Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály

Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály A miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztályának hivatalos oldala. régészeti igazgatóhelyettes, osztályvezető
Tóth Magdolna rajzoló
Tóth Róbert rajzoló

A Herman Ottó Múzeum depozitóriumaiban közel félmillió, egyedileg nyilvántartott műtárgy található. A legnagyobb gyűjtemény a régészeti, amelynek kiemelkedő egységeit az őskőkor első tárgyi emlékei, a neolitikum bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorláskor és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik. A Herman Ottó Múzeumot 1985-ben nyilvánította tudományos kutatóhellyé a kulturális kormányzat. 1999-ben az Év Múzeuma lett Magyarországon, és Miskolc város önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta az intézményben folyó sokoldalú és magas színvonalú szakmai tevékenységet. 1997-től a Miskolci Egyetem kihelyezett Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének is otthon nyújt a közgyűjtemény. Az elmúlt két évtized feltárásai, különösen az M3-as autópálya építéséhez, és a megyében zajló nagyberuházásokhoz kapcsolódó kutatások gyakorlatilag az összes régészeti korszak tekintetében hatalmas eredményeket hoztak. Az újabban előkerült leletek nem egy esetben kiegészítették, de meg is változtatták az adott korszakról eddig kialakult képet. Ezeket a tárgyakat és eredményeket, aktuális kutatásainkat, rendezvényeinket, valamint a Régészeti Osztály munkáját ezentúl itt, a Facebook-on, valamint a hamarosan megújuló honlapunkon követhetik majd nyomon. A Régészeti Osztály munkatársai:

Balogh Marcell informatikus
Bárdos Nándor gyűjteménykezelő
dr. Csengeri Piroska PhD. régész
Fortuna Laura adminisztrátor
Galkó József régésztechnikus
Gál Viktor régész
Gyárfási József ásatástechnikus
Hajdú István ásatástechnikus
Honti Szabolcs segédmúzeológus, informatikus
Horváth Antónia régész
Horváth Fanni régésztechnikus, rajzoló
Hortobágyi Viktor régésztechnikus
Jenei Anita régész
Kalászdi György gyűjteménykezelő
Kiss Dániel informatikus
Kovács Nikolett régész
Hajdu Melinda régész
Marton György régésztechnikus
Miskolczi Melinda régész
Petri László ásatástechnikus
Nagy Zoltán régésztechnikus
Nagy S. József rajzoló, grafikus
Németh Attila régész
Pálfi Tibor ásatástechnikus
Polyák Teodóra régész
Simon József régésztechnikus
Szabó István ásatástechnikus
Szabó László ásatástechnikus
dr. Szörényi Gábor András PhD.

Kíváncsi, mit rejt a föld mélye? Kövesse a nyilat, és Lessen be a kulisszák mögé a Tímármalom utcai Régészeti  !
01/10/2026

Kíváncsi, mit rejt a föld mélye? Kövesse a nyilat, és Lessen be a kulisszák mögé a Tímármalom utcai Régészeti !

28/09/2026

RomVándor program – Borsod megye – Mezőnyárád – START!

Mintaértékű rommentő projektsorozat újabb állomása Mezőnyárád középkori eredetű egyháza. A Market Építő Zrt. immár negyedik esztendeje végzi újabb és újabb hazai szakrális műemlékek, templomromok állagvédelmét, környezetük megújítását. Ez az ügy nemcsak a romok megóvásáról és a falak degradálódásának időleges lassításáról szól. Ezek a romemlékek, a maguk méltóságteljes miliőjükkel, akarva, akaratlanul tájépítészeti elemekké válnak. Egyszerre hirdetik a mulandóságot, de megóvásuk és revitalizálásuk ugyanakkor dacolás az idővel. Olyan patinás ereklyék, amik magukon viselik egyedi múltbéli és jelenkori történetüket. Funkciójuk mára megváltozott, de mint régen, úgy még ma is „valódi befogadó terek [lehetnek a faluszélén, a pusztában, a tájban], amolyan senkiföldjei, [miközben mégis] mindenki földje.”
A program nyolcadik állomása egy nem is túl távoli időben megszakadt történet fonalát veszi újból fel. Dél-Borsodban, Mezőnyárád szélső házsorai mögött az 1954-ben még működő római katolikus templomban eskettek, kereszteltek. Hamarosan azonban bontásra ítélték a megsérült egyházi épületet. Ám elhordása idején románkori részletek láttak napvilágot a barokk köntös mögül. 1969-71 között ezért kutatták, majd meghagyott torzóját renoválták. Az azóta eltelt bő félévszázad nyomai azonban meglátszanak rajta. Megkopott kőhalom, mely nagyobb figyelemért és megóvásért kiáltott.
Idén ősszel a RomVándor sorozat részeként az egykori nyárádi templom falait, műrészleteit konzerválják. Régészeti szakfelügyelettel mi is részt veszünk ezen munkálatokban. Árpád-kori falsarok, barokk kori küszöbszint, 18. és 19. századi közlekedőterek kibontásával újabb részleteket derítünk ki róla.

