Pilisszántói Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítóhely

01/06/2026

CSÍKOS FERENC ATYA
Pünkösd és Úrnapja között járunk. Ennek kapcsán Pilisszántó egy korábbi plébánosáról, Csíkos Ferenc atyáról készítettünk egy kis emlékezést, amelyben főként halászteleki éveit mutatjuk be.
Csíkos Ferenc 1912-ben született. Belépett a Páli Szent Vince által 1625-ben alapított lazarista rendbe (Congregatio Missionis: Misszióstársaság, CM). A lazarista társaság azért nevezi magát missziósnak, mert Krisztus örömhírét akarja elvinni a szegényeknek.
Magyarországon 1898-ban hozták létre első missziós házukat Piliscsabán. Csíkos atya Franciaországban végzett és értett a munkáspasztorációhoz. A csepeli lazarista rendház feloszlatása után Csepelen maradt mint káplán. Előre látta, hogy kevés lesz a pap, ezért szerette volna a világiakat is teológiai képzésben részesíteni, így elkezdte a munkások oktatását. 1953-ban a Tökölből kiváló Halásztelek első plébánosa lett. Ekkor a településen még csak egy kápolnaként használt épület állt, és plébániaépület sem volt. Csíkos Ferenc éveken át küzdött ezekben a nehéz időkben, hogy a településnek saját temploma és plébániája legyen. Végül magánszemélyként, saját nevére vásárolt meg egy telket, Shvoy Lajos püspök segélyével, de ezt titokban kellett tartani. Az építkezés nehezen indult: az építési engedély iránti kérelmét először elutasították a következő indoklással: az ötéves terv teljesítése közben nincsen építőanyag templomépítés céljára. 1955 végén indult meg végre az építkezés társadalmi munkában. 1956 nyarán a mezei munkák idejére felfüggesztették az építkezést, mivel a hívek nem értek rá. Ekkorra a plébánia épülete már elkészült. 1956 végén az Állami Egyházügyi Hivatal azonban harmadik templomtervüket is elutasította. Az elkeseredett atya a forradalom leverése után az emigráláson gondolkodott: rendtársai Ausztriában befogadták volna. Püspöke azonban meggyőzte, hogy Halásztelek népének szüksége van rá, így nehéz szívvel, de maradt. Ügyvédet fogadva 1958-ban sikerült végül megvásárolnia egy korábbi vendéglő épületét, ami 1956 óta üresen állt, ebben kialakítva Halásztelek második kápolnáját. Csíkos Ferenc atya 1960-ban Máriaremetére került gyóntató lelkésznek, majd 1975 és 1983 között Szigetszentmiklós plébánosa lett. Pilisszántón 1983-1987 között látta el a plébánosi teendőket. Élete végén, 1991 októberében a pannonhalmi papi és szerzetesi szociális otthon lakója lett, és 1992. április 13-án Győrben hunyt el.

Kedves szántóiak, van-e valakinek valamilyen emléke, fotója, története Csíkos Ferenc atyával kapcsolatban?

A képek forrása: Halásztelki Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia historia domusa
1, kép: Csíkos Ferenc atya elsőáldozók között.
2. kép: Családlátogatáson. Amíg házuk épült, a család egy földbe mélyített kunyhóban lakott.
3. kép: Biciklivel a "plébánia" épülete előtt.

A szöveg megírásához köszönjük Mlecsenkov László (Profi Családfa) segítségét!

04/05/2026

Május 1. A képek forrása Pilisszántó Község önkormányzatának Facebook oldala.

01/05/2026

Május 1. Zenés ébresztő

01/05/2026

Május 1.
Hagyomány, zene, tánc

29/04/2026

Pénteken majális!

