MNM KK MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma

03/08/2026

‼ Kedves Látogatóink! ‼

Állandó kiállításunk technikai okok miatt 2026. 08. 04. és 2026. 08. 10. között zárva tart.
Nyitás: 2026. 08. 11. (kedd), 9:00

03/08/2026

30/07/2026

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

29/07/2026

ÁLLÁSLEHETŐSÉG‼️‼️
Az MNM KK MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma, 4 órás teremőr munkatársat keres!
Jelentkezni 2026.08.05-ig lehet Jakócs Boglárkánál a 88/575-300-as telefonszámon.

21/07/2026

A bükkösök orrszarvúja

Több hazai bogárfajra is jellemző, hogy a hímek a fejükön kis szarvat viselnek. Ezek közül a tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum) az idős, háborítatlan bükkösök lakója. A nőstények fején, szarv helyett csak egy kis bütyök látható. Ez az egy-másfél centi hosszú, feketén fénylő bogár elsősorban kidőlt bükkfák korhadó tuskójában fejlődik. Napközben a fakorhadék között rejtőzik, így leginkább alkonyatkor, vagy a rönkök forgatásával bukkanhatunk rá. Vidékünkön leginkább az Északi-Bakony nedves völgyeiben, idős bükköseiben fordul elő. Védett faj, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
Szöveg és fotók : dr. Kutasi Csaba

14/07/2026

Denevérek a bakonyszücsi Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplomban

A minap a Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom gondnokától kaptam hívást, hogy egy denevérkolónia költözött a templom belsejébe, az egyik nagyméretű olajfestmény mögé. A helyszínre érkezve Szent Flórián védőszent képe mögött egy 15 példányból álló szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) szülőkolónia talált otthonra. A faj tipikus épületlakó, így kölyöknevelő kolóniái gyakran kerülnek elő épületek padlásteréből. Ebben az esetben is a padláson laktak, kimondottan szereti a faj a régi, csapolásos eljárással készült gerendaszerkezeteket, itt ugyanis számos búvóhelyet találnak. A padlásterek alapvetően optimális élőhelyet biztosítanak a denevéreknek, de előfordul, hogy a gyorsan melegedő tetőszerkezetek csapdát jelentenek nekik. Az elmúlt hetekben tartó hőhullámok is túlmelegítették ezeket az élőhelyeket. A denevéreknek nem volt más választása, mint a hűvösebb részekre húzódni, ebben az esetben pont a templombelsőben egy olajfestmény mögötti szűk résbe. A kölykeiket nevelő nőstények, az 1-2 hetes kölykökkel lemenekülve a belső térbe túlélték a hőhullámot. Viszont a kölykök gyors fejlődésének köszönhetően a padlástérbe már nem tudtak visszatérni. Az anya egyszerűen nem bírta már el a kölykét repülés közben, így a kolónia „beragadt” a kép mögé. A növekvő kölykök repülőgyakorlatai, valamint a nőstények ki-be járkálása az épületbe felhívta rájuk a figyelmet, ekkor vált ismertté, hogy a templombelsőben egy szürke hosszúfülű-denevér kolónia él. A helyszínre Mészáros József denevérszakértő az MNMKK MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának munkatársa érkezett, aki a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítványnak az elnöke is, így gyorsan orvoslásra került a probléma.
A már röpképes kölykök befogásra kerültek, és visszaköltöztek a padlásra. A nőstények nagy része aktív volt, így kirepültek a kép mögül, és a padlás irányába elrepültek. A padlásra vezető ajtó kinyitásával szabad útjuk volt oda, a már majdnem anyányi kölykök pedig egy vászontáskában követték őket, ahol egy gerendára felhelyezve szabadon lettek engedve.
A nagy melegekben a tetőszerkezetben élő denevérek próbálnak hűsebb helyekre húzódni, ilyen gyakrabban jutnak az épületek lakóterébe. A tető denevérek által lakott részén a tetőcserepet, ha naponta 1-2 alkalommal meglocsoljuk segíthetünk a kolónián.

Szöveg és fotók: Mészáros József

06/07/2026

Nyári tábor képekben!🥰
Reméljük, hogy sok élménnyel mentetek haza! 💕❤️

30/06/2026

25/06/2026

Eszes lények akcióban

Amikor a szőlőtőkén gondosan felcsavart, fonnyadt leveleket látunk, akkor a szőlő-levélsodró (Byctiscus betulae) ivadékbölcsőire akadtunk. Időnként felfedezhetjük a bölcsők készítőit, az aranyoszöld vagy sötétkét színű, mintegy fél centiméteres bogarakat, melyek az eszelények (Attelabidae) családjába tartoznak. A nőstények a levélnyél megrágásával kezdik készíteni „alkotásaikat”, majd négy óra elteltével, akár másfél óra alatt felgöngyölítik a fonnyadt levelet, melyet ragadós anyaggal tapasztanak össze. Az így elkészült szivarszerű sodratokba átlagosan 4-6 petét helyeznek, életük során mintegy 30 „szivart” készítenek. Megkértem Szilvit, a múzeumunk preparátorát, hogy óvatosan csomagolja ki a megtalált bölcsőt. A csatolt fotón látható az eredmény, a szőlő levelén három, 1mm-es petét fedeztünk fel, melyeket nyilakkal jelöltem. A levél közepén a tavaszi hámozgató rágás nyoma is megfigyelhető.

Szöveg és fotók: Dr. Kutasi Csaba