25/09/2026

Leletekben, élményekben és új ismeretekben gazdagon zárult az idei cserépvári régésztábor. Izgalmas év volt ez Cserépvár számára és hol van még a vége? Fogadjátok szeret***el bővebb beszámolónk.

Az idei régésztábor történetéhez sokan t***ek hozzá. A Herman Ottó Múzeum munkatársain túl összesen huszonnyolc (!) önkéntes segített a feltárásokban – hálás köszönet a munkájukért! Ez így magasan az eddigi legnagyobb létszámú régésztáborunk volt Cserépváralján!

A részletek:
Öt felszín feltárását tűztük ki, ezek a következők voltak, a belső várból kifelé haladva.
1. A várfokon, a hegy tetején nyitott szelvényünkben, hosszas preparálást követően és számos közös fejtörés után kibogoztuk a szálakat. A legbelső, mintegy 2 méter vastag falövünk,
Cserépvár történetének kezdetére, az Árpád-korra nyúlik vissza. Építtetője, a Miskolc nembéli Panyit valamikor a 13. század harmadik harmadában emelt***e. Végre már nem csak szórvány
cserepekkel, hanem épített emlékekkel is igazolhatjuk a vár korai voltát. Érdekes volt látni, hogy az Árpád-kori fal mellett a hosszú évszázadok hogy lekoptatták a tufafelszínt és már csak a kései utódok nyoma volt újra felfedezhető rajta – egy rendkívül látványos
cölöplyuksorban. Ezen egysoros paliszádfalat a 17. századi Török-hódoltság helyőrsége létesít***e.
2. Valamivel lentebbi szelvényben, egy rendkívül mély pinceszintből termeltük ki markos legények és leányok segítségével a törmeléket. Bár reménytelennek tűnt, de a végére meglett az üreg feneke és a
függőlegesre faragott tufafalak egy pincébe vezető(?) sziklafolyosót mutattak meg számunkra. Honnan nyílt, hogyan lehetett ide bejutni? – ez még a jövő és egy újabb hasonlóan mély szelvény
titka. Ám a kiásott feltöltési törmelék remek leletekkel és több pénzérmével is gazdagította az ismereteinket.
3. A vár nyugati oldalán álló L-alakú vékony fal egy, egykori épület két oldalának a torzója. Hogy mihez csatlakozott és mikor épült, arra most derült fény. A Szegedi Egyetem és az ELTE régészet, valamint történelem szakos hallgatói ezen szelvényében pallérozódva, saját maguk végezték a feltárást. Bizony az Árpád-kori eredetű, első várfalunk ide is átfordul, és az L-alakú falat ebbe kötötték bele utólag – talán egy palotaépület (?) félig sziklába vájt földszintjeként. 4. A hallgatók másik felfedezése a külső falöv építészeti eklektikája volt. Azt ugyanis belülről is köpenyezték. Ugyanazok, akik a külső döntött síkú ciklopszfalakat is emelték – a 17. század eleji oszmán hódítók kőművesei.
5. Rendkívüli izgalmakat tartogatott az utolsó hétre a palánkgyűrű kutatása. 2024 és 2025 után, a korábbi szelvények vonalának folytatásában, újabb felületen nyitottunk szondát. A cél a török
kori járószint felderítése volt. Nemcsak ezt találtuk meg, hanem felette egy, a visszafoglalás utáni, kuruc kori takarítási réteget is elkülöníthettük. Mindezek Cserépvár utolsó, 1596 – 1711 közötti századának történetéről meséltek.

Végezetül szólnunk kell a gabonatároló vermek környezetéről is. Végre biztonságosan megközelíthetők és látogathatók, így a Bükki Nemzeti Park projektjének hála egy régóta fennálló kockázatot sikerült megszüntetni. A régésztábor során két verem között letisztítottuk az erdei humusztakarót a csupasz sziklafelszínig, ahogy azt használatuk idejében is láthatták a régiek.
Nagyon nagy munka volt, ami rendkívül látványos arculatot biztosít nekik. A jövőben a többi verem körül is szeretnénk ugyanezt megvalósítani. A tisztítás látszóvá t***e azokat a faragásnyomokat, amelyek az egykori használatról, rakodó-felületekról és lezáró
gerendaszerkezetekről árulkodnak.

