27/10/2024
Mi történt ezen a napon 56 éve, Kiskunhalason 1956. október 27-én, szombaton? (röviden) - Végső István (összeállítása)
Reggel összeült a „védelmi bizottság”. Ideiglenes munkás-paraszt-katona tanács létrehozását határozták el, melynek vezetésével Miklós alezredest bízták meg. Így gyakorlati értelemben is katonai közigazgatása lett a városnak.
A tanács az üzemeket munkástanácsok létrehozására szólította fel, valamint arra, hogy válasszanak küldötteket a felálló ideiglenes tanácsba. Ezért a nap folyamán a vasutasok, Fa- és Épületipari Ktsz-ben dolgozók és a postások megalakították a település első munkástanácsait.
A munkások az erre a napra szervezett megemlékezést hirdetek. A vasutasok (a vasutas zenekarral) vezetésével diákok, tanárok, postások és munkások, közel háromezer fős tömeg vonult fel. A posta épületére feltették a Kossuth-címer. Majd az első világháborús emlékműhöz vonultak mellé. Kovács Antal vasutas elszavalta a Szózatot. Babud Sándor vasutas beszédet mondott, melyben a tanácselnök és a kormány lemondását is követelte. Erre a tömeg a megjelent funkcionáriusok (Reile Géza tanácselnök, Mácsai János VB elnökhelyettes és Haász Ferenc párttitkár illetve Váradi Miklós alezredes, 36. tüzérezred parancsnoka) ellen fordult, akik gyorsan megkoszorúzták a hősök szobrát és a katonai őrizet alatt álló városházára menekültek be. A városháza és a főtéren állandó volt a gyülekezés, amelyet az épület hangosbemondóinak felszólítása mellett akartak feloszlatni.
A tanács minden tekintetben Miklós alezredesnek rendelte alá magát. Ezzel megvalósult a katonai közigazgatás. Gyülekezési és felvonulási tilalmat rendeletek el.
18 óra körül újabb immár nem szervezett, de nagyobb csoport jött össze a városháza mellett, és tájékoztatást akartak kapni a tanácsban folyó fejleményekről. Közben többen antikommunista jelszavakat skandáltak, és ezzel feltüzelték a tömeget a hatalom ellen. Miklós alezredes távozásra szólította fel őket, de a tüntetők a katonaság átállást és fegyvert kezdtek követelni. A katonai parancsnok személyesen kívánta távozásra felszólítani az elégedetlenkedőket, így a városházán és az a körül lévő katonákkal valamint politikai helyettesével Széplaki Ferenc főhadnaggyal közéjük ment. 18:30 körül dulakodás alakult ki, ezért Miklós alezredes tűzparancsot adott ki. Az így feloszlatott tömeg közül ketten meghaltak (19 éves Gyöngyösi Pap Ida erdőgazdasági munkás, 61 éves Polozsnyik Kálmán 1919-es veterán kommunista, nyugdíjas borbélymester) és hárman megsebesültek (Kardos Zoltán diák, egy buszsofőr). Kijárási tilalom lépett életbe ettől kezdve, amit a városházi hangszórókon közöltek a várossal. Ostromállapotot hirdettek ki, a katonaság lezárta a főteret és a belvárost.