Váci Egyházművészeti Gyűjtemény

04/10/2026

Idén 800 éve, 1226. október 3-án halt meg Assisi Szent Ferenc, akinek alakja nyolc évszázaddal halála után is elevenen él a keresztény kultúrában. A szegénységet és egyszerűséget választó, Krisztushoz egészen közel kerülni vágyó Ferenc nemcsak a ferences rend alapítójaként, hanem a béke, a teremtett világ és a felebaráti szeretet szentjeként is különleges helyet foglal el az Egyház és a művészet történetében. 🕊️🌿

🎨 Ezen a napon egy olyan alkotással emlékezünk rá, amely egy jelentős magyar üvegfestő munkásságát is megidézi: Palka József gyömrői Jézus Szíve-templomban található üvegablakával. A ragyogó színek és a fény segítségével Palka olyan szakrális képi világot teremtett, amelyben a szentek alakjai a templom terében szinte életre kelnek. ✨

🪟 Palka József (1860–1952) a magyar üvegfestészet egyik jelentős mestere volt. Bécsben tanulta az üvegfestés művészetét, majd 1894-ben Budapesten önálló műhelyt alapított. Pályája során rendkívül sok egyházi megrendelést kapott: műhelyéből több száz templom számára készültek festett üvegablakok. ⛪️

🏛️ Palka József munkáival a Váci Egyházművészeti Gyűjteményben is találkozhattok. Gyűjteményünk egy üvegablak-sorozatát őrzi, amelyből két darabot a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra restauráltattunk. A két megújult üvegablak ma is látható kiállításunkon egy-egy ablakfülkében installálva – a lépcsőházban a délelőtti napsütésben szinte megelevenednek rajtuk a színek. ☀️

🌹 A gyömrői templom ablakain Lisieux-i Szent Teréz alakja is megjelenik, őt is megidézzük ebben a posztban – emléknapját október 1-jén ünnepeltük. Teréz „kis útja” az egyszerű, mindennapi szeretet útja: annak felismerése, hogy a szentség nem feltétlenül rendkívüli tettekben, hanem a hétköznapok apró cselekedeteiben is megszülethet. ❤️

✨ Assisi Szent Ferenc és Lisieux-i Szent Teréz között több mint hat évszázad telt el, mégis összeköti őket az egyszerűség, az Isten iránti mély szeretet és a teljes ráhagyatkozás. Palka József üvegablakain pedig alakjuk ma is tovább él a fényben. 🕯️✨

02/10/2026

👼✨ Az őrzőangyalok ünnepén egy különleges, gazdagon díszített miseruha és a hozzá tartozó kehelykendő részleteit mutatjuk be a Gyűjteményből. 🕊️

A képeken látható aranyszínű kazula, vagyis miseruha az úgynevezett „angyalos kazula” - nevét a díszítésében látható angyalseregről kapta. 👼👼👼 A miseruha előlapján a Boldogságos Szűz Mária és a kis Jézus, hátoldalán pedig Krisztus mennybemenetelének jelenete bontakozik ki: az emelkedő Krisztus körül Mária, az apostolok és az angyalok alakjai láthatók. ✨

A hozzá tartozó kehelykendő közepén az Agnus Dei, vagyis Isten Báránya jelenik meg, alatta pedig a felirat: „Panis Angelorum” – „Az angyalok kenyere”. 🐑✨ A felirat különösen szépen kapcsolja össze a tárgyakon megjelenő angyalokat az Eucharisztia titkával. 🕊️

A miseruha lyoni munka, a 19. század második felének magas színvonalú francia textilművészetét dícséri. 🇫🇷 Színarany brokátszövetből készült, arany paszománnyal díszítették, a rajta megjelenő szent alakokat pedig domború hímzéssel dolgozták ki. ✨ 1879-es évszám szerepel rajta, amely a készítésének idejét jelöli – Váchoz azonban egy későbbi, különleges jelentőségű dátum kapcsolja. 📜

A miseruha története Csáky Károly Emmánuel grófhoz, Vác püspökéhez kapcsolódik. ⛪ Csáky 1900-ban került a váci püspöki székbe és 1900. augusztus 5-én, ünnepélyes váci bevonulásakor ebben a miseruhában mutatta be első szentmiséjét. 🙏 Innen ered az „intronizációs” elnevezés: az intronizáció a püspök ünnepélyes beiktatásának, székfoglalásának szertartását jelenti.

