Muzeul de Etnografie și Artă Populară, Tîrgu Mureș
Néprajzi és Népművészeti Múzeum, Marosvásárhely
Etnography and Popular Arts Museum, Tîrgu Mureș
---
Secția de Etnografie şi Artă Populară a Muzeului Județean Mureș îşi are sediul în Palatul Toldalagi, unul dintre cele mai însemnate monumente baroce ale oraşului, datând din secolul al XVIII-lea. Comandatarul clădirii fusese contele László Toldalagi
(†1779), asesorul Tablei Regeşti. Construcţiile au debutat în 1759 şi s-au derulat în mai multe etape până în 1772. Meşterul proiectant al palatului a fost Jean Louis D’Orr, iar antreprenorul secund, Pál Schmidt. În prima parte a anilor 1940 palatul a găzduit banca Erdélyi Bank Rt, iar după lucrările de reabilitare din anii 1960-1961 clădirea găzduieşte colecția Muzeului Județean Mureș. Prima dată colecția Secției de Istorie, iar în anul 1984 se deschide expoziția de bază a Secției de Etnografie și Artă Populară. Patrimoniul muzeului conţine colecţii etnografice valoroase, de la port popular şi textile de interior, până la obiecte din lemn, ceramică, piese din metal şi os precum şi obiecte de cult religios, icoane pe lemn şi sticlă sau piese din creaţia contemporană. Primele achiziţii de obiecte etnografice din colecţiile secţiei de etnografie le-a realizat Aurel Filimon la începutul secolului XX. Îmbogățirea patrimoniului muzeal a fost continuată prin alte campanii de achiziţii care au urmărit completarea colecţiilor etnografice în vederea reprezentării tuturor zonelor etnografice mureşene (Câmpia Transilvaniei, Târnavele, Valea Gurghiului, Valea Superioară a Mureşului, Valea Nirajului). Expoziţiile etnografice, cu tematică diversă sunt o expresie a interculturalităţii, a convieţuirii dintre diferite naţionalităţi şi etnii din această regiune.
În prezent se poate vizita expozițiile cu titlul: Târgurile mureșene, și lumea rurală, Interioare ţărăneşti din Podişul Târnavelor, RĂZBOIUL TRANŞEELOR. MARELE RĂZBOI DIN PERSPECTIVA ARHEOLOGIEI AERIENE
---
A Maros Megyei Múzeum Néprjaz és Népművészeti Osztályának a város egyik legjelentősebb XVIII. századi műemléke, a Toldalagi Palota ad otthont. Építtetője gróf Toldalagi László (mh. 1779), a Királyi Tábla ülnöke. A munkálatok 1759-ben kezdődtek és több szakaszban, 1772-ig zajlottak. A palotában a negyvenes évek első felében az Erdélyi Bank Rt. működött, majd az 1960-as években végzett helyreállítási munkálatok után a Maros Megyei Múzeum Történelmi, majd 1984-től a Néprajzi Osztálya költözött az épületbe. Ekkor nyílt meg a néprajzi alapkiállítás. A múzeum gyűjteménye értékes tárgyi hagyatékot őriz (népviselet, lakástextília, kegytárgy, szentkép, kerámia, valamint napjaink népművészeti alkotásai: gyékény, kukoricaháncs-fonat, taplóból készült tárgyak, naív festészet). Az első néprajzi és népművészeti tárgyak Aurel Filimon gyűjteményeiből származnak a 20. század elejéről, melyeknek gazdagítása más programokon keresztül folytatódott, míg sikerült a Maros megyei térség reprezentálását megvalósítani (Mezőség, Küküllő mente, Görgény-völgye, Felső-Maros völgye, Nyárád mente). Az évente szervezett tárlatok változatos tematikája az interkulturalitás jegyeit viselik, a néprajzi tájegység egymás mellett élő etnikumok néprajzi hagyatékából nyújtanak ízelítőt. Jelenleg a következő kiállítások látogathatók: Maros megyei vásárok és falvak világa, Küküllő menti szobabelsők, valamint LÖVÉSZÁRKOK HÁBORÚJA. A NAGY HÁBORÚ A LÉGIRÉGÉSZET LÁTÓSZÖGÉBŐL
