Nagyatádi Városi Múzeum

Nagyatádi Városi Múzeum Ez az oldal a Nagyatádi Városi Múzeum és Művészeti Galéria aktuális kiállításait, rendezvényeit és az ezekhez kapcsolódó élménybeszámolókat kívánja bemutatni.

Kis nagyatádi kuriózumtár 56.A nemrég múlt gyermeknap tiszteletére:A CSUT-titkár munkájaCSUT=Csapat Úttörő Tanácsa1985 m...
02/06/2026

Kis nagyatádi kuriózumtár 56.
A nemrég múlt gyermeknap tiszteletére:

A CSUT-titkár munkája
CSUT=Csapat Úttörő Tanácsa

1985 májusában gyereknapra jelent meg egy tűzőgéppel összefogott füzetke „Mi írtuk!” címmel. A Magyar Úttörők Szövetsége városi elnökségének volt a lapja, és három forint az ára. Természetesen felszabadulásunk 40. évfordulójának apropóján kezd.
Van benne őrsbemutató, versek, rejtvény, aranyköpések, beszámoló kulturális szemléről, tanulmányi versenyről, ilyesmik.
A legérdekesebb cikk a "Mit tesz a jó CSUT-titkár?" címet viseli és eleinte ez is úgy indul, mint egy szabványcikk. (A neveket elhallgatjuk, gyerekkori tréfákért ne bántsunk senkit.)
Megtudjuk, hogy a Csapat Úttörő Tanácsának titkára faliújságot szerkeszt, programötleteket gyűjt, zenét ad a szünetekben.
Aztán hirtelen kiderül, hogy ezt az újságot mégis gyerekek írják, vagy a nyugat eredményesen bomlasztja a rendszert, mert így kanyarodik:
”Ha-ha-ha, ha te nem lennél, mi lenne az úttörőcsapattal? Mindenütt vesztesek lennénk, még az örökös üldögélésben is, mert te azt szereted, bocsánat, imádod a legjobban. Azért dolgozol is néha napján, ha körmödre érik. Parancsolgatni és számon kérni, ugye, milyen jó, te ezt érted, olyan vagy, mint egy kapitány, mi pedig szófogadóan, ügyesen a munka végrehajtói. No, kedves L.! Neked kitartást, jó parancsolgatást, súlygyarapítást, kis pirkadást az arcodra! [Az interjú készítesekor a titkár meg volt fázva O. B.] További sok-sok futkosást kívánok! Év végéig gazdagítsd a csapat munkáját, most arra kérlek, hogy mellőzd a megsértődést, mert minden úgy igaz, ahogy ezt leírta rólad : M.”

Kis nagyatádi kuriózumtár 55.Figyelmeztetés: Ez a bejegyzés (mint a többi) a múlt bemutatását szolgálja, de a XXI. száza...
26/05/2026

Kis nagyatádi kuriózumtár 55.
Figyelmeztetés: Ez a bejegyzés (mint a többi) a múlt bemutatását szolgálja, de a XXI. századból nézve érzékenységet sérthet. Ezenkívül fárasztó is.

