24/09/2026
128 éve, ezen a napon született Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth díjas költőnk, írónk, A fekete bojtár vallomásainak szerzője.
Apja juhász. Kora gyerekkorától dolgozott, évtizedeket töltött bojtár-, pásztor- és napszámossorban. A parasztság legelesettebb rétegéből, a bihari puszták világából került az irodalomba. Mélyebbről, mint Erdélyi vagy Illyés, a pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt s a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is.
Csak fárasztó erőfeszítés árán juthatott könyvhöz: egyetlen bárányát cserélte el egy Petőfi kötetért, később az orosz klasszikusok, a Nyugat költői, Knut Hamsun, sőt a vásári ponyva ismertette meg az olvasás örömével.
1934-ben került az irodalmi életbe, a népi írók közé. Költészete a pásztorélet harmatos idilljeit, a szerelem fiatalos örömét is megszólaltatta, de az "ősök" sorsa és személyes tapasztalatai végül is pesszimistává alakították világképét. A ballada műfajának sejtelmes, tragikus világában találta meg az egyéniségének és mondanivalóinak megfelelő kifejező formát.
Balladái fájdalmas sorokkal vallottak a pusztai sorsok kallódásáról, a paraszti tehetség sorsszerű pusztulásáról s az úri rend ellen lázadó szegények elbukott harcairól. Ezekkel a balladákkal alakult ki a Sinka-vers jellegzetes szerkezete: a szöveg a költő valamely tragikus sorsú ifjúkori társának nevével indult, ezt követte a név által felidézett emlék drámai előadása, végül fájdalmas vagy lázító lírai csattanó zárta le a verset.
🔔Ma Sinka István tiszteletére szól a Szalontai köszöntő a református templom tornyából.
Ma kiért zenél a torony?! 🔔
128 éve, ezen a napon született Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth díjas költőnk, írónk, A fekete bojtár vallomásainak szerzője.
Apja juhász. Kora gyerekkorától dolgozott, évtizedeket töltött bojtár-, pásztor- és napszámossorban. A parasztság legelesettebb rétegéből, a bihari puszták világából került az irodalomba. Mélyebbről, mint Erdélyi vagy Illyés, a pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt s a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is.
Csak fárasztó erőfeszítés árán juthatott könyvhöz: egyetlen bárányát cserélte el egy Petőfi kötetért, később az orosz klasszikusok, a Nyugat költői, Knut Hamsun, sőt a vásári ponyva ismertette meg az olvasás örömével.
1934-ben került az irodalmi életbe, a népi írók közé. Költészete a pásztorélet harmatos idilljeit, a szerelem fiatalos örömét is megszólaltatta, de az "ősök" sorsa és személyes tapasztalatai végül is pesszimistává alakították világképét. A ballada műfajának sejtelmes, tragikus világában találta meg az egyéniségének és mondanivalóinak megfelelő kifejező formát.
Balladái fájdalmas sorokkal vallottak a pusztai sorsok kallódásáról, a paraszti tehetség sorsszerű pusztulásáról s az úri rend ellen lázadó szegények elbukott harcairól. Ezekkel a balladákkal alakult ki a Sinka-vers jellegzetes szerkezete: a szöveg a költő valamely tragikus sorsú ifjúkori társának nevével indult, ezt követte a név által felidézett emlék drámai előadása, végül fájdalmas vagy lázító lírai csattanó zárta le a verset.
🔔Ma Sinka István tiszteletére szól a Szalontai köszöntő a református templom tornyából.
