Leírás
A reneszánsz hangulatát idézi a Tolna megyei Ozora várkastélya, amelyet a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369–1426), ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipó építtetett. A várkastélyt Ozorai Pipó 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A
palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya. 1423-ra a vár már minden bizonnyal állt, mivel a krónikák szerint Pipó itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. Scolari 1418-ban ferences kolostort alapított Ozorán. század elejétől Ozora az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott. A XVIII. század elején ők kezdték meg az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos várat, hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal. A kívülről puritán épület belső tereit igényesen alakították ki, erről tanúskodnak a stukkódíszítések és a rokokó falfestés töredékek. A vár históriájában gyökeres változást hozott az újabb átépítés az 1800-as évek elején, amikor az U alakú várkastélyt magtárrá alakították. A várkastély ma az egykori építtető és tulajdonos, Zsigmond király hadvezére, a firenzei származású Filippo Scolari, ahogy kortársai nevezték, Ozorai Pipo (1368–1437) életének és az egyetlen, magyar alapítású lovagrendnek, Luxemburgi Zsigmond Sárkányos Lovagrendjének és a lovagi kultúrának is interaktív bemutatóhelye.
