Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény

Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény, Múzeum, Iskola Utca 8-10, Kiskunmajsa elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

29/05/2026
🌟 „Majsa Nagyjai” – Vetélkedő a Múzeumok Éjszakáján! 🌟Szereted a kihívásokat? Érdekel Kiskunmajsa története, híres szemé...
29/05/2026

🌟 „Majsa Nagyjai” – Vetélkedő a Múzeumok Éjszakáján! 🌟

Szereted a kihívásokat? Érdekel Kiskunmajsa története, híres személyiségei és különleges múltja? Akkor itt a helyed!

📅 2026. június 20.
📍 Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény

A Múzeumok Éjszakája programsorozat részeként megrendezzük a „Majsa Nagyjai” vetélkedőt, ahol játékos feladatokon keresztül mérhetik össze tudásukat a résztvevők.

👥 2–4 fős csapatok jelentkezését várjuk
🎂 Korhatár: 8–99 év
🏆 Az első három helyezett csapat értékes nyereményben részesül!

📞 Jelentkezés: +36 70 437 8102
📧 [email protected]

Szeretettel várunk családokat, baráti társaságokat és minden érdeklődőt egy izgalmas, szórakoztató estére!

27/05/2026

KISKUNMAJSA: JÚNIUS 4., A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA
Kiskunmajsa Város Önkormányzata megemlékezést tart a Nemzeti Összetartozás Napja alklamából 2026. június 4-én, 19 órakor a Trianoni-emlékműnél.

📚✨ A Zsidó Péter Emlékév múzeumpedagógiai foglalkozásán a diákok megismerkedhettek Kiskunmajsa első helytörténetírójának...
26/05/2026

📚✨ A Zsidó Péter Emlékév múzeumpedagógiai foglalkozásán a diákok megismerkedhettek Kiskunmajsa első helytörténetírójának életével és munkásságával.

Beszélgettünk arról, honnan származott Zsidó Péter, mikor érkezett Kiskunmajsára, és milyen hatalmas jelentőségű munkát végzett a város múltjának feltárásában.
Neki köszönhetjük, hogy ma ismerhetjük Kiskunmajsa történetének számos fontos emlékét és eseményét.

A foglalkozás során a tanulók betekintést nyerhettek a helytörténetkutatás világába, valamint abba is, milyen fontos szerepe van a múlt értékeinek megőrzésében. 🏛️📖

Köszönjük a figyelmes részvételt a diákoknak és pedagógusaiknak! 😊

✨ Egy éjszaka, amikor életre kel a múlt, felcsendül a zene, fellobban a tűz és együtt ünnepel Kiskunmajsa! 🌙🔥2026. júniu...
26/05/2026

✨ Egy éjszaka, amikor életre kel a múlt, felcsendül a zene, fellobban a tűz és együtt ünnepel Kiskunmajsa! 🌙🔥

2026. június 20-án ismét vár benneteket a Múzeumok Éjszakája a Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményben!
Ludas Matyi, kiállításmegnyitó, koncert, tűzshow, játékok, kézműves foglalkozások és még rengeteg élmény egy varázslatos nyári estén! 🎶🎭✨

Hozd a családot, a barátokat, és töltsünk együtt egy felejthetetlen estét a csillagok alatt! 🌌

📍 Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény
📅 2026. június 20. (szombat)
🎟️ A programok ingyenesen látogathatók!

Megnevezése: Pünkösdista zenés evangélizációs röplapLeltárszám: 91.60.1.Kora: 1991Digitális Emlékfal – 17 posztDigitális...
23/05/2026

Megnevezése: Pünkösdista zenés evangélizációs röplap
Leltárszám: 91.60.1.
Kora: 1991

Digitális Emlékfal – 17 poszt

Digitális emlékfalunk 17. posztjában egy röplapot osztunk meg Önökkel, amely a rendszerváltás utáni évek vallási és közösségi életének egyik érdekes emlékét őrzi.

