Az Erdélyi Művészeti Központról
1930-ban, a Barabás Miklós Céh alapításakor Szentimrei Jenő így összegezte az erdélyi művészek szándékát: „Erdélyit, európait, s egyben mait adni, erdélyi gyökérből táplálkozva a legkorszerűbb európai színvonalra törekedni.” Az erdélyi képzőművészet történetében újra és újra megfogalmazódott egy, az önazonosság jegyében fogant erdélyi képzőművészeti gyűjtemény társ
adalmi szükséglete. Az Erdélyi Művészeti Központ – ahogy korábban neveztük, az Erdélyi Művészeti Múzeum - létrehozásának gondolata, ennek a szükségletnek megfelelően, szinte a rendszerváltás pillanatától a hazai művészeti élet egyik dédelgetett célja volt. Az EMŰK legfőbb feladatának tartja, hogy belátható időn belül az erdélyi képzőművészet megközelítőleg egy reális, kultúraközi viszonylatban is értékelhető, konvertálható önképet alakítson ki, mind a maga, mind környezete számára. Ennek megfelelően célja az 1920 utáni, erdélyi képzőművészet tárgyi emlékeinek összegyűjtése, feldolgozása és bemutatása, de ugyanakkor feladatának tekinti az alkotók hagyatékának szakmai ápolását, művészetük átmentését a jövő nemzedékei számára. A Sepsiszentgyörgy székhelyű Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) gyűjtési területe kiterjed a történelmi Erdély és Partium, valamint Bukarest, vagy bármelyik romániai helység magyar képzőművészetére, a magyar képzőművészekkel baráti, művészi kapcsolatban lévő román, szász és más nemzetiségű alkotók, főként erdélyi vonatkozású munkásságára, valamint az erdélyi születésű, külföldre távozott magyar művészek alkotótevékenységére, esetenként pedig a külhoni alkotók jellemzően erdélyi vonatkozású munkásságára is. Figyelme az 1920 –tól napjainkig született professzionális eredeti képzőművészeti és egyedi vagy kis szériájú iparművészeti alkotásokra fókuszál, de ezek mellett célja egy minél teljesebb képzőművészeti dokumentáció összeállítása is. Gyűjteni kívánja a vázlatokat, vázlatfüzeteket, munkanaplókat, naplókat, levelezéseket, fotódokumentumokat, videókat, hanganyagokat, kéziratokat, cikkeket, stb., valamint a művészeti vonatkozású könyveket, folyóiratokat, filmeket, stb. Gyűjteménygyarapítás céljából elsősorban a művészek és leszármazottaik adományaira számítunk. Ellentételezésképpen intézményünk vállalja, hogy a gyűjteménybe felajánlott és beválogatott műtárgyakat megfelelően őrzi, gondozza, rendszerezi, lehetőségeihez mérten restaurálja, szakmai feldolgozását segítve kiállításokon és katalógusokban mutatja be. Időrendiségben, de tematikailag is rendszerező, kiemelkedő kvalitású és korszak-meghatározó műveket bemutató kiállításokkal kívánja segíteni az erdélyi (romániai magyar) művészettörténeti kutatómunkát, megpróbál hozzájárulni periodizációs kérdések és stílusbeli összefüggések tisztázásához, valamint felszínre hozni és közkinccsé tenni az erdélyi képzőművészet eddig lappangó értékeit. Vécsi Nagy Zoltán
