó: Egressy Orsolya Egressy Orsi Foto © MOM Kulturális Központ – Hegyvidék Galéria)

26/05/2026

— 05. 27. (HOLNAP/SZERDA) 17:00 József nádor (1776–1847), „a legmagyarabb Habsburg” | Beöthy Mária előadása | BVE

A Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja szeretettel meghívja az érdeklődőket Beöthy Mária építész előadására József nádor születésének 250. évfordulója alkalmából. Habsburg–Lotaringiai József Antal osztrák főherceg, magyar királyi herceg – az uralkodó I. Ferenc osztrák császár és magyar király testvéröccse – 1795 szeptemberétől 1847. január 13-án bekövetkezett haláláig Magyarország nádora volt. Kiemelkedő szerepet játszott az 1830-as években Pest gazdasági és kulturális központtá fejlesztésében. Nevéhez fűződik Pest–Buda klasszicista arculatának kialakulása, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi Csillagvizsgáló, a Ludovika építése, az újlipótvárosi negyed fejlesztése, a Városliget rendezése, a Margit-sziget parkosítása, rakpartok kiépítése, a csatornázás és szennyvízelvezetés bevezetésének szorgalmazása, valamint több vasútvonal építése és a műszaki felsőoktatás megerősítése. A reformkorban a Magyar Királyság fejlődéséért végzett történelmi érdemei után „a legmagyarabb Habsburg” néven ismerjük.

👤 Előadó: Beöthy Mária építész

📍 Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

🎫 A részvétel ingyenes.

Fotó // Anton Einsle: József nádor, 1846; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest (forrás: Wikimedia Commons)

23/05/2026

TÁJ-LENYOMATOK | JÓNÁS Péter grafikus-képzőművész kiállítása

Már csak jövő héten csütörtökig tudjátok megtekinteni Jónás Péter grafikus-képzőművész tárlatát! Az utolsó napon készülünk egy zárótárlatvezetéssel, amelyen Révész Emese művészettörténész, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet docense mesél a látogatóknak a kiállító művész munkáiról művészettörténeti és kortárs grafikai összefüggések mentén.

💥 05. 28. (csütörtök) 19:00 | Záró tárlatvezetés | „Táj-lenyomatok” – Jónás Péter grafikus-képzőművész kiállítása | Révész Emese

🟩🟧🟫🟦

Jónás Péter grafikus-képzőművész művészetének középpontjában a személyes élmények vizuális leképezése áll: gyakran az épített környezet hétköznapi, sokszor észrevétlen részleteiből indul ki, amelyeket redukált, konstruktív formákká alakít. Alkotói módszerére jellemző a sorozatokban való gondolkodás, amely lehetővé teszi egy-egy motívum variációinak és átalakulásainak követését. Foglalkoztatja, hogy hogyan jelenhet meg egy téma különböző képzőművészeti médiumokban, grafikában, festészetben vagy installációban. Az utóbbi időben a grafika került előtérbe, különösen az alternatív hordozók (fa, üveg, beton) használata, amelyek az anyagon keresztül konceptuális jelentéssel gazdagítják a műveket.

Legújabb munkáiban a klasszikus grafikai eljárásokat (egyedi magasnyomás, litográfia, linómetszet, fametszet) a festészettel ötvözi, miközben a különböző technikák közti átjárhatóságot is kutatja. Művei a tér, a hiány és az ismétlés kérdéseit vizsgálják, miközben a grafika autonóm, kortárs lehetőségeit hangsúlyozzák.

🎫 A tárlat ingyenesen megtekinthető 2026. április 30-tól május 28-ig, keddtől péntekig 10:00–18:00, szombaton 10:00–14:00 között.

📷 Enteriőrfotók // Egressy Orsolya (Egressy Orsi Foto)
© MOM Kulturális Központ – Hegyvidék Galéria

📷 Enteriőrfotó // Egressy Orsolya
© MOM Kulturális Központ – Hegyvidék Galéria)

21/05/2026

Múzeumpedagógiai foglalkozás + Lásd meg másképp! | Családi alkotósarok | Jónás Péter – Táj-lenyomatok

A múlt héten két múzeumpedagógiai foglalkozás is kísérte Jónás Péter grafikus-képzőművész TÁJ-LENYOMATOK című kiállítását.

🖍️ 05. 11. A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola és Óvoda 1. b osztályának kisdiákjai látogatták meg a kiállítást, amely során Schopp Ildikó művészetpedagógus segítségével felfedezték Jónás Péter alkotásain az ismeretlen környezetből kiragadott motívumokat, azok különféle grafikai technikával való ismétlését. A környezet aktív megfigyelését, majd abban megtalálható tárgyakra való ráfókuszálást, azoknak a felnagyítását gyakorolták a gyermekek – mindehhez a galéria utcafronti ablakai, mint képkeret nyújtottak segítséget. 👀 A megfigyelések után jöhetett az alkotás első fázisa: átlátszó fólia lapokra ki egy elsuhanó taxi autót, ki a zöld fémpollereket és a Királyhágó tér fáit, ki a szemközti társasházat rajzolta le. 🚖🌳🏢 Ezután a sokszorosító eljárással ismerkedtek meg: szintén átlátszó fóliára rajzoltak filctollal, amelyet aztán papírlapra nyomdáztak át.

✒️ 05. 16. A családi alkotósarok programon kicsik és nagyok metszés általi sokszorosítást próbálhatták ki: radírgumik metszésétől függően hol magas-, hol mélynyomtatást hozhattak létre.

A kísérletezéssel és örömteli felfedezéssel teli fotókért és videókért nézzétek végig albumunkat!

🎨 A foglalkozásokat vezette: Schopp Ildikó művészetpedagógus