Zempléni Múzeum

03/10/2026

A Szerencsi Honismereti Szakkör Széphalmon járt!

A Szerencsi Honismereti Szakkör újabb izgalmas kiránduláson vett részt: ezúttal Széphalomra, a Magyar Nyelv Múzeumába látogattunk el. A gyerekek számára ezúttal is olyan programot szerettünk volna, amely egyszerre ad új ismereteket, élményeket és közös felfedeznivalót.

A múzeumban Demján Ferenc múzeumpedagógus fogadott bennünket, aki tartalmas és érdekes tárlatvezetés keretében kalauzolta végig a csapatot a kiállításokon. Sok új információval gazdagodtunk arról a kulturális örökségről, amely Széphalomhoz és Kazinczy Ferenchez kötődik.

A látogatás során természetesen a Kazinczy-emlékcsarnokot is megtekintettük, ahol még közelebb kerülhettünk a magyar nyelvújítás meghatározó alakjának emlékéhez.

A múzeumi program után azonban még nem ért véget a kaland!

A csodálatos időben a Kazinczy-kertben folytattuk a programot, ahol az „Időutazás” című múzeumpedagógiai foglalkozáson vehettek részt a gyerekek. A program gyakorlatilag egy izgalmas kincskereséssé alakult: a résztvevők játékos feladatokon keresztül fedezték fel a kertet, miközben Kazinczyhoz és a nyelvújításhoz kapcsolódó ismeretekkel is találkoztak.

Külön öröm volt látni, hogy a honismeret ezúttal sem egyszerűen tanulást jelentett: a gyerekek játék közben fedeztek fel, kutattak, gondolkodtak és közösen oldották meg a feladatokat.

Köszönjük Demján Ferenc múzeumpedagógusnak a tartalmas tárlatvezetést és az élményekben gazdag „Időutazás” programot! Mi ismét egy olyan nappal lettünk gazdagabbak, amelyből nemcsak új ismereteket, hanem közös élményeket is hazavihettünk. A velünk tartó gyerekeknek pedig köszönjük az érdeklődést.

A Szerencsi Honismereti Szakkör természetesen folytatja az utazást – hiszen a környékünk és a magyar történelem még rengeteg felfedeznivalót tartogat!

03/10/2026

1975 őszén egy olyan beruházás fontos állomásához érkezett Magyarország, amely később alapvetően meghatározta az ország villamosenergia-termelését. 1975. október 3-án Pakson ünnepélyesen letették az atomerőmű alapkövét, ezzel pedig hivatalosan is kezdetét vette a nagy léptékű építkezés.

Az atomenergia magyarországi alkalmazásának terve már korábban megszületett. 1966-ban kormányközi egyezményben döntöttek arról, hogy Magyarországon atomerőmű épül, majd 1967-ben a paksi telephelyet választották ki. Az előkészítő munka az 1970-es évek elején felgyorsult, az építkezés pedig már 1974-ben megkezdődött.

A paksi beruházás nemcsak az erőmű területét változtatta meg. A hatalmas építkezés miatt Paks lakossága néhány év alatt mintegy 13 ezerről 21 ezer főre növekedett, a munkálatok csúcspontján pedig több mint tízezer ember dolgozott az építkezésen. A település fejlődésére is komoly hatással volt a beruházás: Paks 1979. január 1-jén városi rangot kapott.

Az első blokk építése 1982-re jutott el a megvalósításig: december 28-án megkezdődött az energiatermelés, majd 1984 és 1987 között a további három blokk is bekapcsolódott a villamosenergia-termelésbe.

A Paksi Atomerőmű négy blokkja ma is a magyar villamosenergia-rendszer meghatározó része. A négy, eredetileg egyenként 440 megawatt névleges teljesítményű VVER-440/V-213 típusú blokk a fejlesztések eredményeként ma összesen mintegy 2000 MW villamos teljesítményre képes.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

02/10/2026

1847 október 2-án született Paul von Beneckendorff und von Hindenburg, a porosz hadsereg tisztje, az első világháború egyik legismertebb német hadvezére, később pedig a Weimari Köztársaság elnöke. Posenben, a mai Poznańban látta meg a napvilágot egy porosz tiszti családban.

Katonai pályája korán elkezdődött. Részt vett az 1866-os porosz–osztrák háborúban, majd az 1870–71-es francia–porosz háborúban is. 1911-ben vonult nyugállományba, de az első világháború kitörésekor, 1914-ben újra szolgálatba állították.

Nevét elsősorban az 1914. augusztusi tannenbergi csata t***e világszerte ismertté. A Hindenburg parancsnoksága alatt álló 8. német hadsereg súlyos vereséget mért a Kelet-Poroszországba betörő orosz 2. hadseregre. A győzelem után Hindenburg körül valóságos kultusz alakult ki, és a német közvéleményben a „tannenbergi győző” alakja a háborús siker egyik szimbólumává vált.

