21/07/2026
⚜️ NAGY LAJOS 700 ⚜️
NAGY LAJOS MEGKORONÁZÁSA
684 évvel ezelőtt, 1342. július 21-én koronázták magyar királlyá I. (Nagy) Lajost. 👑
🕯 Pár nappal korábban, július 16-án, Visegrádon a Fellegvárban elhunyt Lajos apja, I. Károly magyar király. Az elhunyt király testét előbb Visegrád városában a plébániatemplomban ravatalozták fel, majd hajóval Budára szállították. Innen pedig a temetési menet Fehérvárra ment, ahol július 19-én nagy pompával eltemették.
Két nappal később Telegdi Csanád esztergomi érsek Fehérváron a Szent Koronával magyar királlyá koronázta az ekkor 17. életévében lévő trónörököst, Lajost. Karddal pedig I. Károly leghatalmasabb bárója, Szécsényi Tamás erdélyi vajda övezte fel.
🕊 A hatalom átvétele zökkenőmentesen zajlott, amelyre ritkán volt precedens a Magyar Királyság korábbi történetében. A megelőző száz évben pedig példa nélküli volt, ugyanis mindig komolyabb konfliktusok övezték az új király trónra lépését (családi viszály, kiskorú uralkodó, legitimációs probléma, több trónkövetelő, széttagolt ország stb.).
„Mint mondják, a nép és az összes rend ehhez hasonló teljes támogatásával és készséges egyetértésével még soha senkit nem tettek királlyá” - így foglalta össze a 15. század végén az akkor élő hagyományt Antonio Bonfini történetíró.
💍Az új király a koronázását követően Visegrádra ment, ahol esküvel erősítette meg Luxemburgi Károly morva őrgróf (későbbi német-római császár) lányával, Margittal kötött eljegyzését. Az ekkor már évek óta a magyar udvarban nevelkedő Margittal való házasságot azonban annak kiskorúsága okán elhalasztották. Az ifjú uralkodó ezután a magyar királyok koronázás utáni szokásának tett eleget és főemberei kíséretében Szent László váradi sírjához zarándokolt.
✍ A koronázásról Lajos későbbi történetírója, Küküllei János így írt krónikájában:
„Midőn e Lajos királyt – azt követően, hogy az Úr hívására apja, a boldog emlékű Károly fejedelem, a magyarok királya e világból eltávozott – az Úr megtestesülésének 1342., tulajdon életének 17. évében, az apostolok szétoszlása után közvetlenül következő vasárnapon Fehérvár városában a főemberek, előkelők, bárók és lovagok és Magyarország nemesei közössége egységes akaratából és kitüntetett keggyel ünnepélyesen és szerencsésen királlyá koronázták, és az ország trónján a természet illő joga szerint ő követte apját; és ifjúsága virágjában uralkodni kezdett, növekedett az érettséget az ifjúsággal szemben előnyben részesítő, jó tulajdonságokkal rendelkező ifjú, szerette a körültekintő gondolkodást, az erények tetemes gyarapodásával nőtt, emlékezetébe idézte azt, amit sok bátor férfiú mondott: a hazájukért vérüket kell ontani, és ezt nem is tétováztak megtenni, hogy haláluk után az utódok tiszteletét elnyerjék; gondolkozni kezdett, és lelkében kezdte meghányni-vetni, mi módon és hogyan állítsa és helyezze vissza Isten segítségében bízva országának azon jogait, amelyeket határai mentén a szomszédos fejedelmek elfoglaltak, valamint az országbeli lázadók és hűtlenek vakmerő elszántsággal a Szent korona kárára elragadtak és bitoroltak.”
(Kristó Gyula fordítása)
📷 Kép: Király koronázási jelenet az esztergomi káptalan nagypecsétjén a 14. század elejéről.
(Sokáig az volt a vélekedés, hogy a pecsét Lajos király 1342-es koronázását ábrázolja, mára inkább elfogadottá vált az, hogy a pecsétnyomó a 14. század elejéről származik, és nem egy konkrét koronázást ábrázol.)
Kör alakú (52 mm) pecsétnyomó. A felső részen a képmezőt 2 részre választó hullámvonal fölött árkádsorral áttört, 3 részes baldachin lebeg. A hullámvonal alatt 2 alak: bal oldalon oldalnézetben főpap (az esztergomi érsek) albában és kazulában, infulában, kezében liliomos korona; jobb oldalon királyalak (a magyar király) térdig érő, övvel összefogott tunikában, válláról - bélésén plasztikus mintákkal díszített - palást omlik le, mindkét kezét behajlítva, jobbjában hosszú liliomos jogar, baljában országalma. Körirata pálca keretben: + SIGILLVM • MAIVS • CAPITVLI • STRIGONIENSIS • ECCLES(IE +).