A miseruhát később Csáky püspök a váci székesegyháznak ajándékozta, így majd egy évszázadon keresztül a székesegyház oratóriumában alapított kincstár őrizte. 🏛️ Az egykor püspöki liturgiában használt miseruha és a hozzá tartozó liturgikus textíliák a kincstár több más darabjával együtt ma már a Váci Egyházművészeti Gyűjteményben találhatók. 🕯️ Gyűjteményünk nem egyszerűen az egykori kincstár „örököse”: annak szellemi és történeti folytonosságát viszi tovább, és őrzi, kutathatóvá és megismerhetővé teszi azokat a műtárgyakat, amelyek évszázadokon át a váci egyházmegye liturgikus és művészeti örökségéhez tartoztak. 🏛️📖

😇 Az angyalok a keresztény hagyományban Isten küldöttei, akik jelenlétükkel Isten közelségére és gondviselő szeretetére emlékeztetnek bennünket. Az őrzőangyalok ünnepe pedig arra hív, hogy gondoljunk azokra az angyalokra, akik őrzik lépteinket, mellettünk állnak, és Isten felé vezetnek bennünket. 🙏👼✨

30/09/2026

🌸 Gyertek és készítsétek el az apácák virágait! 🌸

Elindult a jegyértékesítés az október 17-i Apácamunka – Ékszerkészítő workshopunkra!

Ismerjétek meg az apácamunka különleges világát, próbáljátok ki a poliondíszítés technikáját, és készítsétek el saját, csavart fémfonalakból és gyöngyökből formált virágotokat. 🌸
A virágból egy saját készítésű ékszert – brosst, medált vagy hajdíszt – készíthettek.

Jegyvásárlás: https://jegy.puspokvac.hu/ #/tickets
🎟️ 7000 Ft/fő | páros jegy: 11 000 Ft

30/09/2026

🕯️ Szent Jeromos ünnepnapján gyűjteményünk egy különleges darabját mutatjuk be: egy finoman megmunkált, 18. századi, csontból faragott domborművet. A csontfaragás a korszak kedvelt kisplasztikai műfajai közé tartozott, a finoman megmunkálható anyag különösen alkalmas volt aprólékos, részletgazdag vallásos ábrázolások készítésére, amelyeket gyakran személyes áhítat céljára szántak.. ✨

📖 Szent Jeromos (347–420), a nagy nyugati egyházatyák egyike, életének jelentős részét a Szentírás tanulmányozásának és fordításának szentelte. Betlehemben, a hagyomány szerint a Születés barlangja közelében dolgozva készítette el a Biblia latin fordítását és átdolgozását, amely később Vulgata néven vált ismertté, és évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a nyugati kereszténységben. Munkája során a görög szövegek mellett a héber eredetit is tanulmányozta.

🦁 A művészetben remeteként jelenik meg, könyvvel, koponyával és az oroszlánnal. Ezek az attribútumok ezen a domborművön is feltűnnek: Jeromos lábainál ott láthatjuk az oroszlánt, a könyvet és a koponyát, amelyek remeteéletére, tudósi munkásságára és az elmúlás fölötti elmélkedésre utalnak.

29/09/2026

✨ Szeptember 29-én az Egyház Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepét üli. Szent Mihály a mennyei seregek vezére és az Egyház védelmezője, Szent Gábor Isten hírnöke, aki örömhírt vitt Szűz Máriának, Szent Rafael pedig az úton lévők és utazók védelmezője.

Magyarországon Szent Mihály tisztelete különösen jelentős, az ő ábrázolásai a legelterjedtebbek. Már az Árpád-korban számos templomot szenteltek tiszteletére, és alakja a középkortól kezdve fontos helyet foglalt el a magyar keresztény művészetben. A török hódoltság hosszú háborús időszakaiban Szent Mihály tisztelete összekapcsolódott a védelemért és oltalomért való imádsággal.

⛪ Szent Mihály különleges helyet foglal el Vác történetében: az arkangyal a Váci Egyházmegye védőszentje, tiszteletének pedig több emléke is fennmaradt a városban.

A Március 15. tér közepén ma is láthatók a középkori Szent Mihály-templom feltárt maradványai. A templom a tatárjárás után Vácra települő német lakosság városrészének temploma volt, védőszentjeként pedig már 1319-ben Szent Mihály arkangyalt említik. A török hódoltság után, amikor a középkori székesegyház elpusztult, egy ideig ez a templom töltötte be a székesegyház szerepét is. Az 1760-as évek elején romos állapota miatt, a nagy barokk városrendezés során bontották le. Érdekesség, hogy Würth Ferenc, a mai Váci Egyházművészeti Gyűjteménynek otthont adó egykori Nagypréposti palota építtetője, 1736 és 1745 között a Szent Mihály-templom plébánosa volt.

