15/04/2026
🍷 Ivók a Zsigmond-korban – nem csak bor, hanem közösség is!
A középkori ivók (kocsmák, borozók) a 14–15. században, Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a mindennapi élet fontos színterei voltak. Nem csupán az italfogyasztás helyei, hanem találkozópontok, információs központok és olykor üzletkötések színhelyei is.
🔸 Mit ittak?
A legelterjedtebb ital a bor volt, különösen Magyarországon, ahol már ekkor is jelentős szőlőművelés folyt. A sör inkább az északi területeken volt népszerű, de a városokban nálunk is megjelent. A víz fogyasztása gyakran nem volt biztonságos, ezért a gyengébb, hígított bor (ún. „lőre”) mindennapi italnak számított.
🔸 Kik jártak ide?
Az ivók nem voltak kizárólag az alacsonyabb rétegek helyei. Kézművesek, kereskedők, utazók, sőt olykor nemesek is megfordultak itt. A városi élet egyik központi tere volt, ahol hírek terjedtek és kapcsolatok születtek.
🔸 Szabályok és rend
Az ivók működését gyakran szabályozták: meghatározták a nyitvatartást, az árakat, sőt még azt is, hogy mennyi bort mérhetnek ki. A túlzott dorbézolást vagy rendbontást büntethették.
🔸 Nem csak szórakozás
Szerződéseket kötöttek, munkát kerestek, híreket cseréltek – az ivó a középkori „közösségi média” egyik formája volt.
👉 Interaktív kiállításunkon most te is belepillanthatsz egy Zsigmond-kori ivó hangulatába – vajon te mit rendelnél? 🍶
