Hétfő: Zárva
Kedd – vasárnap: 10:00 – 18:00
KOROZNÁZÓ BAZILIKA NEMZETI EMLÉKHELY LÁTOGATÓKÖZPONT
(Székesfehérvár, Várkörút 32.) Tájékoztatjuk tisztelt látogatóinkat, hogy a kiállítóhely 2026. szeptember 16-án zártkörű rendezvény miatt 13 órától látogatható. keddtől vasárnapig:
10:00-18:00
NEMZETI EMLÉKHELY – KÖZÉPKORI ROMKERT (Székesfehérvár, Koronázó tér 1.) November 1. és március 31. között a kiállítóhely zárva tart.
Április 1. és október 31. között:
hétfőtől vasárnapig:
10:00-18:00
A kiállítóhely hétfőnként bejelentkezés alapján látogatható. Kérjük kedves látogatóinkat, hogy ezirányú szándékukat a látogatást megelőző hét csütörtökig a [email protected] email címen, vagy a +36 70 664 6164-es telefonszámon jelezzék. A jegyvásárlásra minden esetben a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban van lehetőség (Székesfehérvár, Várkörút 32.). SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM ORSZÁGZÁSZLÓ TÉRI KIÁLLÍTÓHELYE
(Országzászló tér 3.) Hétfő: Zárva
Kedd – vasárnap: 10:00 – 18:00
GORSIUM RÉGÉSZETI PARK
(8121 Tác, Gorsiumi út)
November 1. – március 31.:
Hétfő – vasárnap: 08:00 – 16:00
Április 1. – október 31.:
Hétfő – vasárnap: 10:00 – 18:00
BUDENZ-HÁZ YBL-GYŰJTEMÉNY
(Arany J. u. 12.) A kiállítóhely előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Kérjük hívják az alábbi telefonszámot:
+36 70 668 2490
CSÓK ISTVÁN KÉPTÁR
(Bartók B. tér 1.) Hétfő – vasárnap: 10:00 – 18:00
FEKETE SAS PATIKAMÚZEUM
(Fő utca 5.) Hétfő: Zárva
Kedd – vasárnap: 10:00 – 18:00
HETEDHÉT JÁTÉKMÚZEUM
(Oskola u. 2-4.) Hétfő: Zárva
Kedd – vasárnap: 10:00 – 18:00
ÚJ MAGYAR KÉPTÁR
(Megyeház u. 17.) Hétfő: Zárva
Kedd – vasárnap: 10:00 – 18:00
PALOTAVÁROSI KIÁLLÍTÓHELY
(Rác u. 11.) között:
A kiállítóhely ZÁRVA tart.
Április 1. és október 31. között:
Kedd: 10:00-14:00
Csütörtök: 14:00-18:00
Szombat: 10:00-14:00
Hétfő, szerda, péntek, vasárnap: ZÁRVA
PELIKÁN GALÉRIA
(Kossuth u. 15.) Hétfő – péntek: 10:00 – 18:00
Szombat – vasárnap: zárva
VÁROSI KÉPTÁR – DEÁK GYŰJTEMÉNY
(Oskola u. 10.)
