Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye

Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye A Nagyrábén található Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteménye. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba.

A Nagyrábén található Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteménye, 10 év szorgos gyűjtő- és kutatómunkájának eredménye. A gyűjtemény gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitál a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. Az 1300 m2-en kiállított közel 2000 tárgy egy része ránézésre ócska, szedett-vedettnek tűnő, néprajzi szempontból azonban igen becses. Többségük házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nem csak az egykori falusi kultúra emlékeit, hagyományait, de alkotójuk képességeit, tudását, ízlését is őrzik. A tárgyak régies, tájszavas elnevezése, mint a brigigyó, fintok, palóka, gyalázka, légely, szerhát, triőr vagy vonyogó, a néprajzi ismeretek mellett különleges nyelvészeti élményt is nyújt. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol 15 éve Ványai Gusztáv főzi a pálinkát. A helyben főtt pálinkák kóstolására különleges gasztronómiai program keretében kínálunk lehetőséget. A vendégek a porta udvarán a néprajzi gyűjtemény stílusához illeszkedő hagyományos fenyőbútorok között kóstolhatják végig a házi alma-, barack-, meggy-, szilva- és törkölypálinkát, miközben betekintést nyerhetnek a pálinkafőzés rejtelmeibe és a gyűjtemény történetébe. A programot a tájegységre jellemző ételkülönlegességek kóstolója teszi még teljesebbé. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye előzetes bejelentkezéssel látogatható. A gyűjtemény megtekintésére egyénileg és csoportos tárlatvezetés keretében is lehetőség van. A tárlatvezetés során a látogatókat Ványai Gusztáv személyesen kalauzolja végig a kiállításon. Belépőjegy:

Felnőtt: 1000 Ft
Diák/Nyugdíjas: 500 Ft
Tárlatvezetés: 2000 Ft / csoport

Érdeklődés, bejelentkezés:

Tel.: +36 20 921 54 66
E-mail: [email protected]

Hamarosan szükség lesz rájuk. A postai pecsét szerint 1918. július 4.
25/08/2026

Hamarosan szükség lesz rájuk. A postai pecsét szerint 1918. július 4.

Így ünnepeltünk: közösen.
22/08/2026

Így ünnepeltünk: közösen.

Augusztus 20 ünnep.
19/08/2026

Augusztus 20 ünnep.

Magyarország legrégebbi ünnepét tartjuk, amely a magyar állam ezeréves folytonosságát jelképezi:
16/08/2026

Magyarország legrégebbi ünnepét tartjuk, amely a magyar állam ezeréves folytonosságát jelképezi:

Amikor egy tárgy azért kerül a gyűjteménybe, mert bosszant, hogy teljesen ismeretlen. A kutatás örömét, a megismerés kac...
09/08/2026

Amikor egy tárgy azért kerül a gyűjteménybe, mert bosszant, hogy teljesen ismeretlen. A kutatás örömét, a megismerés kacskaringós útját okozta:
A korsó, amely hűtötte a vizet
Első pillantásra különös, nehezen meghatározható edény. Formája akár keleti eredetre is utalhatna, valójában azonban Spanyolországból, Alicante környékéről származik. Az úgynevezett botijo Agost fazekasságának jellegzetes víztartó és vízhűtő edénye. Agost Alicante városától mindössze mintegy 18 kilométerre fekszik, és évszázadok óta híres fazekasságáról. A botijo hagyományos formája hosszú időn át használatban maradt, és napjainkban is készítik, ezért a gyűjteményben őrzött darab pusztán formája alapján pontosan nem keltezhető.

Az agosti edények különlegességét a helyben kitermelt, világos színű, porózus agyag adja. A botijo nem egyszerűen vizet tárolt, hanem természetes vízhűtőként is működött. Falának apró pórusain keresztül csekély mennyiségű víz jutott a külső felületre, ahol elpárolgott. A párolgás hőt vont el az edénytől, így a benne lévő víz a forró, száraz spanyol éghajlaton is kellemesen hűvös maradhatott – mindezt természetesen, energiafelhasználás nélkül.