Bumberdós Ferenc viszontagságai
Ha valaki olvasgathatja az élclapok rovatait, akkor is jól szórakozik, ha az ügy rég elfelejtődött. Már a nevek is: Herr Generálovics Sakrament, Lengenádfalvy Kotlik Zirzabella feminista írónő, Dr. Kaszáló Bonifác járványügyész…A Nagyatád is indulásakor ilyen babérokra tört. Első ötlete volt Bumberdós Ferenc. Amikor a takarékpénztár éves közgyűlésén, mint mindig határozott, hogy nyeresége egy részét szétosztja a szegények között, vagy egyéni kérelem útján is lehet Bumberdós is jelentkezett:” Tekintetes Takarékpénztár! Hova fordulhatnék én lábatlan Bumberdós? Csak a ,jó szívű emberekhez. Hol találok jó embereket A takarékpénztárnál! A réginél, mert ez a takarékpénztár sok szegényen segített már. Sok ember hálás szívvel, könnyes szemmel emlékezik vissza a jótéteményekre. Nagy alázattal kérem és esdeklek, kérem a boldogságos Szűz Máriát, hogy segítse meg Önöket a másvilágon is. csak rajtam segítsenek valahogy, -na!,
Ha -nem-segítenek, -elpusztulok, éhen veszem el korgó gyomorral másvilágra jutni pedig nem valami szép mutatvány. Nagyon kérem a tekintetes urakat, csak nekem higgyenek. ne a Palcsi czigánynak, mert nem kóser ember, mindig árulkodik rám és koldul szerte széjjel, még a szegényeket is zsarolja ,sőt még úgy is korteskedik ellenem, hogy rámfogja tornyos ágyban nyugszik a bumberdós.’ ’ Beteg is vagyok. Akkora köhögés van rajtam, hogy már kívántam inkább a két szemem folyna ki, csak ne puffognék mindig. Mit adhatok én a sok jóságért a tekintetes uraknak ? Nem mást, mmt kérem a jó Istent adjon önöknek minden jót-tudják Ha valamivel segítenek, boldoggá tesznek engem ki a segély után elmondhatom: Nagyatádi ősrégi takarék /Aranyos 0tt mindenféle marék/ Akik oda valók vagy kik oda/járnak/ Azok az emberek nem hiába vár/nak, A. szegényt segítik, sok jót cselekszenek. Sok számmal : dolgoznak/ de össze nem vesznek./Megosztják a hasznot teljes/ igazsággal/ellátom én őket majd hallal/meg rákkal/Bumberdós a nevem/büszke/vagyok rája/ Akármit is beszél/Palcsi cigány/szája/Az igazi koldus csakis én lehetek/ kérni könyörögni/bárhová mehetek/ Azért kopogtam én/ az urak ajtaján/ hogy hát segíthessek/ a ma/gamnak baján/ ha hús és pálinkával hasam teli/vagyon/ jól érzem én magamat/ olyan igen/ nagyon/ hogy így kiáltok fel: éljenek az / urak/ siller bort adjanak/ az ártéz/i kutak!/ írtam én Bumberdós Ferenc (Nagyatád 1911. február 19) következő jelentkezésekor már nem ilyen vidám, valamelyik számban az jelent meg róla, hogy métermázsás disznót vágott és tornyos ágyban alszik. (Ez a lapszám valószínűleg a Széchenyi Könyvtárnak is hiányzik.Vagy meg se jelent.) Nem sokkal később Palcsi és Gazsi is jelentkezik és megássák társuk sírját és kijelentik, hogy elárulják, mint Júdás Jézust. A mottó: ”Megbántottál minket bum, bum, bum/, bumberdós, Cigány vagy úgy mint mi,/ de nem javas és jós.” Majd kijelentik róla „eddig semmi voltál most alkotsz egy zérust” Két mankón jársz pedig az egyik lábad ép, (Tanúnk ere nekünk az egész roma nép,) hiszen egy is elég olyan jól tudsz menni,. Hétköznapokon is húst szoktál te enni. _ ... A krumplit, borsót gyalázod nem eszed. .. Hanem a malacot sok pénzért megveszed, Könyörögsz és koldulsz, meg lopod á napot; A kövér disznókért a sok pénzt csak kapod. Kifogtad a rákot a Rinya vízéből . ' - Csukát meg a* pontyot, mindannyit íziből, Csendőrök keresnek, nyomodon vannak már, bevisznek , börtönbe Bumberdós, jó madár. Jobszt' ügyvédnek írtál, hogy bús vagy és [szegény, Megtudta már régen, hogy ki vagy nagy legény, Kabátot, nadrágot ne várj onnan soha, Mert olyan már hozzád, mint a rossz mostoha. Nincs többé elseje, nem hiszik el szavad. Mindenhol tudják már titkolt javaidat. Hiába kéregetsz, senki sem néz már rád, Reggeltől estéiig tátogathat a szád. Míg minket bántasz te, pedig támogatunk Most amidőn ketten te rád rád rohantunk Megvetünk tégedet Palcsi és a Gazsi.(Nagyatád, 1911. június 25.) Illusztráció: Hahota

Lelkes, figyelmes látogatók az Árpád iskolából. 😊👏Köszönjük a gyerekeknek és pedagógusaiknak az aktív, érdeklődő, jókedv...
21/05/2026

Lelkes, figyelmes látogatók az Árpád iskolából. 😊👏
Köszönjük a gyerekeknek és pedagógusaiknak az aktív, érdeklődő, jókedvű foglalkozásokat! ❤️

A képzőművészeti kiállításban látható egy különleges műtárgy, ami májusban kiemelten a hónap műtárgya! 🎨Vaszary János Há...
20/05/2026

A képzőművészeti kiállításban látható egy különleges műtárgy, ami májusban kiemelten a hónap műtárgya! 🎨

Vaszary János Háromkirályok

című festménye

Vaszary János (1867- 1939) a magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakja. A festő- és grafikusművész Kaposváron született (ahol ma egy galéria viseli a nevét). Művészetét, stílusát leginkább a francia avantgárd hatása alakította. A több művészeti díjjal elismert művésznek számos alkotása látható Európa nagy képzőművészeti múzeumaiban, EGY PEDIG ITT, NAGYATÁDON, a Művészeti Galériában!

