MNM KK MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma

22/05/2026

20/05/2026

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Az alábbi honlapon fogadjuk az regisztrációkat:
https://bakonymuzeum.nhmus.hu/hu/content/magyarhoni-f%C3%B6ldtani-t%C3%A1rsulat-k%C3%B6z%C3%A9p-%C3%A9s-%C3%A9szak-dun%C3%A1nt%C3%BAli-ter%C3%BCleti-szervezet-mftk-%C3%A9dtsz-%C3%A9ves

19/05/2026

A tűztövis „vére”

Kolléganőm figyelt fel arra, hogy az általános iskola bejáratánál levő, idős tűztövis bokron kárminpiros foltok láthatók. Ezek a 3-5 mm-es elszíneződések a levelek színén és fonákán, sőt még egyes bimbókon is megjelentek. Ezeket a képleteket a tűztövis-gubacsatkák (Aceria pyracanthi) okozzák, melyek a gubacsok védelmében szívogatják gazdanövényük sejtnedveit. A gubacsatkák szabad szemmel nem láthatók, mindössze 0,1-0,2 milliméteresek, testük hengeres alakú és 2 pár előreálló lábuk van. Ez a nem túl gyakori károsító csak a tűztövisen él és csak ritkán okoz jelentősebb kárt. A téli időszakot a megtermékenyített nőstények rügyekben, kéregrepedésekben és a gubacsokban vészelik át. A gubacsok is csak a mostani időszakban ilyen feltűnőek, kezdetben fehérek, sárgásfehérek, ezt követően válnak rózsaszínűvé majd csillogó kárminvörössé, végül barna színűre váltanak.
Fotók és szöveg: dr. Kutasi Csaba

17/05/2026

A mai nap ünnepli a múzeum 55. évében a megnyitását!
Köszönjük eleinknek, a tartalmas munkát!
A ma itt dolgozóknak a kitartást és a munkájukat!❤️

16/05/2026

Köszönjük szépen!😊
Kollégáink nagyon kedvesek! 🥰❤️😁❤️

08/05/2026

Idén is várjuk a csapatok jelentkezését!

06/05/2026

A 2026-os év vadvirága a homoki árvalányhaj

A tollas szálkájú árvalányhajak ezüstössé varázsolják a májusi gyepeket. Ha nedvesség éri a terméseiket, a hosszú szálkák (hajak) megcsavarodnak, és elkezdik befúrni magukat a talajba, így biztosítva a faj fennmaradását.

A homoki árvalányhaj – nevéhez méltón – nyílt homoki gyepeink jellemző, társulásalkotó faja. A homoki árvalányhaj, mint az alföldi homokpusztáink jellegzetes faja, elsősorban a Duna–Tisza közén fordul elő. Kisebb, elszigetelt előfordulásai ismertek a Középhegység peremein, a Kisalföldön és a Nagykanizsa körüli homokpusztákon is.

Karcsú, felálló tőlevelű fűféle. A levél lemeze szürkészöld, 2–5 mm széles, hüvelye érdes, csúcsán pillás vagy kopasz. A toklász 20 mm hosszú, szálkája 30–40 cm-es, tollas. Virágzása általában április végétől júniusig tart, ekkor jelennek meg a jellegzetes, finoman lengedező, selymes fényű bugák.

Ez a különleges megjelenésű növény nemcsak a magyar táj egyik jelképe, hanem a természetközeli élőhelyek megőrzésének fontosságára is felhívja a figyelmet.

Szöveg: dr. Sinigla Mónika
Fotók: Kovács Attila

04/05/2026

29/04/2026

Rozsdás golyók az almafán

Az almafa virágzásakor a virágok közt időnként rozsdás golyókra bukkanunk. Ezek a golyók korábbi bimbók maradványai, melyekből ivadékbölcsők lettek. Az alma-bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum) helyezte el petéit ezekben a bimbókban. A kikelt apró kukacok a virág belső részeit fogyasztják, de a sziromleveleket meghagyják, melyek megszáradva védik őket. Így jön létre a hazai szakirodalomban „rozsdás golyó”-nak nevezett jelenség.
Az ezért felelős bogarak csaknem fél centiméteresek, igaz testük harmadát az ormány teszi ki. Nehezen fedezhetjük fel őket, mert vörösesbarna színükkel jól beleolvadnak az környezetükbe, különös ismertetőjegyük a szárnyfedő végén húzódó, világos V-alakú keresztsáv. A bogarak telelnek át, melyek száma hernyófogó övek kihelyezésével vizsgálható.

szöveg és virágfotó: dr. Kutasi Csaba
bogárfotó: Sanja565658, licenc: CC BY-SA 3.0
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Anthonomus_pomorum_01.JPG