Rétközi Múzeum

Rétközi Múzeum A kisvárdi népeknek szolgálatunkat ajánljuk... Kisvárda – (volt) Zsinagóga (Csillag utca 5.) A XIV–XV. Talán éppen a mai zsinagóga helye körül.

Kisvárda Felső-Szabolcs és a Rétköz kereskedelmi, idegenforgalmi és kulturális központja. században a magas egyházi és világi méltóságokat viselő Várdai család birtoka. A város területén metszették egymást azok az utak, amelyek Munkács, Beregszász és Szatmár felől a Tisza kanyaron át tartottak Királyhelmec és Kassa, illetve a Szepesség városai és a bányavárosok felé. Ezek a közlekedési kapcsolatok

magyarázzák, hogy Várda, mint piacközpont nagy jelentőségre tett szert. Kisvárdán a zsidók az Esterházyak engedélyével telepedtek le. 1747-ben még egyetlen fő vallotta magát zsidónak, 1784–85-ben már 118 főből állt a közösség, ez abban a korban jelentősnek tekinthető. 1851-ben az összlakosság 22,5 %-a, 1910-ben 30,2 %-a zsidó. A hitközség 1796-ban alakult. 1801-ben zsinagógát építettek, melynek pontos helyét nem tudjuk. A zsidóság a korabeli Serház, Posta és Szent László utcákra koncentrálódott: itt volt a hitélet központja. A századforduló előtt számuk és anyagi erejük gyarapodása eredményezhette a döntést, hogy új zsinagógát emeltetnek. A Szabolcs megyei születésű Grósz Ferenc műépítész készítette el az új – Csillag utcai – zsinagóga tervét. Az épület impozáns méreteivel a zsidóság lélekszámát, tekintélyének súlyát fejezte ki. Érezhető rajta a szomszédos városok zsinagógáinak hatása. Az ívsoros elemmel hangsúlyozott, romantizáló főpárkány felett íves tető fedi az épületet. Alaprajzában a hagyományos (ortodox) zsinagógák elrendezését követi. A női karzatra az oldalhomlokzat felőli lépcsőházon keresztül lehetett feljutni. Az öntöttvas oszlopokkal alátámasztott karzat a belső teret három oldalról vette körül. Az épület átalakításakor homlokzatait eredeti formáinak megőrzésével állították helyre, a vallási szimbólumok azonban már nem láthatók. A frigyszekrényt lebontották, a fülkét befalazták. Belső terét kiállítási és kulturális célokra tették alkalmassá. 1983-tól a Rétközi Múzeumnak ad otthont. Szöveg: Vofkori Mária, Veszprémi Beáta

A hó műtárgyaEzüst fibula Pap határábólA Rétközi Múzeum régészeti gyűjteményében őrzött műtárgyak bemutatását augusztus ...
01/08/2026

