Zempléni Múzeum

10/08/2026

Aki lemaradt az előadásról, most visszanézheti!

A tudományos-ismeretterjesztő programsorozat tizenötödik alkalmán b...

10/08/2026

A Szerencsi Híradó legújabb adása is foglalkozott Múzeumunkkal, a Vár a Tudomány előadássorozatunkkal és a Világörökségi Kapuzattal!

A Szerencsi Híradó 2026. augusztus 8-ai adásának tartalmából:• Új...

10/08/2026

Ötödik alkalommal valósították meg a Zempléni Erők honvédelmi tábort Sátoraljaújhelyen. Godzsák Attila kollégánkat, - aki nem mellesleg a Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetségnek is tagja - már évek óta felkérik hadtörténeti előadások tartására a fiataloknak. Idén második alkalommal katonadal éneklési versenyt is hirdettek a táborban, mely zsűrijébe idén tavalyhoz hasonlóan felkérték kollegánkat, mely kapcsán a Zemplén Televíziónak is mesélt a katonanótákról.

🇭🇺 „ZEMPLÉNI ERŐK” – HONVÉDELMI, ÉLMÉNY- ÉS SPORTTÁBOR 30 GYERMEKNE...

10/08/2026

1543. augusztus 10-én I. Szulejmán szultán serege elfoglalta Esztergom várat, amely a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb erőssége és az ország egyházi központja volt.

A mohácsi csatát követő években az Oszmán Birodalom fokozatosan terjeszt***e ki uralmát Magyarország középső területeire. 1541-ben Buda, majd két évvel később Esztergom is török kézre került. A vár elvesztése nemcsak katonai, hanem politikai és vallási szempontból is súlyos csapást jelentett.

Esztergom különleges jelentőségét az adta, hogy Szent István király szülővárosaként és a magyar katolikus egyház központjaként évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a magyar államiság történetében. Az érsekség székhelye a vár elfoglalása után Nagyszombatra kényszerült, ahol csaknem másfél évszázadon át működött.

A vár elfoglalása része volt Szulejmán 1543-as hadjáratának, amely során olyan fontos erősségek is oszmán kézre kerültek, mint Székesfehérvár, Tata vára és Siklósi vár. Ezzel megszilárdult a hódoltság központi területe, és az Oszmán Birodalom hosszú időre biztosította uralmát Magyarország jelentős része felett.

Esztergom csak 1595-ben, a tizenöt éves háború idején került ismét keresztény kézre, majd a következő évtizedekben többször is gazdát cserélt, mígnem 1683-ban végleg felszabadult a török uralom alól.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

09/08/2026

160 évvel ezelőtt, ezen a napon megnyitotta kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely Magyarország első és a világ egyik legrégebben működő állatkertje.

A 19. század közepén Európa nagyvárosaiban egymás után jöttek létre az állatkertek, amelyek nem csupán látványosságnak számítottak, hanem a természettudományok és az ismeretterjesztés fontos intézményeivé is váltak. Magyarországon e nemes cél megvalósítását olyan kiváló tudósok és közéleti személyiségek támogatták, mint Xántus János, aki az intézmény első igazgatója lett.

A megnyitás napján több ezer látogató kereste fel a Városligetben kialakított állatkertet, ahol mintegy 500 állat képviselte a világ különböző tájainak élővilágát. Az intézmény már kezdetektől arra törekedett, hogy a látogatók ne csupán megcsodálják az állatokat, hanem megismerjék azok életmódját és a természet sokszínűségét is.

Az állatkert története során számos különleges eseménynek adott otthont és az intézmény az évtizedek során folyamatosan bővült, számos ikonikus épülettel gazdagodott, köztük a Kós Károly és Zrumeczky Dezső által tervezett szecessziós főkapuval és állatházakkal.

Napjainkra a Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem természetvédelmi, tudományos és oktatási központ is. Részt vesz veszélyeztetett fajok megőrzésében, nemzetközi tenyészprogramokban, valamint évente több százezer gyermek és felnőtt számára nyújt élményszerű ismeretszerzési lehetőséget.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

08/08/2026

Legközelebb Dr. Kaiser Ferenc előadásával várjuk Önöket!

⚓ VÁR a Tudomány! – A tengeri kijáratok fogságában

A „VÁR a Tudomány!” tudományos-ismeretterjesztő programsorozat tizenhetedik rendezvényén ezúttal az orosz–szovjet–orosz haditengerészet 20–21. századi története kerül a középpontba.