Átmenetileg zárva tart. Bővebb információ, jegyárak:
http://szikm.hu/latogatas/
http://www.deakgyujtemeny.hu/
http://www.gorsium.org
SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM - RENDHÁZ
Az 1873-ban alakult Fejérvármegyei és Székesfehérvár Városi Történeti és Régészeti Egylet jogutódaként intézményesült a Szent István Király Múzeum. 1963-tól Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságaként, 2013-tól pedig megyei hatókörű városi múzeumként működik. 2013 első napjával Székesfehérvár Megyei Jogú Város fenntartásába kerültek a fehérvári egységek visszakapva a jól ismert nevet: Szent István Király Múzeum. A múzeum küldetése a régészet, a néprajz, a képző- és iparművészet, a helytörténet és az antropológia tárgyi és szellemi örökségének gyűjtése, feldolgozása, kutatása, konzerválása, megőrzése és bemutatása. SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM ORSZÁGZÁSZLÓ TÉRI KIÁLLÍTÓHELYE
Ezt az épületet a közbeszéd „régi múzeum” néven emlegeti, hiszen ez volt 1929-től a gyűjteménynek, majd a kiállításoknak helyet adó otthon. Az új évezred első évtizedét jelentős fejlesztésekkel zártuk ebben az épületben: az Alfa-Program támogatásával jött létre a néprajzi állandó kiállítás, több TIOP és a TÁMOP-program segítségével pedig foglalkoztató terem, akadálymenetesített fogadó információs pultok, illetve a Marosi Látványtár áll a látogatók rendelkezésére. Az épületben ma egyszerre előfordulhat a gyerekzsivaj és az elmélyült kutatás: hiszen a gyerekcsoportok és a gyerekes családok számára kínálunk programokat, de itt van muzeális könyvgyűjteményünk és itt működik nyilvános tudományos szakkönyvtárunk is. Az Országzászló téri múzeumépület vonzereje az is, hogy az állandó kiállítások mellett nagy időszaki kiállító termünkben rendszeresen rendezünk kiállításokat.
ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
Tárgyalkotó hagyomány – Fejezetek Fejér megye népi kultúrájából
Múzeumunk legújabb állandó kiállításán az intézmény gazdag néprajzi gyűjteményére támaszkodva adunk keresztmetszetet megyénk hagyományos népi kultúrájáról. A paraszti kultúrában használt tárgyak sorsát követjük nyomon. Utunk során a tárgyak keletkezését, gazdára találását, használatba, funkcióba kerülését kísérhetjük végig. Az alkotókat, a tárgyak létrehozóit a kézművesek, céhes iparosok munkáin, a pásztorművészet és a háziipar tárgyain keresztül hozzuk közel. Elsősorban ebben a tárgykörben készülnek foglalkoztató programjaink is. MAROSI ARNOLD MÚZEUMI KÖNYV ÉS RÉGISÉG LÁTVÁNYTÁR
A látogatók különleges művelődéstörténeti, múzeumtörténeti időutazást tehetnek itt, mert a (múzeumalapítóról elnevezett) látványtár a múlt század első évtizedeiben kialakult múzeumi törzsgyűjteményre alapozva kívánja bemutatni az akkor még egységként kezelt múzeumi gyűjteményt. A kor szellemét megidézve jeleníti meg a klasszikus muzeológiai tudományágakat – régészet, művészettörténet, néprajz – a törzsgyűjtemény tárgyi anyagán, valamint a múzeumi könyvtár muzeális és szakkönyv anyagán keresztül. NEMZETI EMLÉKHELY-KÖZÉPKORI ROMKERT
Szent István király által alapított Bazilika a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt, ahol királyainkat koronázták, és több magyar királyt eltemettek, ahol István király hamvai nyugodtak. Itt őrizték a királyi koronát és felségjelvényeket, a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt. Régészeti feltárások hozták felszínre a bazilika maradványait, az utóbbi idők legjelentősebb bemutatóterei a Pipo torony és a dél-nyugati kerengő. Aba-Novák Vilmos nagyméretű, helyreállított falfestményeivel díszített mauzóleumban kapott helyet Szent István király szarkofágja. FEKETE SAS PATIKAMÚZEUM
