Herman Ottó Múzeum Néprajzi és Történeti Tár

02/10/2026

28/09/2026

Ha már pályaudvar. Az alábbi felszólalás 1892-ből származik, akkor a menetidő gyorsvonattal a fővárosba 4-5 óra volt, a személyvonatok menetideje a 6-7 órát is elérhette. Ez jelentős fejlődés volt ahhoz képest, amikor 1870-ben elindult a miskolci vonatközlekedés, és akár 8-9 óra kellett a főváros eléréséhez. A pálya- és gőzmozdony fejlesztések, valamint Baross Gábor “vasminisztersége” volt a fejlődés kulcsa.

…és akkor a felszólalás:

“E felszólalásom nemcsak felkérésen múlt, hanem azon is, hogy nem voltam rest és megnéztem személyesen a helyszínén az ottani körülményeket. A dolog úgy áll t. ház, hogy Miskolcz városában a gömöri indóházban oly nagy a személyforgalom, hogy ez, nagy átlagban beszélve, naponként 120-250 személyre tehető. Ezt a nagy forgalmat összesen öt tisztviselő intézi, a kik egy nem nagyobb, mint kilencz négyszögméter terűletű helyiségben működnek, ide szorúl tehát a személyforgalom ellátása, a pénztár kezelése, a távírda, a személybiztonság tekintetében való intézkedés. Máskülönben az indóház maga is oly kicsiny, hogy néha az ott megjelenő utasoknak még csak azt sem adhatja meg, a mire első sorban igényt tartanának, tudniillik, hogy a vonat megindúlásáig esős időben valahová be tudjanak menekűlni.” (Forrás: Szabadfalvi József: Herman Ottó a parlamenti képviselő 1879-1897)

Az indóház elsősorban magát az állomásépületet jelentette, a 19. században gyakran használt kifejezés volt. Az indít és a ház szavak összevonásából eredeztethető.

28/09/2026

Herman Ottó madárvonulást figyelt a Balaton mellett. Hajnalban felmászott egy sűrű lombú fára, és ott kialakított leshelyéről órákon keresztül figyelte a madarakat. A különös öltözetű szakállas idegent azonban a helyiek is figyelni kezdték. Az esetről Mikszáth Kálmán írt karcolatot, amely később anekdotaként terjedt.

„Hát ugy esett a dolog, hogy a jeles természettudós a madarak huzását ment megfigyelni a Balaton mellé. Szereti a furcsa öltözeteket az efféle kirándulásokhoz. Van azon ilyenkor mindenféle. Fején angolos parafa kalap, a lábain egész derékig érő csizmák, felső testét kurta ködmön fedi, a vállára akasztva ott lóg a kobak, egy tarisznya pogácsával, sültekkel, egy messzelátó fekete zsinóron, egy csikóbőrös kulacs, egy kisebb kulacs cognacra, egy pléhdoboz láncon, jegyzetekre, a zsebből (hogy a nemzeti géniusznak is elég legyen téve) egy kosból való dohányzacskó sallangjai fityegnek ki. Már most képzeljétek el ebben a ruhában Herman Ottót. Ekkép ment el madárnézőbe a Balaton-partra. Ott a legsürübb gallyu fán csinált magának egy ducot s már hajnalban három órakor felült s órák hosszáig, néha délig guggolt ott csöndesen figyelve, összehuzódva. A madarak jöttek-mentek, csipogtak, szálltak. Eszük ágában sem volt, hogy valaki kémleli őket. De Herman-nak se volt eszeágában, hogy őt valaki kémleli. Pediglen már akkor erősen szemügyre vették a somogyi juhászok és kanászok s keresztet vetegetve, nézegettek a fára. – Ugyan mi lehet?

…

A történet folytatását olvassátok el itt:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Mikszath-mikszath-osszes-muve-2A85B/cikkek-es-karcolatok-5186-kotet-40CD5/1890-parlamenti-karcolatok-79-kotet-51D54/a-mai-ules-marc-6-51E02/a-herman-otto-lenyiratasa-51E1A/

28/09/2026

A Régészeti Látványraktár tárlata az NKA Géniusz programjának keretében valósult meg, a kiállítás négy miskolci, ill. Miskolchoz köthető géniusz közös gondolkodását eleveníti fel a magyar múzeumügyről.

De mit gondolt a szó tartalmáról Herman Ottó? Ezt tudhatjuk meg 1889-es képviselőházi beszédéből:
Herman erre a "frázis" magyarázatát a következőkben adta meg:

"Ha például az államtitkár ur ir egy novellát - hiszen szokott ő novellákat irni - s abban elmondja, hogy találkozott egy öreg magyarral, akinek még nincs ősz hajszála és akivel ily párbeszédet kezd: »Hány esztendős ön, uram« - mert még ha földmives is, novellában per »ön uram« kell megszólitani - ha erre az öreg azt felelné »Hetvenöt éves, uram!«, mire aztán ez a megjegyzés következnék: »Bámulatos, hogy önnek még nincs ősz haja!«, az öreg pedig igy felelne: »Hát hiszen még jó karban vagyok, hanem egy lábbal már a sirban állok«: ezt szórul-szóra át is lehet tenni mindjárt német vagy francia nyelvre, de ebben a magyar nemzeti géniusz nem csillan fel. De hát én nem régen Tiszaabádszalókon találkoztam egy 75 éves magyar emberrel; azt kérdeztem tőle: »Hány esztendős, öregem?« Azt mondta: »Hetvenöt év nyomja vállamat«. Erre azt mondtam: »Bámulom nagyon, hogy még egy ősz haja szála sincsen«, mire ő azt felelte: »Még nem harangoztak, de már beesteledett«. Ebből világosan kicsillan a magyar nemzeti géniusz és felfogásunknak az a különbsége, amely a nemzeti szellem és a nemzeti szellem közt van".

Lambrecht Kálmán: Herman Ottó élete

21/09/2026

21/09/2026

A moldvai csángó származású Petrás Mária kerámiaművész és barátai szólaltattak meg autentikus csángó dallamokat a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál keretében kedd este, a Herman Ottó Múzeum udvarán, amit az Ars Sacra műtárgya bemutatása követett a múzeum aulájában.