MNM Campona Victrix kiállítóhely

07/08/2026

"A Duna rendkívül alacsony vízállása Bulgáriában felszínre hozta a 4. században épült Constantinus-híd egyes részeit, amelyek az év nagy részében a folyó vize alatt rejtőznek. A több mint két kilométer hosszú építmény I. Constantinus római császár uralkodása idején készült, és az ókor egyik leghosszabb ismert hídjaként tartják számon." Olvashatjátok a Múlt-kor történelmi magazin cikkében.

Miért jelentős I. (Nagy) Constantinus Campona Victrix számára? Ha tudod a választ, írd meg nekünk, ha még nem, látogass el hozzánk, hogy megismerj egy nagyszerű történetet!💫

Több mint 1600 év után ismét láthatóvá váltak az ókor egyik leghosszabb ismert hídjának egyes maradványai. 🏛️ Az I. Constantinus uralkodása alatt épült, több mint két kilométer hosszú átkelő Ulpia Oescust kötötte össze a folyó túlpartján fekvő Sucidavával, és az ókor egyik leghosszabb hídjának számított. A rendszerint víz alatt rejtőző szerkezeti elemeket a régészek most drónfelvételek segítségével dokumentálják, mielőtt a Duna emelkedésével ismét eltűnnének a víz alatt. 🌊

Cikkünk linkje a hozzászólások között! 👇

07/08/2026

💫Egy kis ízelítő abból, milyen mozgalmasan telt az elmúlt két nyári hónap az MNM Campona Victrix Régészeti Kiállítóhelyen.

Köszönjük, hogy nálunk jártatok!☀️

Nyitva vagyunk szombaton is, hűs kiállítótérrel, izgalmas római kori kiállítással és történetekkel várunk sok szeretettel!❤️

05/08/2026

Augusztus 5. – Havas Boldogasszony ünnepe

A Havas Boldogasszony ünnepe a keresztény hagyomány egyik ismert Mária-ünnepe, amelynek eredete Rómába vezet.
A legenda szerint Kr. u. 352-ben – más források szerint 358-ban – a rendkívül forró augusztusi napok idején megjelent Szűz Mária egy előkelő római házaspár, János patrícius és feleségének az álmában, valamint Liberius pápának. Arra kérte őket, hogy azon a helyen építsenek templomot a tiszteletére, ahol másnap reggel havat találnak.
Augusztus 5-én a római Esquilinus-domb tetejét valóban hó borította, ami a nyár közepén csodának számított. A hagyomány szerint Liberius pápa botjával kijelölte a hóval fedett területen az építendő templom alaprajzát. E történethez kapcsolódik a Santa Maria Maggiore-bazilika alapításának emlékezete, amely ma is Róma négy nagy pápai bazilikájának egyike. Bár a történeti kutatások szerint a ma álló bazilikát az V. században, a 431-es efezusi zsinat után emelték, amikor Máriát hivatalosan is Theotokosnak („Istenszülőnek”) nyilvánították, a havas csoda legendája évszázadokon át fennmaradt, és máig az ünnep meghatározó eleme. Ennek emlékére minden év augusztus 5-én fehér virágszirmokat hullatnak a bazilikában, felidézve a legendabeli havazást.

A mai rendkívüli hőségben mi is örülnénk egy kis augusztusi hónak – de ha az nem is érkezik, az MNM Campona Victrix Régészeti Kiállítóhelyen legalább egy kis történelmi felfrissülés biztosan vár.

Fotó: https://www.basilicasantamariamaggiore.va/en/polo-museale/mosaico-della-facciata.html

05/08/2026

Szeretettel ajánljuk az MNM Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelye Samu-napi programját.

A Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén gazdag programkínálat várja a látogatókat augusztus 22-én, amelyet 2015 óta immár tizenegyedik alkalommal kerül megrendezése.

A Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány, a Sámuel néven ismert emberi tarkócsont lelőhelyén múzeumi szakemberek egész napos programsorozattal várják a látogatókat. A vértesszőlősi őskőkori lelőhely az ásatást végző Vértes László ötvenöt évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig tartó gondos feltárása során dokumentált kilenc kultúrréteg százezernyi pattintott kőeszköze, számtalan állatcsont- és fogmaradványa, valamint az ugyanitt előkerült emberi tarkócsont és a tejfogtöredékek a mai napig fontos lelőhellyé tették a helyszínt. „Sámuel-napon” gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak. Kiderül, hogy ki volt Sámuel és hány éves is valójában, valamint hol és hogyan élt, kik voltak a társai, milyen volt lakhelye, vagy a környezete. A színes programot bábszínházi és mesés előadás, bemutatók és kézműves foglalkozások teszik teljessé.

03/08/2026

Szombaton Szabadváry Tamás régész-muzeológus ’Újabb kutatások eredményei az MNMKK MNM Campona Victrix Régészeti Kiállítóhely környezetében’ címmel tartott előadást, beszélt a 2021-2022-es tereprendezés során végzett fémkeresős kutatások eredményéről, kiemelve a jelentősebb leleteket.

Köszönjük Tamásnak az érdekes előadást, és hogy közelről megtekinthettük, kézbe is vehettük a leleteket!
Köszönjük mindenkinek, aki eljött!

Tartsatok velünk a következő, immár szeptemberi Budapest Bornegyede - Budafoki Pincejárat eseményen is!

01/08/2026

Ma 13 órától Szabadváry Tamás régész-muzeológus ’Újabb kutatások eredményei az MNMKK MNM Campona Victrix Régészeti Kiállítóhely környezetében’ címmel beszél Campona történetéről, a 2021-2022-es tereprendezés során végzett fémkeresős kutatások eredményéről, várunk mindenkit sok szeretettel!

31/07/2026

Kis tárgyak, kis történetek…

A római kori embernek is megvoltak a maguk napi használati eszközei, miként manapság. Az ember zsebében sokszor ott csörög egy kulcscsomó, megnyugvással tölt el, ha érintjük, viszont nem kevés kellemetlenséget jelenthet elvesztése. A rómaiak nem voltak feltétlen túl büszkék a korabeli zárakra, a legtöbb esetben kilencvenfokkal elforgatva zárható-nyitható zárnyelvek jelentették a biztonságot. A Camponaból származó kis bronz kulcs is ilyen zárhoz tartozott, azonban legfontosabb része, a toll letört, így használhatatlanná vált, talán egykori tulajdonosa vált meg tőle…

Restaurálás: Lukács Balázs, MNMKK MNM
Fotó: Ferancz Attila, MNMKK

Augusztus 1-jén, szombaton 13 órai kezdettel Szabadváry Tamás régész-muzeológus ’Újabb kutatások eredményei az MNMKK MNM Campona Victrix Régészeti Kiállítóhely környezetében’ címmel beszél Campona történetéről, a 2021-2022-es tereprendezés során végzett fémkeresős kutatások eredményéről.

29/07/2026

Augusztus 1-jén (szombaton) 13 órai kezdettel Szabadváry Tamás régész-muzeológus ’Újabb kutatások eredményei az MNM Campona Victrix Régészeti Kiállítóhely környezetében’ címmel beszél Campona történetéről, a 2021-2022-es tereprendezés során végzett fémkeresős kutatások eredményéről, kiemelve a jelentősebb leleteket.

A Campona Victrix Kiállítóhely létesítésekor végzett földmunkák során, a talaj felső humuszrétege, hozzávetőlegesen 30 cm mélységig lett megbolygatva gépi erővel. A római kori auxuliáris tábor területén, a korábbi ásatások során a fémkereső műszerrel történő, roncsolásmentes kutatás csak korlátozott mértékben lehetett jelen, így az érintett területet a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi Közösségi Régészeti Programjának önkénteseivel kutattuk át. Az embert próbáló, 2021 késő őszétől 2022 januárjáig tartó felderítés során több száz római kori érme, kisebb szobortöredék, kocsi- és lószerszám veret, valamint viseleti elemek láttak napvilágot. Érdekességként említhető, hogy izgalmas leletekkel nem pusztán a római korból gyarapodtunk, kiemelten fontos egy ezüstből készült, gránát berakásos kora népvándorláskori ruhakapcsolótű is, mely a tábor 5. század végi használatát feltételezi. A program során a látogatók élőben tekinthetik meg a kiemelt leletekből álló válogatást.

Fotó: Szabadváry Tamás