A csodatévő szent királyt övező mondák ködéből emelkednek ki egy-egy párás, őszi reggelen a somogyvári Várhegyen 1091-ben általa alapított bencés apátság romjai – az öles falak, amelyek közt egy-kor megpihentek az alapító lovagkirály csontjai. A hagyomány úgy tartja, hogy annak idején Koppány vezér szálláshelye volt a Balaton déli partjához közeli Somogyvár. Az itteni Várhegyen Szent László király
szentelte fel a francia-országi Saint-Gilles-ből érkeztek bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között épített apátságot. Az összesen 2,5 hektáron elterülő, lombardiai román stílusban épült monostor a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb építménye, a középkori Magyar Királyság egy jelentős kultikus és kulturális központja volt. Az apátság az alapításától a 12. század végéig több ütemben épült fel. A monumentális, há-romhajós, háromapszisos, keresztház nélküli bazilika észak-itáliai alaprajzi elrendezést muta-tott, a nyugati homlokzaton egykor emelkedő, impozáns toronypár viszont inkább az Alpokon túli, románkori építészet jellegzetessége volt. A régészeti ásatások során a templom középten-gelyében egy kisméretű ereklyesírt tártak fel a régészek. Valószínűleg Szent Egyed földi ma-radványaiból őriztek itt egy partikulát az egykor e falak közt élt, francia bencés szerzetesek.
1204-ben során valószínűleg felgyújtották az apátságot, és az épületek súlyos kárt szenvedtek. A tűzvész után a kolostort átépíthették, és ekkor – feltehetően 1210 és 1220 között – épülhe-tett ki az impozáns, oszlopos-árkádos kerengő, valamint az azt körülvevő épületszárnyakat is ekkor emelték. A kerengő nyugati szárnya ekkor még beépítetlenül állt. század közepé-re az apátság elhanyagolt állapotba került, 1508-ban pedig már a pusztulás szélén állt: mind-össze három szerzetes élt az omladozó falak közt. 1511-ben egy bencés reformmozgalomhoz csatlakozva még egyszer felvirágzott Somogyvár, a régészeti leletek alapján ekkor nagyobb építkezéseket végeztek, késő gótikus stílusban. 1556-ban a budai pasa elfoglalta az ekkor már végvári funkciókat ellátó Somogyvárt, a szerzetesek pedig már soha nem jöttek vissza. A templom és a kolostor először rommá lett, majd feledésbe merült. A romok a 19. században keltették fel a kutatók figyelmét, ám rendszerezett régészeti kutatások csak 1972-ben kezdőd-tek a területen. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg az egykori bencés apát-ság területét a látogatók előtt. Az épületegyüttes maradványait 2011-ben Nemzeti Emlékhely-lyé nyilvánították. Az Európai Unió és a Magyar Kormány támogatásával 2012 őszén indult el a somogyvári bencés apátságromjainak fejlesztése. A Szent László Nemzeti Emlékhely címet viselő, csak-nem másfél milliárd forintos program célja a lovagkirály által alapított apátság történetének, az alapító király személyének és a romjaiban is lenyűgöző apátsági épületegyüttesnek méltó bemutatása, és a különleges természeti környezetben fekvő romterület műemléki megóvása. A fejlesztések eredményeként egy komplex turisztikai szolgáltatásokat nyújtó látogatóközpont várja mindazokat, akik vonzanak a Szent László királyt övező legendák. SZENT LÁSZLÓ LÁTOGATÓKÖZPONT
A Szent László Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont az Árpád-kori Magyarország egyik legjelentősebb épületének romjaitól mindössze néhány száz méterre található. A természeti környezetbe simuló, részben térszint alatti beépítésű Látogatóközpontban a Szent Korona hologramja fogadja a látogatókat. A múzeumi részen egy állandó kiállítás keretein belül ismerkedhet meg a látogató Szent László király életével és korával, valamint a somogyvári bencés apátság történetével és kultúránkban betöltött szerepével. A vendégek korhű kópiák segítségével ismerhetik meg a legendás király fegyvereit, öltözetét és arcrekonstrukcióját is. A különleges hologram-lapidárium és a teljes kolostoregyüttes rekonstruált 3D-s képe pedig izgalmassá teszi az itt fellelt, páratlanul értékes kőanyag bemutatását. A látogatóközpont az állandó kiállítások mellett alkalmas időszaki kiállítások, előadások és konferenciák megrendezésére. A Látogatóközpontnál többek között múzeumi kiállítóterek, audiovizuális tér, nyitott kerékpártároló, pelenkázó, valamint parkoló várja az ide érkezőket. SZENT LÁSZLÓ SÉTAÚT
A várhegyet és a romterületet az egykori balatoni holtág mentén fekvő erdős részen kanyargó, 1,2 kilométer hosszú Szent László sétaút köti össze a Látogatóközponttal. A látogatók a vár-hegyet északról megkerülve, a sánc külső oldalát követő úton sétálhatnak fel a romokhoz. A területen kialakított parkban több mint négyezer szőlőtőke, gyümölcsfák és egy levendulaültetmény teszi feledhetetlenné a sétát.