Hogyan került a Városi Múzeum tulajdonába ez az értékes műalkotás? Adományozással!

Az olajfestményt Somssich László adományozta a nagyatádi Városi Múzeumnak a 2000-es évek elején.
Somssich László (1915-2008) a kivadári gróf Somssich család tagja volt, aki 1945 után, a kommunista üldözés elől menekült el Magyarországról. Hazájától és szülőhelyétől azonban sohasem szakadt el végleg. Hosszú éveken keresztül nagylelkűen támogatta a kivadári templomot, s emellett a nagyatádi múzeumot is. Az ő adományából jött létre 2001-ben, és működik azóta is, a Nagyatádi Múzeumért Alapítvány.
Az anyagi támogatás mellett a múzeumi gyűjtemény értékét kívánta emelni a somogyi származású, nemzetközi hírű festőművész értékes alkotásának átadásával, amit ezúton is köszönünk!

Gyertek el és nézzétek meg! 😊

Kis nagyatádi kuriózumtár 54.Sík Sándor NagyatádonSík Sándor katolikus papköltőről, egyetemi tanárról még a szocialista ...
19/05/2026

Kis nagyatádi kuriózumtár 54.

Sík Sándor Nagyatádon

Sík Sándor katolikus papköltőről, egyetemi tanárról még a szocialista irodalomtörténészek se írtak rosszat. Sőt! 1948-ban az elsők között Kossuth-díjat kapott.
(Lábjegyzet: egy évvel később már el is bocsátották és Tudományos Akadémiai tagságától is megfosztották, mert nem volt hajlandó békepap lenni, vagyis hirdetni a sztálinista mantrákat.)
Benedek Marcell 1965-ös irodalmi lexikona, ami még Gárdonyi Gézát is apró darabokra szedi idealizmus és más „bűnök” miatt, Sík Sándorról azt írja: ’Művelt és tiszta pátoszú versei sokszor túlemelkednek a papi költészet keretein, s hangot kapnak benne a modern társadalom szociális problémái is”

Nagyatádra kétszer is ellátogatott. Először 1927. november 2-án a cserkészcsapathoz. (A Magyar Cserkészszövetség elnöke volt, ő szerezte a cserkészhimnuszt is.) Másodszor pedig 1932-ben a Nagyatádi Keresztény Jótékonysági Egylet meghívására a Hungária Mozgóképszínházba. Erről van részletes tudósítás.

Először a Hiszekegyet énekelte a vegyeskar, majd Justh István plébános méltatta a költő urat. Ezt követte a szavalókórus, amit azért illik megemlíteni, mert ez volt az első szereplésük, korábban ez a forma Nagyatádon nem létezett. Winter Józsika tanárnő érdeme volt, hogy nálunk is lett. A Napkölte című verset választották.
Néhány cserkészdal után maga Sík Sándor tartott előadást a modern irodalom három fő irányáról külföldi és hazai szerzőkkel példálózva. Említsük meg, hogy Sík könyv formában megjelent Esztétikája is hármas felosztású.
(Somogyi Újság, 1932. augusztus 30. beszámoló. 20-án volt a látogatás)
Aki részletes életrajzot szeretne Sík Sándorról, annak ajánlom a piarista rend egyik honlapját: https://siksandor.piarista.hu/eletut/eletrajzok/kegyeletes_eletrajz.htm #9
Illusztrációnk, ahol a művész úr cserkészruhában látható, szintén erről az oldalról van.

Kis nagyatádi kuriózumtár 53.Kié a föld?1919. február 23-án történt a Károlyi Mihály-féle kápolnai földosztás. 1919-ben ...
12/05/2026

Kis nagyatádi kuriózumtár 53.

Kié a föld?