A hó műtárgya

Ezüst fibula Pap határából
A Rétközi Múzeum régészeti gyűjteményében őrzött műtárgyak bemutatását augusztus hónapban egy ezüst fibulával folytatjuk. Az apró, de annál érdekesebb tárgyat Kovalcsik András múzeumi önkéntesünk találta 2026 tavaszán Pap település határában.
Gyűjteményükben számos fibulát, azaz a ruha összekapcsolására használt tűt őrzünk. Ezeket a tárgyakat, a ma is használt biztosítótűkhöz hasonlóan, leginkább a felsőruházat, vagy a köpeny összefogására használták. Emiatt számos esetben a váll két oldalán, párban viselték őket. A férfi és a női viselet részeként egyaránt megtaláljuk a fibulákat. Kialakításuk minden régészeti korszakban eltérő, első példányaik a késő bronzkor időszakában (Kr. e. 1300–900) jelentek meg a Kárpát-medencében. A fibulák egészen a kora középkorig a viselet szerves részét képezték. Alapanyaguk leggyakrabban bronz, esetleg ezüst és vas, ritkábban arany volt. Díszítésük minden korszakban utalt a viselőjük társadalmi rangjára, a legszebb példányokat a közösségek előkelő tagjai viselték. Legnagyobb számban a római korban találkozhatunk velük, a Római Birodalommal szomszédos barbár területeken is rendkívül kedveltek voltak.
A papi fibula több szempontból is igen különleges példány. Alapanyaga ezüst, kidolgozása összetett és aprólékos. Sajnos a tűje hiányzik, illetve tűtartója is törött. Fejrészén egy szokatlan, különálló, gallérszerű bronz fedlap található, amelyet vésett vonalakkal díszítettek egykor. Ez mára igen megkopott. A fibula íves kengyelrésze és a fedlap között egy finoman megmunkált ezüstdrót található, amely alatt jól láthatóan egy vékony aranyfólia töredékei maradtak fenn. A bronz fedlapot a vésett vonalak mellett minden bizonnyal részben még ez a fólia díszíthette. Lábrészét ugyancsak egy díszített ezüstdrót övezi, és végül egy kisméretű ezüstgombban végződik. A fibula feltehetően a Kr. u. 2. század második fele és a 4. század eleje közötti időszakban volt használatban.
Az ezüst fibula hossza 4,60 cm, magassága 1,80 cm. Gyarapodási száma: Gy. 319.
A papi lelet mellett a régészeti gyűjteményünkben őrzött többi római császárkori fibula is megtekinthető a közelmúltban megnyílt látványraktárunkban. Várjuk Önöket szeretettel nyitvatartási időben, az Új múzeumépületben!

Kortárs magyar festmények a Rétközi MúzeumbanKortárs magyar festmények érkeztek 2026. július 23-án a Rétközi Múzeumba a ...
31/07/2026

Kortárs magyar festmények a Rétközi Múzeumban

Kortárs magyar festmények érkeztek 2026. július 23-án a Rétközi Múzeumba a Magyar Nemzeti Bank jóvoltából. A pénzintézet 2020-tól mintegy másfélezer darabos, nagyjából száz magyar művészt reprezentáló képzőművészeti kollekciót hozott létre. 2025-ben a bank vezetése úgy határozott, hogy az anyagból főként vidéki gyűjteményekben helyez el alkotásokat, hogy az érdeklődők helyben is megismerkedhessenek a kortárs művészekkel. Így került a kisvárdai Rétközi Múzeumba 16 alkotás a következő 11 képzőművésztől: Benkő Barnabás, Bóbics Diána, Cseke Szilárd, Gross Arnold, Knyihár Bence, Kucsora Márta, Mengyán András, Moizer Zsuzsa, Somody Péter, Szabados Árpád és Tivadar Andrea. Az így létrejött kollekciót nemsokára a nagyközönség is láthatja az Új múzeumépületben.

10/07/2026
Új tárggyal gazdagodott a Rétközi Múzeum néprajzi gyűjteményeJúlius 4-én kereste fel a múzeumot a kisvárdai Zolcsák Tibo...
06/07/2026

Új tárggyal gazdagodott a Rétközi Múzeum néprajzi gyűjteménye

Július 4-én kereste fel a múzeumot a kisvárdai Zolcsák Tibor, aki nem üres kézzel látogatta meg az intézményt, hanem egy régi eszközt hozott ajándékba. Ez nem volt más, mint egy ún. ölmérő szerkezet. Ezt földmérésre használták, eleink ugyanis nem méterben számoltak, hanem ölben. Hazánkban az öl, (szabványos nevén bécsi öl) 1,89648 méternek felelt meg. A mindennapi életben és a földmérésben leggyakrabban ennek a területmértékegység-párját, a négyszögölt (3,596 m²) alkalmazták.
Köszönjük az adományt!