🌿 Vác másik Szent Mihályhoz kötődő emléke a Kis-Vác alatti szőlőhegyen álló Szent Mihály-kápolna. Építését Matejkovics Mihály püspök-uradalmi tiszttartó kezdeményezte a környék szőlősgazdáinak alapítványából 1718 körül, majd Berkes András nagyprépost áldotta meg. A mai ünnepen tartják a kápolna búcsúját, iylenkor szentmisét is bemutatnak a kápolnában.

🏛️ Szent Mihály a váci Nagyboldogasszony-székesegyház egyik meghatározó alakja: a templomot 1772. augusztus 18-án Nagyboldogasszony és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A székesegyház művészeti programjában is hangsúlyosan jelen van az arkangyal: a kereszthajó jobb oldali oltárán Guido Reni híres Szent Mihály-festményének másolata látható. A 18. századi, Franz Anton Maulbertsch által festett kupolafreskón, a Szentháromság diadalán is kiemelt helyet kap.

🪽 A Váci Egyházművészeti Gyűjteményben pedig egy jóval későbbi, modern megfogalmazású Szent Mihály-ábrázolást is láthatnak a hozzánk látogatók. A kisplasztikát Kitlinger Kálmán ötvösművész készítette a 20. század közepén - életművéből több alkotást is bemutatunk.

26/09/2026

🎟️ Jövő héten indul a jegyvásárlás – készülünk az Apácamunka workshopra! 🌸

Fedezd fel az apácamunka több évszázados hagyományát, és ismerkedj meg a polion technikával a Gyűjtemény ékszerkészítő workshopján! ✨

A workshop során csavart fémfonalakból, fémszálakból és színes gyöngyökből saját polion-virágot készíthetsz, amelyből egyedi brosst, medált vagy hajdíszt alkothatsz. 💎

Mi vár rád?
🌿 Megismerheted a poliondíszítés alapjait és a jellegzetes polion-virágok készítését.
👐 Szakértő segítségével, lépésről lépésre elkészítheted saját virágodat.
✨ Az elkészült alkotásodat egyedi ékszerré formálhatod.

A programhoz nincs szükség előképzettségre vagy kézműves tapasztalatra – kezdőket és gyakorlott alkotókat egyaránt szeretettel várunk! Az ékszer elkészítése közben egy évszázados hagyományokat őrző, különleges díszítőtechnikát ismerhetsz meg.

📅 Időpont: 2026. október 17. (szombat), 14:00–17:30
📍 Helyszín: Váci Egyházművészeti Gyűjtemény, 2600 Vác, Március 15. tér 4.
🎟️ Részvételi díj: 8000 Ft/fő
👥 Páros jegy: 11000 Ft/2 fő

A következő héten már foglalhatjátok a helyeket a workshopra! 🎟️ Érdemes figyelni oldalunkat, hamarosan jelentkezünk a jegyvásárlás pontos részleteivel. 🌸

25/09/2026

Különleges élmény volt részese lenni a jubileumi nap eseményeinek. Jó szívvel gondolunk vissza az együtt töltött pillanatokra, a találkozásokra – és arra az örömre, hogy ennyien ünnepeltük együtt a Váci Egyházmegye ezeréves történelmét.🙏

Egy kis visszatekintés 🎥

25/09/2026

Köszönjük szépen a segítséget a Szent Mihály Karitász Dunakeszi önkénteseinek
az Ars Sacra Fesztivál és Váci Egyházmegye ezeréves jubileumi ünnepnapja keretében tartott programjainkban!

25/09/2026

Hamarosan zár az „Időtálló szentségek – várostörténeti kitekintés a betegek szentségén keresztül” című időszaki kiállításunk. ⛪🕯️

A kiállítás első terme Vác történetének egy különösen szomorú fejezetébe enged bepillantást: a pestisjárványok korába.

Ahogy a közelmúltban a Covid, úgy évszázadokkal korábban a pestis is hosszú időre meghatározta az emberek mindennapjait. Vác utolsó nagy pestisjárványa 1740–41-ben pusztított, és a járvány következtében 385 váci polgár vesztette életét – a város akkori lakosságának mintegy tizede. 🕯️

A járvány elmúltával a város több emléket is állított a tragikus időszaknak.
1744-ben épült fel a Szent Rókus-kápolna az akkori város keleti szélén, az egykori pestises temető mellett.
Szent Rókus a betegek és a pestisben szenvedők egyik legfontosabb védőszentje volt. 🙏 A kápolnában a mennyezeti falfestményen azt a jelenetet is megörökítették, amikor a pestisben megbetegedett Rókusnak egy vadászkutya kenyeret visz. 🐕🍞