25/04/2026

Április 25. Szent Márk napja
Márk evangelista ünnepe. Ehhez a naphoz kapcsolódik a búzaszentelés. Pilisszántón is szokás volt, hogy mise után a hívek kereszttel, lobogókkal körmenetben kivonultak a határba - legtöbbször a kálváriához - a búzaföldre, ahol a pap a négy égtájra megszentelte a vetést. Zöld búzakoszorúkat fontak, és azzal díszítették a zászlókat. A templomban egy tányéron búzaszálak voltak, abból vehettek, vihettek a szentelt búzából. A szentelt búzát az imakönyvükben tartották.
Azt mondták: "Vrana sa szoká do zsita" - a varjú el tud bújni a vetésben, mivel akkor fejlődött jól a búza, ha Márk napján olyan magas volt, hogy a varjú el tudott bújni benne.

Forrás: Pilisszántó monográfia

Képek:
Szent Márk evangelista
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rk_evang%C3%A9lista
Jantyik Mátyás: Búzaszentelés, 1899, OSZK, Digitális Képarchívum
https://nti.abtk.hu/hu/hireink/445-enekes-fohasz-esoert-es-a-jarvany-megszuneseert-a-liturgikus-evben-rendszeresen-visszatero-kormenetek

24/04/2026

Április 24. Szent György napja
Vértanú, a középkor egyik legkedveltebb szentje, a tizennégy segítő szent egyike, a katonák, lovagok és a földművelők védelmezője, Anglia és Grúzia védőszentje. Ünnepe április 23., de Magyarországon április 24-én tartják. Tisztelete hazánkban már a középkorban elterjedt. Szent György ábrázolása megtalálható a magyar korona alsó részén, az úgynevezett görög korona egyik zománcképén. Károly Róbert királyunk a szent tiszteletére 1326-ban lovagrendet alapított. A Szent György lovagrendet a legrégibb alapítású világi lovagrendként tartják számon. A lovagok világi és egyházi szolgálatokat egyaránt elláttak. Egyházi feladatukból fakadt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyengék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása. Ők óvták a király és az udvartartás szereplőinek biztonságát, őrizték az a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett a lovagi tornákon ők adták a király kíséretét, és a szabályok ellenőrzése is a feladatukat képezte. A rend szabályzata szerint a társaságnak egyszerre 50 tagja lehetett. Vitézei fekete, térdig érő, csuklyás posztó köpenyt viseltek.
Szent György legendája szerint megmentette egy líbiai király lányát a tóban élő sárkánytól, majd megölte a szörnyet, cserébe pedig a király és alattvalói megkeresztelkedtek. A történet a hit győzelmét jelképezi a gonosz, a Sátán felett.
Ünnepe a tavasz kezdetére esik, ezért a néphagyományban is fontos szerepet tölt be. Ezen a napon történt a pásztorok, kocsisok, cselédek elszegődése az évre (Szent Györgytől Szent Mihály napjáig), a legelő jószágok karámból való kihajtása a mezőkre (Szent György napi első kihajtás), továbbá a városi és falusi elöljárók tisztújítása is. Pilisszántón is ezen a napon hajtották ki először a tehenet, kecskét, disznót. Számos hiedelem és szokás kapcsolódott Szent György ünnepéhez, mely az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamának növelését segítette elő. Ezt a napot ugyanakkor rontásra, varázslásra is alkalmasnak tartották. A boszorkányok főleg a tejhozamot tudták elvenni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már kizöldült ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával. György napját időjárásjóslásra is alkalmasnak tartották. A nap megfelelő a néphit szerint a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. Az e napon gyűjtött harmat tejbőséghozó erejében, míg az ekkor végzett vetés bő termésében is bíztak.

Kép: Szent György és a sárkány. Tempera, aranyfüst és tinta pergamenre, Sir John Fastolf mestere, kb. 1430–40; a J. Paul Getty Múzeumban, Los Angelesben. https://www.britannica.com/biography/Saint-George

24/04/2026

Hétvégi programajánló: Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Napja.

2026. április 25–26-án a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Napja immár tizennegyedik alkalommal hívja közös élményre a látogatókat: két nap, amikor a népi építészet, a paraszti kultúra, a hagyományos tudás és a közösségi emlékezet különleges figyelmet kap. Az esem