Somogyi Rudolf Bécsben szerzett gyógyszerészi diplomája 1852-bőlterjedelme: 1 lapanyaga: pergamenmérete: 41,8x56X5 cmgya...
03/07/2026

Somogyi Rudolf Bécsben szerzett gyógyszerészi diplomája 1852-ből

terjedelme: 1 lap
anyaga: pergamen
mérete: 41,8x56X5 cm
gyarapodási száma: 318

Aki hallott már a kisvárdai Somogyi Rezsőről, az tudja, hogy gyógyszerész volt. Ám kevesen rendelkeznek információval arról, hogy miként választotta ezt a hivatást, hol szerzett diplomát és milyen színvonalú munkát végzett. A júliusi hónap műtárgya a második kérdésre ad választ, a másik kettőre más forrásokból ismerjük a válaszokat. Haladjunk a történések időrendjében, hogy eljussunk a hónap műtárgyáig, a címben szereplő okiratig!
Somogyi János 1818-ban alapította meg Kisvárda első, a megye harmadik gyógyszertárát. A tulajdonos az Arany Oroszlán nevet adta a patikának. A legidősebb fia Rudolf – mint az várható volt – követte az apja foglalkozását. 1847. augusztus 29-én Somogyi János igazolta, hogy a fia nála töltött három gyakorlati évet, így gyógyszerészsegédnek alkalmas. Ezt a megyei főorvos is megerősítette. Ezek szerint az ifjú gyógyszerésznek készült, ez azonban nem ment minden nehézség nélkül, hiszen a szabadságharcban való részvétele miatt egy ideig bujdosnia kellett, nem kerülhetett a nyilvánosság elé. Derecskéről 1850-ben írott leveléből tudhatjuk meg, hogy minő okok vezették őt – a családi hagyományon kívül – a gyógyszerészi pályára: „Ön küzdelmeim után, tekintve otthoni családi állásunkat, négy állomást statust tűztem ki magamnak és ezek közzül egyet megszerezni, abba belépni mi előbb akarok. ...A négy status, mellynek egyikére úgy mint másikára tellyes lélekkel s önmegadással kész vagyok ez: katona, orvos, gyógyszerész végre haszonbérlő.”
A levél további részében megindokolja mindegyik pálya előnyeit és hátrányait. A patikusságról ezt írja: „Mi a gyógyszerészséget illeti, legfeljebb csak egy évi praxis kell nekem, s bátran mehetek cursusra és így három év alatt czélt érek, de ollyan czélt, melly szenvedélyem mellett rózsa színben nem virít; …Ha Szülőim jót látnak belőle, mindnyájok iránti szeretetem legyőz engem s áldozatra kész vagyok.” Mindezekből az tűnik ki, hogy Rezső nem teljes jószántából igyekezett arra a pályára, amely mellett végül majdnem élete végéig megmaradt. A keserves indulás után beiratkozott a bécsi egyetemre.
A közölt diplomát 1852-ben Vindobonában, vagyis Bécsben állították ki latin nyelven, ebből idézünk: „…examen rigorosum di 21. julii anno 1852 nobis institutum et peractum fuit, in qua supranominatus dominus Rudolphus Somogyi primo de herbis, secundo de medicamentis simplicibus, tertio de chemicic et pharmaceucitis operationibus ac quarto de assignatis ipsi praparationibus medicamentorum compositorum dispensatorii…”
Magyarul: „...július 21-én szigorú vizsgát tartottunk, amelynek során a fent említett Rudolphus Somogyi urat vizsgáztattuk – először gyógynövényekből, másodszor egyszerű gyógyszerekből, harmadszor kémiai és gyógyszerészeti műveletekből, negyedszer pedig az előírt gyógyszerkönyv szerinti összetett gyógyszerek elkészítéséből...”
Az oklevél bizonysága szerint három személy előtt kellett vizsgáznia Rudolfnak. Az elnök Josephus Schneller dékán volt. Az ifjú megkapta a gyógyszerészet mestere címet. A diplomáról az egykor rajta volt függő pecsét ma már hiányzik.
A tárgyat a Somogyi család leszármazottja, a fővárosban élő dr. Kirilly Dénes adományozta a Rétközi Múzeumnak 2026 áprilisában, a kisvárdai látogatása alkalmából.
Az ifjú gyógyszerész miután végzett, hazatért és átvette apja örökét. A Somogyi-féle gyógyszertár működéséről több adat maradt fenn. A Rétközi Múzeum őriz egy naplót, amelybe 1859. május 7-én a következőket jegyezték be. „Somogyi Rudolf úr részére bizonyítvány arról, hogy kezei között lévő gyógyszertár kezdettől fogva úgy kül mint beltartalmára nézve jó karban áll, s, hogy azok tulajdonosai köz megelégedéssel működtek és működnek.”
Egy 1863-ból keltezett vizsgálati jegyzőkönyvrészlet szerint: ,,…a gyógyszertár mértékre, árszabásra, gyógyszerek jóságára és pontos kiszolgálására nézve, úgy nem különben annak birtokosa tudományos-, szak-, és társalgási-műveltségre, s tudományokbani előhaladásra és nyájas bánás módjára nézve a közel és távolabb eső közönségnél jó hírben áll.”
Garami Jakab járási főorvos az 1865. évi gyógyszertárvizsgálatról ezt rögzítette: „A megvizsgált gyógyszertár a vizsgálat minden pontjának kellően megfelelő. A gyógyszerész tulajdonos szak avatottsága, szelíd bánása és becsületessége által a köz bizodalmát gyógyszertárával együtt kiérdemelte.”Az is ebben a jegyzőkönyvben olvasható, hogy ,..,a gyógyszertár létezik Szabolcs megyében a Várda mezővárosában a város közép tályán -a tulajdonos saját házában. Czímje az Oroszlán. …A felügyeletet a gyógyszertárra maga a tulajdonos végzi. Gyógyszerészi felügyelőtárs: Somogyi Gyula, okl. gyógyszerész. Segéd: Zboray Béla.”
Rezső a testvéreivel és a rokonaival vitte a patika ügyeit. Gyula 1857-ben szintén Bécsben szerzett végzettséget, az 1865-ös esztendőben István is gyógyszerészi oklevelet kapott, csak ő Pesten.
Somogyi Rezső 1903-ban adta el a patikáját. 1907. október 6-án hunyt el.