A soron következő előadáson Dr. Kaiser Ferenc történész, hadtörténész mutatja be, hogy 1900 és 2025 között milyen kísérleteket tett az Orosz Birodalom, a Szovjetunió, majd az Oroszországi Föderáció a Nagy Péter cár által megfogalmazott stratégiai cél, a melegtengeri kijáratok megszerzése érdekében.

Az előadás az orosz–japán háborútól, a két világháborún és a hidegháború időszakán át egészen az orosz–ukrán háborúig követi nyomon az orosz, szovjet, majd ismét orosz haditengerészet történetét. Szó esik a földrajzi adottságok jelent***e korlátokról, az ellenérdekelt nagyhatalmak szerepéről, valamint arról is, hogy a tengeri kijáratokért folytatott küzdelem miért hozott az orosz haditengerészet számára inkább kudarcokat, mint sikereket.

🎤 Előadó: Dr. Kaiser Ferenc
📖 Előadás címe: A tengeri kijáratok fogságában, az orosz-szovjet-orosz haditengerészet a 20-21. században
📍 Helyszín: Rákóczi-vár, Lovagterem
(3900 Szerencs, Huszárvár u. 11.)
🗓️ Időpont: 2026. augusztus 17. (hétfő), 17:00

✨A történelem- és bölcsészettudományi szekció rendezvénye minden érdeklődő számára nyitott, a részvétel ingyenes, belépődíj és regisztráció nélkül.

📸 A rendezvényről fotó- és videódokumentáció készül.

Szervezők: Szerencs Város Önkormányzata, Szerencsi Művelődési Központ és Könyvtár, Zempléni Múzeum

08/08/2026

Augusztus 8-án ünnepeljük a Macskák Világnapját, amelyet 2002-ben hívtak életre azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a macskák védelmére, felelős tartására és az ember egyik legrégebbi állati társának megbecsülésére.

Az ember és a macska kapcsolatának története közel tízezer évre nyúlik vissza. A kutatások szerint a házimacska őse a közel-keleti vadmacska volt, amely a letelepedő földműves közösségek gabonaraktárai körül jelent meg. A rágcsálók vonzották oda, az emberek pedig hamar felismerték, hogy a macska jelenléte természetes és hatékony védelmet jelent az élelmiszerkészletek számára. Így alakult ki az egyik legősibb és legkülönlegesebb kapcsolat ember és állat között – nem kényszerből, hanem kölcsönös előnyök alapján.

A macska igazi megbecsülése az ókori Egyiptomban bontakozott ki. Itt nemcsak hasznos állatként tekint***ek rá, hanem szentként is tisztelték. Bastet istennőt gyakran macska vagy macskafejű nő alakjában ábrázolták, a macskák bántalmazását súlyosan büntették, elpusztulásukat pedig családi gyászként élték meg. Sokukat mumifikálták is, bizonyítva különleges helyüket az egyiptomi kultúrában.

A középkori Európában a macskák megítélése már jóval ellentmondásosabbá vált. Bár továbbra is nélkülözhetetlenek voltak a rágcsálók elleni védekezésben, különösen a fekete macskákat számos babona és hiedelem övezte. Ennek ellenére a kolostorokban, várakban, városokban és falvakban továbbra is fontos szerepet töltöttek be, hiszen jelenlétük hozzájárult az élelmiszerkészletek megóvásához.

A modern korban a macska már elsősorban társállattá vált. Ma a világ egyik legnépszerűbb házi kedvence, ugyanakkor ösztöneit és független természetét mindmáig megőrizte. Talán éppen ez teszi olyan különlegessé: egyszerre alkalmazkodott az emberhez, miközben megőrizte saját egyéniségét.

A macska évszázadokon át inspirálta a művészetet, az irodalmat és a néphagyományt is. Festményeken, szobrokon, mesékben és regényekben egyaránt feltűnik, hol a bölcsesség, hol a titokzatosság, hol pedig az otthon melegségének jelképeként.

A Macskák Világnapján nemcsak kedvenceinkre gondolunk, hanem arra a több ezer éves történetre is, amely során az ember és a macska egymás társává vált. Kevés állat mondhatja el magáról, hogy az ókori templomoktól a modern otthonokig ennyire szoros és időtálló kapcsolatot alakított ki az emberrel.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

07/08/2026

1957. augusztus 7-én hunyt el Oliver Hardy, a filmtörténet egyik legnagyobb komikusa, akit a magyar közönség elsősorban a legendás „Stan és Pan” páros Panjaként ismert és szeret.

Hardy eredetileg nem komikusi pályára készült, ám kivételes színészi érzéke, remek mimikája és utánozhatatlan humorérzéke hamar a némafilm egyik keresett szereplőjévé t***e. Sorsa akkor fordult meg végleg, amikor Stan Laurellel alkotott párost. Kettejük együttműködése a filmtörténet egyik legsikeresebb és leghosszabb életű komikus duóját eredményezte.

