Látogass el a Cella Septichora Látogatóközpontba és az Ókeresztény Mauzóleumba! Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, a magyarországi világörökségi helyszínek közül egyedüliként a kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és öss
zetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A Péter-Pál sírkamra 1782-ben került elő, miközben a Káptalani Levéltár épületének az alapjait építették. A sírkamra északi falán Péter és Pál apostolok ábrázolása látható, akik magasztaló testtartásban mutatnak a krisztogramra. században, a kiterjedt pécsi pincerendszer kialakításakor fedezték fel. Teljes feltárását és rekonstrukcióját Fülep Ferenc végezte el 1964-ben. Nevét a sírkamra északi falában lévő fülkében látható korsó és pohár ábrázolásáról kapta. A falakon festett növényi és geometrikus díszítés látható. A rácsmotívum valószínűleg a Paradicsomkertre utal. E két sírkamrával együtt hat kétszintes sírkamra (III. számú sírkamrák), és két nagyobb egyterű épület (Cella Septichora és az V. számú sírkamra) tekinthető meg a Látogatóközpont területén.
1975-ben, mikor az addig lépcsőzetesen folyó vízesés javítási munkálatai folytak, bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre, a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. Kétszintes volt; a felszíni kápolna cella memoriaeként szolgált, míg a kriptában temetkeztek. A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne.