Formája is a használatot szolgálta. Tojásdad teste nagy párologtató felületet biztosított, lapos feneke stabilitást adott. A nagyobb nyíláson töltötték fel, a keskeny csőrön, a pitorrón pedig közvetlenül lehetett inni belőle: az edényt megemelve vékony vízsugarat engedtek a szájba, így pohárra sem volt szükség. A felső részeket eredetileg szalagfül kötötte össze, amely a hordozást és a megtöltött edény megdöntését könnyít***e. Gyűjteményünk példányáról ez a fül letört, ezért mai formája hiányos.

A botijo előnye egyben a hátránya is volt. Porózus fala t***e lehetővé a víz hűtését, ugyanakkor folyamatos, bár csekély vízveszteséggel járt, és hatékonysága száraz, meleg levegőben volt a legnagyobb. Az égetett agyag ráadásul törékeny: egy ütés vagy leejtés könnyen végzetes lehetett számára – ahogyan e darab hiányzó füle is mutatja.

A tárgy útja Agosttól Nagyrábéig legalább olyan érdekes, mint a működése. Partiumban, egy régiségkereskedőtől került megvásárlásra a Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye számára. Eredete ekkor még ismeretlen volt; szokatlan formája miatt először bolgár vagy török edénynek tűnt. A kutatás azonban váratlanul nem keletre, hanem nyugatra, Spanyolországba vezetett. Hogy mikor és miként jutott a Partiumba, nem tudjuk. Elképzelhető, hogy a Spanyolországban dolgozó romániai munkavállalók valamelyike vitte haza, majd évekkel később, öröklés, költözés vagy házeladás során került a régiségkereskedelembe. Innen vezetett tovább az útja Nagyrábéra.
A tárgy nem magyar, nem is feltétlen múzeumi korú, de a gyűjteményünk gondolatvilágába - „találékony emberek” - szépen illeszkedő korsó.

Hankiss Elemér „Találjuk ki Magyarországot” mintára leültünk néhányan július 24-én, hogy találjuk ki Rábét. A közös gond...
01/08/2026