A Stan és Pan filmek különlegessége nem csupán a burleszkjelenetekben, az ügyetlenkedésekben és a látványos esésekben rejlett. A két szereplő személyisége tökéletesen kiegészít***e egymást: Stan naiv, gyermeki figurája és Pan méltóságteljesnek induló, de rendre bajba kerülő karaktere olyan komikus helyzeteket teremtett, amelyek generációk óta megnevettetik a nézőket.

Pályafutásuk során több mint 100 közös filmben szerepeltek, a némafilm korszakától a hangosfilmekig. Olyan klasszikusok fűződnek a nevükhöz, mint a Sons of the Desert, a Way Out West vagy a The Music Box, amely Oscar-díjat nyert a legjobb rövidfilm kategóriában.

Oliver Hardy egészségi állapota az 1950-es évekre megromlott, és 1957-ben, 65 éves korában hunyt el. Társa, Stan Laurel ezt követően többé nem vállalt filmes szerepet, mondván: Pan nélkül nincs Stan és Pan.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

06/08/2026

1757. augusztus 6-án hunyt el Mányoki Ádám, a barokk kor egyik legjelentősebb magyar portréfestője, akinek alkotásai a magyar és az európai művészettörténet kiemelkedő emlékei.

1673-ban Szokolyán született, művészi pályáját külföldön bontakoztatta ki. Tanulmányait Németországban végezte, majd hamarosan európai hírű portréfestővé vált. Dolgozott több német fejedelmi udvarban, köztük a szász választófejedelem és a lengyel király, II. (Erős) Ágost szolgálatában is.

A magyar történelem számára különösen fontos, hogy 1708-tól II. Rákóczi Ferenc udvari festője lett. Ebben az időszakban készít***e el a fejedelem legismertebb portréját, amely máig az egyik legtöbbet reprodukált és legismertebb ábrázolása II. Rákóczi Ferencnek. Mányoki nemcsak a fejedelmet, hanem a szabadságharc több vezető személyiségét is megörökít***e, így művei a Rákóczi-kor ikonikus képi emlékei közé tartoznak.

Portréit a részletgazdag kidolgozás, a kiváló karakterábrázolás és a finom színkezelés jellemzi. Festményein nemcsak a külső vonások, hanem a személyiségek méltósága és egyénisége is megragadó erővel jelenik meg. Ennek köszönhetően Mányoki Ádám a barokk portréfestészet egyik legelismertebb mestereként vált ismertté.

Életének utolsó éveit ismét Drezdában töltötte, ahol 1757-ben hunyt el. Alkotásai ma Magyarország és Európa számos közgyűjteményében megtalálhatók, és a Rákóczi-szabadságharc vizuális emlékezetének meghatározó darabjai.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

05/08/2026

1532. augusztus 5-én I. Szulejmán oszmán szultán megkezdte Kőszeg várának ostromát. Az alig néhány száz fős magyar és horvát védősereg hősies helytállása a magyar hadtörténet egyik legismertebb fejezetévé vált.

A várat Jurisics Miklós várkapitány irányításával mindössze néhány száz katona védte a Szulejmán vezette, tízezres nagyságrendű oszmán haderővel szemben. Bár a pontos létszámokról a korabeli források eltérően számolnak be, az erőviszonyok egyértelműen a támadóknak kedveztek.

A szultán eredeti célja Bécs elfoglalása volt, ám Kőszeg várának váratlanul kitartó ellenállása hetekkel késlelt***e az előrenyomulást. A védők visszaverték az ismétlődő rohamokat, miközben a támadó sereg jelentős veszteségeket szenvedett.

Az ostrom végül nem a vár teljes elfoglalásával zárult. A két fél között létrejött megállapodás értelmében egy kisebb oszmán csapat jelképesen bevonulhatott a várba, majd hamarosan el is hagyta azt. A szultán serege ezt követően visszafordult, így Bécs ostroma elmaradt. A történészek szerint ebben nemcsak Kőszeg ellenállása, hanem az elhúzódó ostrom, a közelgő ősz és az utánpótlási nehézségek egyaránt szerepet játszottak.

A kőszegi helytállás hamar Európa-szerte ismertté vált. A maroknyi védősereg bátorsága a keresztény Európa egyik jelképes győzelmének számított az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben. A hagyomány szerint ennek emlékét őrzi Kőszegen a déli harangszó 11 órakor történő megszólaltatása is.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.