1919. február 23-án történt a Károlyi Mihály-féle kápolnai földosztás. 1919-ben a Tanácsköztársaság újra napirendre hozta a földosztást. 1920-ban Nagyatádi-féle földreform zajlott. Tessék még ehhez hozzáadni Trianont. Azt, hogy mennyi kavarodás volt egy birtok körül, arra hoztam egy példát, természetesen atádit. Kétszeresen is, mert Nagyatádi-féle földreform Nagyatádon. Valljuk be, kudarcra volt ítélve. Például kikötés volt, hogy a hadiözvegyeknek és árváknak kell, hogy jusson föld, de hogy ezt hogy osszák meg semmi értelmezhető szabály nem volt.

A háború elején Steiner Miksa földet vett. A földreformnál megváltotta, majd miután rájött, így se tarthatja meg, a Tanácsköztársaság alatt eladta Lindermayer Istvánnénak. Az tovább üzletelt vele és eladta Hangya Sándornak, akinek a szerbek elvették a földjeit, de lehetett egy kis tartalékja, mert 21 millió koronát fizetett. Gyanútlanul gazdálkodott egy évig, amikor Bethlen István újra terítékre hozta a földreformot és elhatározta, hogy a nagybirtoknak számító földből 16 holdat szétparcellázza kisparasztok között, a többit pedig Karlovics János nagykanizsai lakosnak adja. Az ilyenkor szükséges iratokról, eljárásról nem Hangya Sándort értesítették, mondván nem a telekkönyvi tulajdonostól váltják meg, hanem attól aki szerezte (Steiner Miksa) De az új tulaj se örülhetett korán, rövidesen kiderült, hogy összeférhetetlenség áll fenn, Karlovics ugyanis tagja volt a Földbirtokosztó szervnek. Fellebbezés, bíróság, új ítélet után a tulajdonos- újra Karlovics csak éppen pénzért köteles megvenni. Hogy mi lett Hangya Sándorral? Elköltözött, további sorsáról csak találgathatunk. A tankönyvekben az áll, hogy 1945-ben a földkérdést végleg megoldották. Igaz 1956-ban tucatjával szűntek meg a tsz-ek, meg valami jogalapja azért az 1990-es kárpótlási jegynek is volt, Nyilván, hogy a megoldott kérdést megoldja. Hogy milyen jól sikerült, azt elég jól tudják a mai öregek. A Magyarország a XX. században című higgadt szakmunkát ajánlom. Főleg az utolsó szakaszt. (https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/392.html )(Hangya Sándor esetét megörökítette Pesti Hírlap, 1924. augusztus 31.)
illusztráció: Cserti József kisgazda politikus visszaemlékezésének címlapja.
Írta: Ország Balázs

Örömteli hírek a múzeumból! 👏📌Január óta, négy hónap alatt csaknem 1000 látogató fordult meg a Városi Múzeum és Művészet...
07/05/2026

Örömteli hírek a múzeumból! 👏

📌Január óta, négy hónap alatt csaknem 1000 látogató fordult meg a Városi Múzeum és Művészeti Galéria épületében!
📌Látogatóink általában egy órát töltenek el a kiállítások megtekintésével, de többen akár másfél-két órát is rászánnak az alapos olvasásra.

📌Jelenleg a márciusban megnyitott Várháborúk a török hódoltság korában című kiállításunk a legnépszerűbb.
A tárlatot az iskolások is nagyon kedvelik. Két hónap alatt 15 osztály, csoport jött el mindkét nagyatádi középiskolából és az általános iskolákból.
A gyerekek múzeumpedagógiai foglalkozás keretében, játékosan, interaktívan ismerkednek meg a kiállítás tartalmával, látnivalóival. Élményekkel gazdagodva lépnek ki a múzeum kapuján.
Köszönjük a pedagógusoknak az aktív és kreatív együttműködést!

Köszönjük Látogatóinknak az érdeklődésüket!
Továbbra is szeretettel várjuk Önöket! 😊

VISSZATÉRŐK! A NASZI 10. b. osztály saját kérésére újra eljött, hogy megnézzék a kiállítás és megoldják a játékos felada...
06/05/2026

VISSZATÉRŐK!
A NASZI 10. b. osztály saját kérésére újra eljött, hogy megnézzék a kiállítás és megoldják a játékos feladatokat.
Igazán megtisztelő és nagy öröm egy ilyen visszajelzés a múzeum számára!
Köszönjük, 10.b! 😊

Cím

Széchenyi Tér 25
Nagyatád
7500

Nyitvatartási idő

Szerda 10:00 - 16:00
Csütörtök 10:00 - 17:00

Telefonszám

+36 82 352 028

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Nagyatádi Városi Múzeum új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás