Börtönmúzeum

06/08/2026

„Aki a múltat nem becsüli, az a jövőt nem érdemli”
Finkey Ferenc volt koronaügyész, a magyar börtönügyi tudomány kiemelkedő személyiségének sárospataki sírkertjét hozták méltó állapotba a sátoraljaújhelyi fogvatartottak.

A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem és a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön között idén megkötött együttműködési megállapodás eredményeként egy olyan feladat elvégzésére került sor, mely ismét időszerűvé vált. Finkey Ferenc jogtudós 1949-ben hunyt el Sárospatakon, miután egzisztenciájától megfosztva, budapesti lakásából kibombázva visszatért utolsó éveire szülővárosába. Emlékezete a szocializmus évtizedei alatt megkopott, és csak a közelmúlt jeles évfordulói – születésének 2020-ban ünnepelt 150. évfordulója, valamint 2024-ben halálának 75. évfordulója – alkalmából a BAZ Megyei Főügyészség, a Miskolci Törvényszék, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia és a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön által közösen szervezett megemlékezések, konferenciák irányították újra a figyelmet kiemelkedő személyiségére és munkásságára, valamint nyughelyének méltatlan és megújításra szoruló környezetére. A megemlékezések előtt kampányszerűen elvégzett beavatkozásokat válthatja fel az a rendszeres karbantartás, amit az együttműködési megállapodás alapján, 2026. augusztus 4-én első alkalommal végeztek el a sátoraljaújhelyi fogvatartottak.
A sírkert esztétikai megújulását és az állagmegóvást is nagyban elősegítő parkgondozási munkák során vált azonban nyilvánvalóvá, hogy a sír méltó megőrzése csak a Finkey Ferenc szellemi örökségét ápoló szervezetek anyagi összefogásával lesz lehetséges.

23/06/2026

A Múzeumok éjszakája országos eseményhez kapcsolódóan, 2026. június 20-án több programmal készült a Börtönmúzeum, melyeken élmény közeli módon ismerkedhettek a látogatók a büntetés-végrehajtás múltjával és jelenével.
A 17 órás kapunyitástól folyamatosan olyan programelemekkel készült a múzeum, amelyek egy család minden tagjának maradandó élményeket tudtak nyújtani. A folyamatos tárlatvezetésekhez ezúttal ujjlenyomatvétel, sittes tetkó-készítés és zárkaszelfi is kapcsolódott. A múzeum előtt, az intézet parkolóiban pedig egy múzeumpedagógiai programsort állítottunk össze Lehetek-e börtönőr? címmel. A pszichológiai és egészségügyi tesztet követően műveleti felügyelő kollégáink által vezetett fizikai alkalmassági teszten kellett megfelelni a bátor jelentkezőknek, akik ezután már az oktatásban vehettek részt. A kényszerítő eszközök megfelelő ismerete, a lézerlövészeti kiképzés és a rabomobillal való ismerkedést követően tanúsítványban részesültek a résztvevők, ezt követően pedig megpihenhettek a ZárkaFéban készült lepcsánka és limonádé mellett, ahol mindenkit leültettünk az „Ízekbe zárt történetek” országos mottóhoz kapcsolódóan a kertmoziba.
Köszönjük, hogy a Múzeumok éjszakáján programjaink megvalósulását a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön lelkes állománytagjai mellett segítették: a BVOP Kommunikációs Főosztálya, a BV Gazdasági Ellátó Intézete, a BVOTRK Balatonlellei Platán Park, a Hajdú-Bihar Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet, az Eötvös József Börtönügyi Egyesület valamint a Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség!

18/06/2026

16/06/2026

A 2026. június 20-i országos eseményhez kapcsolódóan idén is több programmal készül a Börtönmúzeum. A 17 órás kapunyitástól folyamatos tárlatvezetés, múzeumpedagógiai foglalkozások, a Lehetek-e börtönőr? családi program, és az „Ízekbe zárt történetek” országos mottóhoz kapcsolódóan végül mindenkit leültetünk a ZárkaFé-ban.

10/06/2026

Királyért és Hazáért – Szakály András egyenruha-történeti előadása
2026. június 3-án a sátoraljaújhelyi MNMKK PIM Kazinczy Ferenc Múzeumban rendezték meg „Az öltözködés kultúrája” című mikrokonferenciát, melyen katonai hagyományőrzéssel foglalkozó kollégánk is előadást tartott.
A rendezvényre olyan kiváló szakembereket hívott meg Darmos István, a KFM tudományos munkatársa, akiknek régészeti, ipartörténeti, hadtörténeti, néprajzi előadásain keresztül nyerhettek bepillantást az érdeklődők az öltözködés világába, a jellegzetes viseletdarabok készítésének, vagy használatának módjába, a viseletek változásaiba.
A zempléni, abaúji, bodrogközi térség viselettörténetével foglalkozó előadók mellett Szakály András bv. törzszászlós is felkérést kapott. A Füzéri Helytörténeti és Hadtörténeti Kör vezetőjeként Királyért és Hazáért – Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 1868 – 1945 címmel megtartott előadásában a monarchia és a világháborúk időszakának egyenruházati változásán túl azt is bemutatta, hogy az uniformitáson túl, milyen egyedi megoldásokat alkalmaztak az egyes alakulatok. A ruházati szabályzatok ellenére a különböző paszományokon, vitézkötéseken, zubbonydíszítéseken miként érvényesültek a népviseletből átvett elemek, pl. magyaros sújtások vagy éppen az anyagi lehetőségek, kényszerek miként érhetők tetten az egyenruha ellátásban, ahogyan az hagyományos kék szín mellett a buzérvörös sapkák és pantallók megjelenésekor történt, a mexikói hadseregnek szánt ruházati anyagok visszamaradása miatt. Az anyagi szükségletek mellett azokat a modern hadászatból fakadó kényszereket is ismertette Szakály András, amelynek eredményeként a honvédség ruházatában a színek a korszak végére már csak a díszegyenruháknál maradtak meg, hiszen a világháborúk korszaka a rejtőzködést kívánta meg, amihez sokkal inkább illettek az egyhangúbb szürke a zöld és a khaki színek.

03/06/2026

02/06/2026

Játékos bűnmegelőzés
A Börtönmúzeum több, hátrányos helyzetű gyermekeknek szervezett gyermeknapi rendezvény résztvevője volt.
A május végi gyermeknap közeledtével több meghívásnak tett eleget a Börtönmúzeum, melyek közül kiemelkednek a főként hátrányos helyzetű gyermekek részére rendezettek.
A Készenléti Rendőrség miskolci XXI. Bevetési Csoportja 2026. május 21-én szervezte meg a társ rendvédelmi szervek meghívásával nyílt nappal egybekötött gyermeknapját.
A statikus vagy dinamikus bemutatókkal készülő szervek családtagjain túl, a Miskolc környéki, hátrányos helyzetű települések iskoláinak diákjait hívták meg az élményszerűen megtapasztalható bűnmegelőzési programokra, amelyre a Börtönmúzeum is múzeumpedagógia programmal készült.
Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezete, az Ökumenikus Segélyszervezet által a Felzárkózó Települések Program (FETE) keretében működtetett felsőregmeci jelenlétpontja meghívására szintén a gyermeknap attrakciója volt a Börtönmúzeum játékos bűnmegelőzési programja.

22/05/2026

A Börtönmúzeum az I. Zempléni Kulturális Turisztikai Expon
2025. május 15-16-án rendezte meg az MNMKK PIM - Kazinczy Ferenc Múzeum az I. Zempléni Kulturális Turizmus Konferencia és Expot, amely a „Tokaj-Zemplén turisztikai térség turizmusának közösségi fejlesztése” témakörben került megrendezésre.
Az expo keretében a turisztikai-vendéglátó szolgáltatók és a térségi közoktatásban turizmus szakos hallgatóinak fórumára, kulturális turizmus workshopra, valamint a múzeum udvarán és tereiben a szolgáltatók nyilvános kiállítására, bemutatkozására, továbbá a térségi értékkincs-attrakciók együttműködési – fejlesztési lehetőségeit megvitató moderált panelbeszélgetésekre került sor.
Szombat délelőtt mutatkozhattak be a térség kulturális turisztikai attrakciói és szolgáltatói, köztük a szervezők meghívására A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye is. Pavlics Tamás bv. főhadnagy, börtönmúzeumi főelőadó a „Kémlelőnyílás a zárkaajtón – a sátoraljaújhelyi Börtönmúzeum helye és szerepe a Zemplén kulturális szövetében” c. prezentációjában kiemelte, hogy a várak, a kialakuló filmturizmus és vallásturisztikai attrakciók mellett fontosak az olyan unikális szakmai gyűjtemények is, amelyek különleges vonzerővel rendelkeznek a térségbe látogatók számára. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagukban ezek a vonzerők nem olyan jelentősek, hogy csak önmagukért látogasson el valaki a Zemplénbe, így ahogy korábban, most is minden olyan együttműködésben részt vesz a Börtönmúzeum, ami azt a célt szolgálja, hogy más múzeumokkal közösen lehessen megszólítani a potenciális látogatói csoportokat, legyen az konferencia, közös pr megjelenés, múzeumpedagógiai szakemberek tudásmegosztása vagy éppen egy ilyen turisztikai expo.

05/05/2026

Csemegi 200
1826. május 3-án született Csemegi Károly magyar jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetőjog-tudomány kiemelkedő alakja, a Csemegi-kódex névadója, vagy ahogy Vámbéry Rusztem fogalmazott: „a törvényszerkesztésnek széles látókörű művésze”.
Csemegi Károly – Nasch József Károly kiskereskedő gyermekeként – Csongrádon született, 1826. május 3-án (1844-ben vezetékneve Naschról Csemegire módosult). A középiskola után jogi tanulmányait – házi tanítóként finanszírozva – a pesti egyetemen 1846-ban ügyvédi oklevél megszerzésével fejezte be. Szüleitől és tanulmányai révén számos nyelvből (francia, német, latin, olasz, görög, angol) kiváló tudásra tett szert.
1846-ban, mint tiszteletbeli aljegyző, Torontál vármegye szolgálatába lépett, majd a pozsonyi, utolsó rendi országgyűlésen, 1847-ben, a vármegye írnokaként vett részt. Ezt követően párizsi tanulmányútra ment. A szabadságharc idején őrnagyi rangot ért el. Saját szervezésű gyalogos zászlóaljának és lovas századának parancsnoki tisztét ő látta el. A fegyverletétel után várfogságban tartották, és büntetésül besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan csak egészségi okokból szabadulhatott. 1850-től – rendőri felügyelet alatt – ügyvédi tevékenységet folytatott Aradon, majd hazafias kiállása és egyre növekvő népszerűségének csökkentése érdekében egy Butyin (Temesbökény) nevű faluba helyezték. 1858-tól ismét engedélyezték aradi működését. A kiegyezés után a Deák Ferenc bizalmát élvező, akkor már neves jogász az Igazságügyminisztériumba került, előbb titkár, tiszteletbeli osztálytanácsos, nem sokkal később, 1868 áprilisától miniszteri tanácsos, 1871-ben helyettes államtitkár, 1872-től 1879-ig államtitkár lett. Két ciklusban, 1872-től 1878. január 3-i lemondásáig a Deák-párt, illetve a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője a pécskai választókerületben. 1879-től – az általa elképzelt miniszteri pozíció helyett – kúriai tanácselnök lett. 1893-ban sértettsége miatt, ugyanis Szilágyi Dezső igazságügyminiszter nem őt nevezte ki a Kúria másodelnökévé, a Kúriától vonult nyugalomba.
A tudományos felkészültségű és sokoldalú nyelvtudása révén a nemzetközi jogirodalomban rendkívül tájékozott Csemegi Károly aktívan részt vett a kiegyezés utáni igazságszolgáltatási reform munkálataiban: számos jelentős törvény megszületése az ő művének tekinthető. Ide sorolhatók – többek között – 1869-ben a bírói hatalom gyakorlásáról, 1871-ben a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, a bírói függetlenség biztosításáról és az ügyészségekről, 1872-ben az ideiglenes bűnvádi eljárásról, 1874-ben az ügyvédi rendtartásról szóló törvények stb. Legnagyobb alkotása az 1878-ban elfogadott első magyar büntetőtörvénykönyv, amelyet ma is kora társadalmának modern jogszabályaként ítélhetünk meg (külföldi visszhangja is igen pozitív volt). A róla elnevezett Csemegi-kódex a francia, az olasz és a német büntetőjog alapos tanulmányozása során szerzett ismereteinek felhasználásával öt évig készült, és Indokolás című 700 oldalas részét a hazai jogászság napjainkig a jogtudományi szakirodalom egyik legkiválóbb szellemi termékeként tartja számon. A kihágásokról szóló 1879. évi XL. törvény szerkesztését is ő végezte. Kodifikátori munkásságának hatékonyságát az 1870-es évtized képviselőházi vitáiban kitűnő szónoki képességei is segítették (a Btk. tervezetét az országgyűlés 1875-től 1878-ig tárgyalta, ennek során Csemegi 101 beszédet mondott). 1879-től 1887-ig a bűnvádi eljárás kodifikációs munkálataival foglalkozott, 1882-ben és 1885-ben kidolgozta annak első és második tervezetét is. Az 1878. évi V. törvény és a többi büntető jogszabály következetes gyakorlati alkalmazásában, végrehajtásában kúriai bíróként Csemegi kiemelkedő szerepet játszott.
Politikai cikkei a Magyarország és az Alföld című lapokban, jogi cikkei és tanulmányai a Magyar Igazságügy, a Törvényszéki Csarnok, a Jogtudományi Szemle, a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny című szakfolyóiratokban és a Pester Lloyd, a Pesti Napló című napilapokban jelentek meg.
1878-ban kezdeményezte és megalapította a Magyar Jogász Egyletet, amelynek első elnöki funkcióját 1898 májusáig ő töltötte be. Leköszönésekor örökös tiszteletbeli elnökké választották. 1896-ban a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 1878-ban a Szent István-rend középkeresztjét, 1882-ben pedig a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta az uralkodótól. Horváth Tibor konklúzióját idézve „kodifikátori, bírói és szakírói tevékenysége révén Csemegi hosszan tartó és jelentős hatást gyakorolt a magyar büntetőjog fejlődésére” (bizonyos módosításokkal a kódex általános része 1950-ig, különös része pedig 1961-ig volt hatályban).
A magyar jogalkotás, az igazságszolgáltatás, a büntetőjogi kodifikáció elismert egyénisége 72 évesen, 1899. március 18-án a fővárosban hunyt el. Síremlékét a Kerepesi úti temetőben 1902-ben avatták fel.
(forrás: Országgyűlési Könyvtár)