07/08/2026
𝐓𝐮̈𝐧𝐝𝐞́𝐫𝐬𝐳𝐞́𝐩 𝐈𝐥𝐨𝐧𝐚 - Hárs Olivér gondolatai
"2011-ben, amikor szeretett városunk homlokára felkerült a szabadság is a hűség mellé, és így lett Sopron a Szabadság és Hűség városa, megjelent itt egy távolkeleti szépség hófehér, aranyszegélyű szárnyakkal, hogy tanítsa a magyarokat a Szabadság és Hűség közti keskeny arany középúton járásra. A százöt évvel korábban errefelé indult Madarak és Fák Napja úgy látszik, kevés volt erre; a puszpáng Iloncája kellett ahhoz, hogy legalább a kertészek észbekapjanak: nem lehet így bánnunk tovább ezzel a hűs ösvényeinket hűségesen szegélyező bokorral. Mert azt még elviselte századokon át, hogy kicsire és szögletesre nyírták, de hogy önkényes torzókba kényszerítsék, azt már nem hagyta, és szárazra vált növénytestéből szárnyra kapva elrepült. Igen, a falánk hernyók mind lerágták a lombját, és ez a nemes örökzöld szalmasárga lett. Az emberek próbálkoztak mindenféle méreggel, mert szokás szerint mérgesek lettek, pedig ha abbahagyták volna a nyesést, a bokrok magukhoz tértek volna. Később, a többszöri lerágás után már ez sem segített, csak a hatványozott jó példa az egészségesen nagyra nőtt bokrokból. (Ezt ki is próbáltuk itt a Múzeumkertben, de sajnos a tudomány nevében csak a puszpángsorok két végét locsoltuk be, és ezek maradtak máig is zöldek, a többi nem.)
Mire is tanít hát a puszpáng? Mint a Madarak és Fák, a Szabadság és Hűség egyidejű megélésére. Ebben segít az embernek a virágának elixírje is! (A hatványszerek és elixírek készítése nem nehéz, szívesen megtanítunk rá mindenkit!)
És abban is biztos vagyok, hogy Tündérszép Ilona nem távoli vendég, hanem az itteni puszpángokban rejtőzködő szárnyas lény, aki ha szorul a helyzet, messze száll!"
