Erdélyi Néprajzi Múzeum
- Home
- Romania
- Cluj-Napoca
- Erdélyi Néprajzi Múzeum
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma.
Address
Memorandumului 21
Cluj-Napoca
400114
Opening Hours
| Wednesday | 10:00 - 18:00 |
| Thursday | 10:00 - 18:00 |
| Friday | 10:00 - 18:00 |
| Saturday | 10:00 - 18:00 |
| Sunday | 10:00 - 18:00 |
Telephone
Website
Alerts
Be the first to know and let us send you an email when Erdélyi Néprajzi Múzeum posts news and promotions. Your email address will not be used for any other purpose, and you can unsubscribe at any time.
Shortcuts
Category
RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum Románia első néprajzi múzeuma. Megalapítására 1922-ben került sor, azonban hivatalosan csak 1923 január 1-től kezdett el működni. A múzeum az első olyan román múzeum, amely egy tudományos program szerint lett létrehozva, és amely létrehozásán a kor nagy szaktekintélyei vettek rész. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum létrehozását az Erdélyi Igazgató Tanács kezdeményezte, amely Coriolan Petranu, a múzeumok fő felügyelője személye által t***e meg az első lépéseket ezzel a céllal. Az Erdélyi Igazgató Tanács feloszlatása után, a múzeum létrehozásának projektjét a „Károly Herceg” Kulturális Alapítvány (Fundaţia Culturală „Principele Carol”) vitte véghez. 1922 május 1-én az Alapítvány a múzeum megszervezésével megbízott bizottságot hozott létre, melyet a kor olyan illusztris személyei alkottak, mint Sextil Puşcariu, George Vâlsan, Alexandru Lapedatu, George Oprescu és Romulus Vuia, aki a múzeum első igazgatói szerepét is betöltötte (1923-1948).
Az 1922-1923 között lezajlódott első kutató utak 1230 tárgy beszerzésével és 160 fényképfelvétellel záródtak. Ezek a néprajzi tárgyak alkották az első állandó néprajzi kiállítás háttéranyagát, amely megnyitására 1923 tavaszán került sor. 1925-ig a múzeum ideiglenesen a George Bariţiu utcában, a volt Iparművészeti Múzeumban működött. A múzeum első állandó székhelye a Mihai Viteazul téren volt, egy olyan épületben, amely régebb, többek között az Ereklye Múzeumnak is helyet adott. 1928. június 17-én az itt megnyíló különleges állandó kiállítás, a következő tematikus részeket tartalmazta: gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattartás, házi textilipar, szűcsművesség, fazekasság, bútor, építőelemek, konyha, népviselet, varrás és szövés, néprajzi térképek.
1935 és 1957 között, az 1940-1945 közötti megszakítást leszámítva, a múzeum a város sétatéri Kaszinó épületében működött. Itt nyitották meg hivatalosan 1937. július 17-én, II. Károly király jelenlétében a harmadik állandó kiállítást, amely ugyanazokat a tematikus részeket foglalta magába, amelyek az 1928-ból való állandó kiállítást is alkották.
A múzeum 1940–1945 között Nagyszebenbe menekült és ott folytatta tevékenységét. Itt, Romulus Vuia kezdeményezésére, lett megalapozva egy új szabadtéri néprajzi részlegnek a létrehozása. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 1945 júliusban visszaköltözött Kolozsvárra, ezt követően Nagyszebennek maradt örökségül az a kiállítási alap, amely idővel tovább fejlődve a jelenlegi Hagyományos Civilizáció Múzeumává alakult.