A Fekete Sas Patikamúzeum állandó kiállításának keretében a jezsuita faragóműhely által 1758-ban készített barokk stílusú patikaberendezést és a patika felszerelését mutatjuk be. Az állandó kiállítás foglalkozik a patika történetével is: miként került az a jezsuiták tulajdonából a pálosrendiek birtokába, s üzemelt egészen 1971-ig. Az állandó kiállításon túl időszaki kiállítással ismerkedhet meg a látogató, a lehető legváltozatosabb témákban: nem hiányozhat ezek közül a régészet, a néprajz és a képzőművészet sem. Elsősorban a történeti patika életével kapcsolatosak foglalkozásaink, amiket nagyon szívesen vesznek igénybe kicsik és nagyok is. MEGYEHÁZ UTCA - ÚJ MAGYAR KÉPTÁR
A belváros egyik legszebb és legrégebbi épülete fogadja be a Szent István Király Múzeum kortárs képzőművészeti anyagának válogatását. A múzeum gyűjteménye jelenleg 6000 darabból áll, melynek legnagyobb része a kortárs magyar művészetet reprezentáló festmény, grafika és szobor. Az Új Magyar Képtár kiállítása kronologikus sorrendben mutatja be a II. világháború utáni időszak legfontosabb tendenciáit, alkotóit, képzőművészeti jelenségeit. A kiállítás anyagát iskolások és gyermekes családok számára kidolgozott programokkal dolgozzuk fel. CSÓK ISTVÁN KÉPTÁR
A múzeum 1954-ben időszaki kiállítások rendezésére vette birtokba az épület képtári részét. Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény, kiállítás színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túl sugárzik a város határain. A képzőművészeti kiállítások mellett a Képtár kiemelkedő néprajzi, régészeti és kultúrtörténeti kiállításoknak is helyet ad. A Csontváry kiállítástól a Szent István király bazilikáját és az ezeréves megyét bemutató időszaki kiállításokig tarthatna azon rendezvények felsorolása, amelyre látogatóink szívesen emlékeznek. Különös értéket is kínál azonban a mai látogató számára az épületben Aba-Novák Vilmos pannója, amelynek elhelyezése az épület történetével függ össze. Az épület története 1937-re nyúlik vissza, amikor Aba-Novák Vilmos Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóját állami megbízásból megfestette, és a párizsi világkiállításon bemutatta. A zsűri Aba-Novákot Grand Prix-vel jutalmazta. Talán ennek is köszönhető, hogy a Székesfehérvár központjában megépített kultúrház (a mai Csók István Képtár és a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár) épületének nagytermét a pannók méretéhez igazították. Amikor az épület 1945-ben elkészült, ezek már nem kerülhettek tervezett helyükre. 2001. augusztus 20-a óta a felújított pannók a Csók István Képtárban „eredeti helyükön” láthatók. PALOTAVÁROSI SKANZEN - Palotaváros története és néprajza c. állandó kiállítás
Székesfehérvár nyugati külvárosának, a Palotavárosnak arculata az 1970-es évek végén kezdett átalakulni. E folyamat „eredményeképpen” eltűnt nemcsak a régi földműves-iparos életforma, hanem megváltozott a városrész külső megjelenése is. A földszintes házakat lebontották, helyükön tízemeletes panelrengeteg épült. Csupán egyetlen utca, a Rác utca házsora maradt meg eredeti megjelenésében – elsősorban a Szent István Király Múzeum történész és néprajzos munkatársainak köszönhetően, akik javasolták, hogy a Ráctemplom utcájában lévő házak – új funkciókat kapva – őrizzék meg a régi Palotaváros építészeti és történelmi hagyományait az utókor számára. A Székesfehérváron abban az időben működő ipari nagyvállalatok pedig példaértékűen az ügy mellé állva újítottak fel egy-egy épületet. A 11. számú épületben kapott helyet a múzeum állandó kiállítása Palotaváros története és néprajza címmel. A kiállítás bemutatja, hogy Palotaváros a 18. század óta milyen szerepet játszott Székesfehérvár életében. Az épület utca felőli két helyiségében a ház utolsó tulajdonosának, Csikós Danicának bútorait, használati eszközeit helyezték el. A bal oldali szobában lévő tárlókban láthatók a városrész jellegzetes mesterségeinek (tobakos, cipész varga, csizmadia, csapó, szűcs, szíjgyártó) szerszámai, az egykori céhes életet idéző tárgyak, iratok. Az épület hátsó helyiségében a Csapó utcában működő Dittrich-kalaposműhely berendezését, szerszámait mutatják be. A műhely teljes berendezését 1986-ban Dittrich István kalaposmestertől vásárolta meg a múzeum.