Szakmai látogatások a Rétközi Múzeumban! Különleges vendégeket köszönthettünk az új múzeumépületben. A nyíregyházi Jósa ...
01/07/2026

Szakmai látogatások a Rétközi Múzeumban!
Különleges vendégeket köszönthettünk az új múzeumépületben. A nyíregyházi Jósa András Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu kollégái látogattak el hozzánk. A múzeumi szakemberek megtekintették a "Bronz. Kincs. Elásott világ" című régészeti kiállításunkat, valamint a nemrég megnyitott Látványraktárunkat is.

A Szent László Katolikus Általános Iskola nyári táborozói látogattak el hozzánk a Rétközi Múzeumba, ahol egy igazán tart...
26/06/2026

A Szent László Katolikus Általános Iskola nyári táborozói látogattak el hozzánk a Rétközi Múzeumba, ahol egy igazán tartalmas délutánt töltöttek el velünk. Egy izgalmas múzeumpedagógiai foglalkozással kezdtünk, amelynek keretében a gyerekek egyedi tányérokat festettek, majd közösen fedeztük fel a "Bronz. Kincs. Elásott világ" című régészeti kiállításunkat. A programot az új Látványraktárunkban zártuk, ahol nagy érdeklődés közepette ismerkedhettek meg gyűjteményeink legszebb műtárgyaival.
Köszönjük, hogy velünk töltöttétek ezt a délutánt, a nyár hátralévő részére pedig élményekben gazdag, tartalmas vakációt kívánunk!

Cím

Csillag Utca 5
Kisvárda
4600

Nyitvatartási idő

Hétfő 09:00 - 16:00
Kedd 09:00 - 16:00
Szerda 09:00 - 16:00
Csütörtök 09:00 - 16:00
Péntek 09:00 - 13:30

Telefonszám

06-45-405-154

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Rétközi Múzeum új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Rétközi Múzeum számára:

Parancsikonok

Megosztás