1916-ban Erich Ludendorff mellett átvette a Német Birodalom legfelsőbb hadvezetésének (OHL) irányítását. Ettől kezdve Hindenburg és Ludendorff nemcsak a hadviselésre, hanem egyre inkább a birodalom politikájára és gazdaságára is jelentős befolyást gyakorolt. A hozzájuk kötődő Hindenburg-program a haditermelés és a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrások nagymértékű mozgósítását célozta.

Az első világháború elvesztése után Hindenburg visszavonult a katonai élettől, ám pályafutása korántsem ért véget. 1925-ben a Weimari Köztársaság birodalmi elnökévé (Reichspräsident) választották, majd 1932-ben újraválasztották.

Paul von Hindenburg 1934. augusztus 2-án halt meg, 86 éves korában. Életútja jól példázza, hogyan kapcsolódhatott össze a Porosz terjeszkedés, a megszülető császári Németország katonai világa, az első világháború és a Weimari Köztársaság politikája.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

01/10/2026

TISZTELT LÁTOGATÓINK!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2026. október 1-jétől a Turisztikai Központ és a Világörökségi Kapuzat nyitvatartási rendje megváltozik.

Intézményeink a hét minden napján fogadják a látogatókat.
Kérjük, vegyék figyelembe, hogy mind a Turisztikai Központ, mind a Világörökségi Kapuzat látogatása ezentúl csak előzetes bejelentkezéssel biztosított.

Előzetes bejelentkezés:
📞 Telefon: +36 47 777 770
📱 Mobil: +36 20 225 6098
📧 E-mail: [email protected]

Cím: 3900 Szerencs, Rákóczi út 121.

01/10/2026

Sikeres és tartalmas előadással folytatódott a „VÁR a Tudomány!” ismeretterjesztő sorozat

Szeptember 30-án, szerdán 17 órától ismét megtelt a Rákóczi-vár Lovagterme, ezúttal a sorozat tizennyolcadik alkalmán. A rendezvény vendége Prof. Dr. Ungváry Krisztián történész, a Miskolci Egyetem kutatóprofesszora volt.

Az este központi témája a második világháború egyik legfontosabb, ám személyes nézőpontból gyakran háttérbe szoruló kérdése volt: a katonák túlélési esélyei. Az előadás során a résztvevők átfogó képet kaphattak arról, hogy a különböző csatahelyzetekben milyen esélyei voltak egy átlagos katonának a túlélésre, és milyen tényezők befolyásolták ezeket a lehetőségeket.

Prof. Dr. Ungváry Krisztián előadása a második világháborús összecsapások statisztikai elemzésére épült. Kitért a tipizálható harci szituációkra, különös tekint***el a tengeri ütközetekre és a brit bombázóstratégiára, valamint a magyar veszteségi adatok időbeli és térbeli alakulására. A hallgatóság betekintést nyerhetett abba is, hogy mekkora esélyt jelentett a túlélés a hadifogságban, illetve milyen elismerési rendszerrel honorálták a német hadsereg túlélő bevetési napokat.

A statisztikai adatok mellett szó esett a Közelharcpánt adományozásának hátteréről és az azt övező politikai szándékokról is. Az előadást személyes sorsok bemutatása zárta, amelyek jól érzékeltették, hogy az általános számok mögött mindig egyéni történetek húzódnak meg.

01/10/2026

Nagyon ritka, hogy egyszerre két évfordulós posztot is közöljünk, ám most is van egy kis csavar a történetben. Két hete kaptunk egy képeslapgyűjteményt, melyen belül egy kisebb alegység a Német Birodalomban készült lapjainkat gyarapítja. Ezek közül meg is osztunk néhányat, ám ha már többségükön Albert Speer grandiózus épületei látszanak, ismerjük meg személyét.

1966. október 1-jén, éjfélkor húsz év után szabadult a nyugat-berlini Spandau börtönből Albert Speer, Hi**er egykori főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere. Vele együtt Baldur von Schirach is elhagyta a börtönt. Speer a nürnbergi perben húsz év szabadságvesztést kapott, amelyet teljes egészében Spandauban töltött le.

Speer 1923-ban kezdte meg tanulmányait és 1928-ban szerezte meg építészdiplomáját. 1931-ben belépett az NSDAP-ba, majd a hatalomátvétel után gyorsan jelentős megbízásokhoz jutott. 1933-ban Joseph Goebbels megbízta a Propagandaminisztérium átalakításával, Hi**er pedig felfigyelt szervezőkészségére és építészi tehetségére.

Speer egyik első nagyobb feladata a nürnbergi pártnapok építészeti környezetének kialakítása volt. A hatalmas tömegrendezvényekhez monumentális tereket és építményeket tervezett, köztük a később világhírűvé vált Zeppelinfeld lelátóját. Az építészet itt már nem egyszerűen használati funkciót szolgált: a monumentális méretek, a szigorú szimmetria és a tömegek látványos elrendezése a nemzetiszocialista hatalom erejét és egységét volt hivatott megjeleníteni.