Hankiss Elemér „Találjuk ki Magyarországot” mintára leültünk néhányan július 24-én, hogy találjuk ki Rábét. A közös gondolkodás célja az volt, hogy milyen jövőképet alakítunk ki Nagyrábéról, milyen lesz, vagy szeretnénk, hogy lenne 30-40 év múlva a település. Ezek vágyakat, álmokat, „de jó lenne ha” gondolatokat tartalmaznak. A melléklet leirata ennek a beszélgetésnek:
Megérkeztünk Nagyrábéra – 2060
Ahogy a település határába érkezünk, már az első pillanatban érezni lehet, hogy különleges helyen járunk. Az utak két oldalán árnyat adó fák, virágok és gondozott zöldfelületek fogadják az érkezőt. A települést nem véletlenül ismeri mindenki Mosolyfalvaként: az emberek mosolyognak, jó kedélyűek, köszönnek egymásnak, megállnak néhány szóra, az utcákon élet van.
Az iskola és az óvoda környékét gyerekzsivaj tölti be. A fiatal családok szívesen telepedtek le Nagyrábén, mert itt biztonságos, élhető környezetet és kiszámítható jövőt találtak. A település lakossága növekedett, sokan helyben dolgoznak vagy korszerű távmunka keretében innen végzik munkájukat.
A falu gazdaságát több kisebb vállalkozás és helyi termékeket előállító üzem erősíti. A mezőgazdaság korszerű, ugyanakkor megőrizte hagyományait. A helyi alapanyagokból készülő termékek Nagyrábé jó hírét viszik szerte az országban.
A település központja rendezett és barátságos. A főtéren árnyas fák alatt padokon beszélgetnek az emberek, a zenepavilonban hétvégenként koncertek és közösségi rendezvények várják az érdeklődőket. A művelődési házban egész évben pezseg az élet: szakkörök, előadások, tanfolyamok és közösségi programok követik egymást. A tudás, az együttműködés és az élethosszig tartó tanulás Nagyrábé egyik legfontosabb értékévé vált.
A falu két kastélya teljes pompájában fogadja a látogatókat. Előttük turistabuszok sorakoznak, a felújított fürdő és a működő malom pedig az ország minden részéből vonzza a vendégeket. A hagyományőrzést régészeti bemutatópark, a hajdani Rétszentmiklós emlékhelye, valamint a település múltját bemutató terepasztal gazdagítja.
Nagyrábé a természet és a fenntarthatóság mintatelepülésévé vált. A csapadékvizet helyben tartják, a vízprogramnak köszönhetően a táj ismét élő és zöld. A település saját vízbázissal, - kúttal -rendelkezik, energiaellátását nagyrészt nap- és szélenergia biztosítja, így szükség esetén önállóan is működőképes, leválva az országos hálózatról.
A közlekedés kényelmes és biztonságos. A főutca rendezett, a vízelvezető árkok lefedésével tágas parkolóhelyek alakultak ki. Az iskola és az óvoda mellett korszerű parkoló fogadja az érkezőket, a buszmegállók kulturált várókkal és biztonságos gyalogátkelőhelyekkel – zebrákkal - kapcsolódnak a településhez. A villanyvezetékek a föld alá kerültek, de ahol a gólyák fészkelőhelyei ezt indokolták, ott a természet védelme elsőbbséget élvezett.
Az egészségmegőrzés Nagyrábé egyik büszkesége. A modern egészségügyi központnak, a rendszeres szűréseknek és az egészségtudatos életmódnak köszönhetően a lakók hosszabb és egészségesebb életet élnek, mint a térség legtöbb településén.
A sportcsarnok mellett uszoda működik, amely nemcsak az iskolai úszásoktatást szolgálja, hanem a lakosság mindennapi sportolását is. A településen középfokú oktatási intézmény is működik, ahová a környező falvakból is érkeznek diákok.
Nagyrábé határában egy automata kínál helyi termékeket és friss élelmiszert az utazóknak. A vendégek szívesen időznek itt, mert tudják: egy olyan településre érkeztek, amely egyszerre őrizte meg hagyományait és teremt***e meg a jövőjét.
Nagyrábé 2060-ban egy szép falu. Olyan közösség, amely hitt a saját jövőjében, közösen álmodott, és közösen valósította meg azt.

Köszönet a közös gondolkodásban résztvevőknek:
Ajtai Ilona, Ajtai János, Bakosné Erzsébet, Fejes Imréné Anita, Kasza Sándorné,
Kuklis Józsefné, Major József, Németi Ferenc, Szabó Gáborné Bai Erzsébet,
Tarpai Andrea, Társi László, Vad Sándor, Veress Dorina

A klíma fokozatos mediterránná válásával a szőlő egyre inkább otthon érzi magát kertünkben. A fajtasor egyik legkorábbi ...
26/07/2026

A klíma fokozatos mediterránná válásával a szőlő egyre inkább otthon érzi magát kertünkben. A fajtasor egyik legkorábbi csemegeszőlője, a „Néró”, idén 2–3 héttel korábban érte el a teljes érettséget. Fürtjei 200 gramm körüliek, vállasak, közepesen tömöttek, bogyói sötétkékek, hamvasak és oválisak. A fénykép szépen megmutatja küllemét, ízét azonban nem tudja visszaadni: semleges, enyhén fűszeres zamata miatt a fürtök ritkán maradnak sokáig a tőkén.

Hátrányos helyzetű gyerekek töltöttek nálunk néhány órát környező településről.
25/07/2026

Hátrányos helyzetű gyerekek töltöttek nálunk néhány órát környező településről.

Várjuk a gondolatokat, az ötleteket.
20/07/2026

Várjuk a gondolatokat, az ötleteket.

Cím

Dózsa György út 35
Nagyrábé
4173

Telefonszám

+36209215466

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Múzeum Elérése

Üzenet küldése Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye számára:

Parancsikonok

Megosztás