11/02/2026
"Régészeti projektek sorozatunkban ma a P. Fischl Klára vezetésével 2024. március 1-én elnyert NFKIH által támogatott 'Változások a bronzkori közösségek életében és temetkezési szokásaiban Tiszafüreden' című (K 146290) kutatási program újabb eredményeibe pillanthatunk be
Meddig ér egy tell? Az ásotthalmi tell külső településének roncsolásmentes kutatása
A dél-borsodi bronzkori tellek kutatása során körvonalazódott az a struktúra, amely alapvetően jellemzi a terület kora- és középső bronzkori településeinek belső szerkezetét. Ennek értelmében a bronzkori közösségek lakóhelye nem kizárólag a tell, a többrétegű településrész csak a magterület. Általában árok veszi körül és az árkon kívül egy intenzívebb lakózóna és egy kevésbé intenzíven használt, gödrökkel jellemezhető terület különíthető el. Ezek a zónák koncentrikus elrendezésűek, de mindig igazodnak az adott település topográfiai viszonyaihoz is.
Tiszafüred-Ásotthalom esetében a tell az egykori Tisza magaspartján található. Maga a többrétegű települési rész ma már alig rekonstruálható. A Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet és elődje ásatásai, no meg Pénzásó Pista tevékenysége során szinte a teljes domb felásásra került. Hosszabb szünet után az 1960-as évek elején földmunkákkal bolygatták meg ismét, a tell tetejének 50-60 cm-es rétegsorát elhordva. A földmunkákat Csalog Zsolt közbelépésére leállították. A megmentett területen sikerült kijelölni egy a korábbi feltárások által érintetlen, 2,5 méter széles keresztmetszeti sávot, ahol a tell rétegsorát tisztázni lehet. Magát az ásatást 1964-ben Kovács Tibor vezette, a neolitikus Alföldi Vonaldíszes kerámia kultúrája, a badeni időszak, majd a hatvani és a füzesabonyi kultúra leleteit feltárva (Kovács 1965a; Kovács 1973a; Kovács 1973b). 1969-ben az Ásotthalom helyének legyalult nyugati részén egy neolit gödör került kibontásra a majoroshalmi ásatásokkal párhuzamosan. A gödör leletanyagát Kalicz Nándor kapta meg feldolgozásra, aki ekkor fel is kereste a lelőhelyet (Kalicz – Makkay 1977, Kat.Nr. 415, Taf. 20–21). A tell eredeti kiterjedéséről és méreteiről Tariczky és Milesz beszámolói, illetve néhány fénykép és Zoltai Lajos grafitrajza alapján alkothatunk képet.
A helyszínen az értő szem azonban rögtön észreveszi a tell maradványától keleti irányban az egykori árok betemetett nyomvonalát. A központi magtól kelet-délkeleti irányban ma egy földúttal keresztezett, keskeny szántott sáv húzódik. Ezen a területen a projektünk keretében 2024. tavaszán geofizikai felmérést és osztott sávos terepbejárást végeztünk (az erről szóló bejegyzés ezen a linken található: https://bronzkor.hu/roncsolasmentes-kutatasok-tiszafured.../). A terület korábbi kutatásaiból és a tell fentebb ismertetett rétegsorából tudtuk, hogy nem csak a bronzkori időszak lenyomatát fogjuk megtalálni ott. Az általunk is vizsgált szántón 1976-ban Fodor István már rögzítette, hogy a majoroshalmi temető ásatásai során előkerült Árpád-kori település átnyúlik ide (Fodor 1977a; Fodor 1977b; Fodor 1989). A terület azonban csak Kelemen Angéla 2010-es terepbejárása során vált nyilvántartott lelőhellyé Fok-alja néven.
Az Ásotthalom körüli terület többkorszakos intenzív használatára a mai úttól délre is vannak adataink. 2020-ban beruházások előtti régészeti leletmentés során újabb, az ásotthalmi tellhez tartozó külső települési részen, a Majoros-halom III területén került sor feltárására. A telltől délre levő területen több korszak telepjelenségei mellett két, emberi maradványokat is tartalmazó gödröt tártak fel. Az 1. gödörben kagylóágyon egy férfi csontváza feküdt zsugorított pozícióban. A 4. objektum egy több rétegben, minimum 42 egyén csontjait tartalmazó tömegsír volt (Mester et al. 2022). Ezen a területen Kovács Tibor is nyitott 1974-ben két szelvényt az egykori tell bolygatatlan rétegsorát keresve. A feltáráson egy neolitikus gödör (AVK), továbbá rézkori (badeni kultúra) és bronzkori (hatvani kultúra) szórványanyag látott napvilágot. Továbbá 1976-ban a TSZ major építéséhez kapcsolódóan Garam Éva is ásott a területen. Ekkor bronzkori, szarmata és Árpád-kori településjelenségeket tárt fel (Garam 1977, 1981).
Mindezen előzmények ismeretében roncsolásmentes kutatásunk arra a kérdésre kereste a választ, hogy le tudjuk-e határolni az Ásotthalomtől keletre és délre található zónában a bronzkori települést.
Forrás és további érdekességek: https://bronzkor.hu/meddig-er-egy-tell-az-asotthalmi.../ "