Legismertebb megvalósult épülete azonban az 1938–1939-ben felépített Új Birodalmi Kancellária lett Berlinben. A több mint 400 méter hosszú épület monumentális homlokzatokkal, hatalmas reprezentatív terekkel, márványgalériával és dísztermekkel készült. Hi**er kifejezetten azt várta Speertől, hogy az épület mérete és pompája az állam hatalmát érzékeltesse. A Kancellária 1939 januárjára elkészült, és a rendszer egyik legfontosabb reprezentációs épületévé vált.

Speer legnagyobb építészeti vállalkozása azonban Berlin teljes átépítésének terve volt. 1937-ben Hi**er a főváros újjáalakításával bízta meg, amelynek során Berlinből a tervek szerint a „Welthauptstadt Germania”, vagyis a „világfőváros Germania” lett volna. Hatalmas észak–déli és kelet–nyugati tengelyek szelték volna át a várost, széles sugárutakkal és gigantikus épületekkel. A tervek középpontjában állt a hatalmas Große Halle (Nagycsarnok), amely mintegy 290 méter magas kupolájával és akár 180 ezer ember befogadására alkalmas belső terével a világ egyik legnagyobb épületének számított volna.

A Germania-terv azonban nagyrészt papíron és maketteken maradt. A második világháború kitörése, majd a háborús helyzet miatt az óriási átépítési programot 1943-ban leállították. Néhány épület és részlet azonban megvalósult, így Speer építészeti öröksége ma is megtalálható Berlinben és Nürnbergben.

Speer pályája ezután már messze túlmutatott az építészeten: 1942-ben Hi**er fegyverkezési és haditermelési miniszterévé nevezte ki.

Mellékelünk néhány - nem az összes lapot - a gyűjteményi egységből.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

01/10/2026

A Kazinczy Ferenc Múzeum képválogatása a sátoraljaújhelyi várostörténeti konferenciáról, melyen Godzsák Attila kollégánk is előadott.

01/10/2026

1869. október 1-jén az Osztrák–Magyar Monarchia postája bevezette a világ első hivatalos postai levelezőlapját, a „Correspondenz-Karte”-ot. Ezzel megszületett a mai levelezőlap és képeslap közvetlen elődje – egy olyan egyszerű találmány, amely alapjaiban változtatta meg az emberek mindennapi kapcsolattartását.

Az ötlet mögött Emanuel Herrmann, a bécsi közgazdászprofesszor állt. 1869 januárjában azt javasolta, hogy a rövid üzenetekhez ne legyen szükség drága és körülményes levélre, hanem lehessen egy egyszerű, merev lapot boríték nélkül postára adni. A javaslatot a posta vezetése elfogadta, és október 1-jén megjelent az első hivatalos postai lap.

Az első levelezőlap egészen másképp nézett ki, mint a ma ismert képeslapok. Körülbelül 8,5 × 12,2 centiméteres, egyszerű kartonlap volt, az egyik oldalán a címzés számára kialakított hellyel, a másikon pedig rövid üzenetet lehetett írni. A postaköltség előre rá volt nyomtatva: 2 krajcárba került, szemben az akkor 5 krajcáros levéllel. A magyar változaton a magyar címer, az osztrákon a császári címer szerepelt.

És milyen gyorsan népszerű lett! Már az első hónapban milliós nagyságrendben fogyott, az első három hónapban pedig több mint hárommillió darabot adtak fel a Monarchiában. Az első fennmaradt példányok egyike 1869. október 1-jén indult útnak Pergből Kirchdorfba; a címzett már az új „levelezési mód” kipróbálásáról számolt be rajta.

A képeslap azonban még váratott magára. Az első postai lapokon nem voltak képek, csupán a címzés és a rövid üzenet. Az 1870-es években kezdtek megjelenni rajtuk díszítések és rajzok, majd az 1880-as évektől egyre gyakrabban városképek, épületek és tájak is. Így alakult ki fokozatosan az a képes levelezőlap, amely a 19–20. század fordulóján valóságos tömegjelenséggé vált.

1869. október 1-jén tehát még nem a képeslap született meg, hanem valami legalább ilyen fontos: egy olcsó, gyors és egyszerű kommunikációs forma, amelyből néhány évtized alatt a világ egyik legnépszerűbb képes üzenetküldő eszköze lett.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ha érdekesnek találta bejegyzésünket, ossza meg másokkal is, és kövesse oldalunkat a további tartalmakért!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A mellékelt képes levelezőlap gyűjteményünkből származik. Számunkra ezek az emlékek egy különleges világot képviselnek. Gyarapítsuk együtt ezt a szép kollekciót! Képeslap felajánlással vagy felhasználással kapcsolatban a [email protected] e-mail címen
érdeklődhet.

30/09/2026