Egy-egy poros ásatási nap végén talán jól is esett a táborozóknak, hogy műszak után még megmoshatták a leleteket�� És a cserepek közül visszakacsintott rájuk sok-sok csillogó mázú
kerámia, virágmintás írókázott edénytöredék, török talpastál, vagy arcos ábrázolású kályhacsempe részlete.

Most elindul a terepi dokumentáció feldolgozása és az irodai háttérmunka. Az előző két évhez hasonlóan szeretnénk lelkes építészbarátainkkal megterveztetni a frissen feltárt Árpád-kori fal
romkonzerválását is. Feladat tehát akad még bőven, de már várjuk az újabb fejezetet. Rövidesen beszámolunk a 2026-os közösségi finanszírozási kiírásról és hozzátartozó rövid- és középtávú tervekről Cserépvár kapcsán. Közeledik az Ostromnap is, melyet idén is méltóképp, néhány újítással kiegészülve kívánunk megrendezni. Az idei vártúra során látványos lesz megfigyelni, mennyi minden is változott a várhegyen egy év leforgása alatt.

Minden kedves közreműködőnek hálásan köszönjük, hogy részt vett Cserépvár múltjának idei felderítésében és a várhegy megszépítésében. Jó, hogy van egy ilyen közös ügyünk, amiben
sokféle és sokfelől érkezett Civilek, Önkormányzat, Erdészet, Nemzeti Park és Múzeum összefog.

🎒A tegnapi napon a Bükkábrányi Arany János Általános Iskola 5. osztályos tanulói jártak nálunk egy rendhagyó történelem ...
25/09/2026

🎒A tegnapi napon a Bükkábrányi Arany János Általános Iskola 5. osztályos tanulói jártak nálunk egy rendhagyó történelem óra keretében. A rendkívül érdeklődő csipetcsapat megismerkedhetett a régészeti feltárások menetével, a dokumentációs folyamattal 📝📸 és kipróbálhatták a mérőműszereket valamint a fémkeresőt is. ☺️ Köszönjük a látogást!

24/09/2026

🪏⚒️A tegnapi képünk margójára - avagy milyen szerszámok kapnak szerepet a régészeti feltáráson.

Régészeti szerszám bemutató, videós formában jöhet?:)
23/09/2026

Régészeti szerszám bemutató, videós formában jöhet?:)

14/09/2026

Öt évszázad telt el Mohács óta. Múzeumunk a napokban emlékezett meg a történelmi fordulópontról Cserépváron, megidézve azt, hogy milyen nyomokat hagyott az oszmán hódítás Észak-Magyarországon, közvetlen környezetünkben.

Az eseményhez egy roll-up kiállítás is készült, amely most díjmentesen látható a múzeum főépületében.

Körárkok? Rablott sírok? Mi folyik itt Bükkábrány határában? 😱
12/09/2026

Körárkok? Rablott sírok? Mi folyik itt Bükkábrány határában? 😱

Kirabolták a sírok 85 százalékát, mégis maradtak kincsek Bükkábrányban 2026-09-112026-09-11 Farkas András Közel húsz éve folyamatosan mentik a régészek a hatalmas bükkábrányi lignitbánya terjeszkedése elől a régmúlt kincseit. A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai szinte...

🪎Te melyiket választanád ezek közül a csodás késő bronzkori karperecek közül? 🙃
09/09/2026

🪎Te melyiket választanád ezek közül a csodás késő bronzkori karperecek közül? 🙃

Öt évszázad telt el Mohács óta. Múzeumunk a napokban emlékezett meg a történelmi fordulópontról Cserépváron, megidézve a...
03/09/2026

Öt évszázad telt el Mohács óta. Múzeumunk a napokban emlékezett meg a történelmi fordulópontról Cserépváron, megidézve azt, hogy milyen nyomokat hagyott az oszmán hódítás Észak-Magyarországon, közvetlen környezetünkben.

Cím

Görgey A. Utca 28
Miskolc
3529

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 15:30
Kedd 08:00 - 15:30
Szerda 08:00 - 15:30
Csütörtök 08:00 - 15:30
Péntek 08:00 - 13:00

Telefonszám

(+36) 46/560-187

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Múzeum Elérése

Üzenet küldése Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály számára:

Parancsikonok

Megosztás