Néhány évvel később, 1750–55 között készült el a váci Szentháromság-oszlop, amelyet az 1740–41-es pestisjárvány megszűnéséért hálából állítottak. ✝️ A barokk emlékművön Vác fontos védőszentjei mellett a pestisszentek is megjelennek: Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália, valamint Nepomuki Szent János is. 🙏

A fotón látható festmény is ebbe a különleges világba vezet minket. 🎨 A Pesten, a Képíró utcában működő Schöfft festőcsalád egyik tagjának alkotásán pestisszenteket láthatunk. A festmény előtt két korábbi pestisszent-szobor kapott helyet. 🖼️

De kik voltak a pestisszentek? 🤔

A járványok idején az emberek különösen nagy bizalommal fordultak azokhoz a szentekhez, akiknek közbenjárását a betegségektől való oltalomért kérték. 🙏 Hogy pontosan mely szenteket tisztelték pestisszentként, az koronként és területenként is változott. Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália azonban Európa-szerte a legismertebbek közé tartoztak. ⛪

Az „Időtálló szentségek” kiállításban a pestisszentek mellett bemutatjuk az utolsó kenet, vagyis a betegek szentségének tárgyi örökségét is. ⛪🕯️ Emellett az egyház és a gyógyítás kapcsolatának történetébe is betekintést ad a Betegápoló Irgalmas Rend Váci Irgalmasrendi Kórház emlékanyagával foglalkozó termünk. 🏥

🕰️ A kiállítás október 31-éig látogatható! Ha még szeretnétek megnézni, érdemes minél előbb sort keríteni rá. 👀

📅 Szerdán és szombaton 10 és 18 óra között várunk benneteket! 👋

Október 31. után a Gyűjtemény téli szünetet tart. ❄️ Egyéni látogatókat legközelebb tavasszal fogadunk, csoportok számára azonban egész évben van lehetőség előzetes bejelentkezéssel megtekinteni az Örökség c. állandó kiállításunkat.👥

23/09/2026

Ma Pio atyára emlékezünk🙏

✨SZEPTEMBER 23. - PIETRELCINAI SZENT PIO✨
Ma Pio atyára, a 20. sz. egyik legnépszerűbb szentjére emlékezünk. Nevéhez olyan csodák fűződnek, mint a stigmatizáció (Krisztus sebeinek megjelenése a testen), a bilokáció (egyidejű jelenlét két helyen) és a gyógyító képesség. Ebből az alkalomból érdemes megtekinteni a pécsi irgalmasrendi templom kegykápolnájának oltárát, ahol Pio atya kapucinuscsuhában, áldásra emelt kézzel látható. A 2013-as bronz kisplasztika Rétfalvi Sándor munkája. Amerigo Tot tanítványa a villányi alkotótelep megszervezése mellett olyan jelentős pécsi műveket hagyott ránk, mint a havihegyi feszület korpusza, a székesegyház bronzkapui és a Színház tér szobrai.
Ez a nap egyben az irgalmasrendi szerzetesközösség ünnepe: névnapján szeretettel köszöntjük templomigazgatónkat, Morvay Pio atyát. Isten éltesse sokáig!🙏🩵
Frt. Koncz Z. Asztrik OH

***

23. SEPTEMBER - HL. PIO VON PIETRELCINA
Heute gedenken wir Pater Pio, einem der beliebtesten Heiligen des 20. Jh. Mit seinem Namen sind Wunder wie die Stigmatisation (das Erscheinen der Wunden Christi auf dem Körper), die Bilokation (die gleichzeitige Anwesenheit an zwei Orten) und die Gabe der Heilung verbunden. Aus diesem Anlass lohnt sich ein Besuch des Altars in der Kirche der Barmherzigen Brüder in Pécs, wo der Heilige im Kapuzinerhabit mit zur Segnung erhobener Hand zu sehen ist. Die Bronze-Kleinplastik aus dem Jahr 2013 ist das Werk von Sándor Rétfalvi. Der Schüler von Amerigo Tot hat neben der Organisation der Künstlerkolonie in Villány so bedeutende Werke in Pécs hinterlassen wie den Korpus des Kruzifixes auf dem Maria-Schnee-Berg, die Bronzetore der Kathedrale und die Skulpturen auf dem Theaterplatz.
Dieser Tag ist zugleich ein Fest für die Ordensgemeinschaft der Barmherzigen Brüder: Von ganzem Herzen grüßen wir den Kirchenrektor Pater Pio Morvay zu seinem Namenstag. Möge Gott ihn segnen und ihm ein langes Leben schenken!
Frt. Asztrik Z. Koncz OH