A felhívás egy 1991-ben, a kiskunmajsai Művelődési Házban megrendezett zenés evangelizációs alkalomra invitálta az érdeklődőket. Az ilyen aprónyomtatványok ma már fontos helytörténeti dokumentumok: megőrzik egy-egy korszak hangulatát, kulturális és közösségi emlékeit.
Pünkösd ünnepéhez kapcsolódva azonban felidézzük a régi majsai szokásokat is. A pünkösd nemcsak egyházi ünnep volt, hanem a közösségi élet egyik legjelentősebb eseménye is településünkön. A harmincas-negyvenes években a pünkösdi bált a legnevesebb mulatságok között tartották számon, ahol a lányok és fiatalasszonyok piros ruhában jelentek meg, hajukba pedig pünkösdi rózsát tűztek.
A vallásosabb hívek pünkösd szombatján gyalog indultak a szentkúti búcsúba. A búcsúsok a templom előtt gyülekeztek, majd harangszó mellett, imádkozva és énekelve vágtak neki a homokos útnak. Az otthon maradottaknál pedig szinte elmaradhatatlan ünnepi ételnek számított a báránypaprikás. 🌺
(Forrás: Csík Antal, A régiekről)

22/05/2026
18/05/2026
16/05/2026

Megnevezése: Fénykép
Leltárszám: 83.8.1.
Kora: 1900-as évek
Digitális Emlékfal – 16 poszt
Digitális emlékfalunk 16. posztjában egy képet hoztunk melyen egy kiskunmajsai juhász család látható.
Gyűjteményünk nemcsak tárgyakat, hanem gondolatokat, hagyományokat és közösségi emlékeket is őriz. Ezúttal a család szerepéről és jelentőségéről hoztunk egy érdekes részletet helytörténeti gyűjteményünkből.
📖 Család, mint intézmény?
Nem a legjobb kifejezés, de ha a családról, mint a társadalomban elfoglalt helyéről beszélünk, egyfajta intézmény, de inkább pillér, fundamentum, amelyre aznap épül minden, ami egy társadalmat társadalommá, országot országgá tesz.
Mielőtt rátérnénk a klasszikus vagy a mai – modern – családi formákra, érdekességként tekintsünk vissza honfoglalás kori családjainkra, azok szokásaira.
A honfoglalás előtti életünknél nyáron vették harcosaink a feleséget. Az árát lóban – kalimban – mérték. A nővásár emlékét egyébként nemcsak a vevő legényből lett vőlegény, áruból lett az eladó leány szavaink tartották fenn, hanem a lakodalommal kapcsolatos és a meny (régi: menyen, men; azaz férjhez menő asszony) vagyis asszony szóból alakult menyasszony, mennyegző, menyecske szavaink is őrzik.
Ez volt a kezdet, de a rablással azonban a letelepülés után sem szoktak még le őseink I. István király dekrétuma 2. könyvének 25. fejezetében így rendelkezett:
„Ha vitézek közül nőt szemérmetlen valamely leányt, az ő szüleinek engedelme nélkül rablana feleségül magának, parancsoljuk, hogy adja vissza a leányt a szülőknek, … és a rabló tíz tinóval fizessen a rablásért, jóllehet azt mégis megbékéljen a leány szüleivel.”
A nő vételárából viszont, következő fejlődési fokon, nyugati hatásra kifejlődött a hitbér, amelynek kifizetésekor az atyai hatalom a nőt a férjnek forma szerint átadta, és az asszony fejével fedte uralkodóvá való hűségét.
Jó száz évvel később aztán, Kálmán király új – az egyházi szertartást kötelezővé tévő és a nő önrendelkezési jogát elismerő – formát vezetett be dekrétuma 2. könyvének 15. fejezetével:
„Minden házasságkötés az egyház színe előtt, pap jelenlétében, alkalmas tanú szeme láttára, az eljegyzésnek valami jelével és mind a két fél megegyezésével menjen végbe, máskülönben nem házasság.”
Aztán kialakult a ma klasszikusnak ismert család fogalma, amelyben egy fedél alatt több nemzedék élt le életet, amelynek házasságát ma sem kérdőjelezi meg senki, bár különböző ideológiák és szociológia a „klasszikus család haláláról” beszélnek.
A mai modern társadalomban jól ismert az élettársi viszony, és a házasságok sem köttetnek mindig egy életre. Felmérések szerint csökken a házasodási kedv, egyre nő az elváltak vagy az együtt maradó, de kapcsolatukban szegény családok száma.

🛴 ‼️Nyári szünetben újra vár a HONISMERETI ÉLMÉNYTÁBOR!🤸‍♂️📖Részletek a plakáton!⬇️⬇️⬇️
09/05/2026

🛴 ‼️Nyári szünetben újra vár a HONISMERETI ÉLMÉNYTÁBOR!🤸‍♂️📖
Részletek a plakáton!⬇️⬇️⬇️

Cím

Iskola Utca 8-10
Kiskunmajsa
6120

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény számára:

Megosztás

Kategória