Kiskun Múzeum

Kiskun Múzeum Kiskun Múzeum, Történelmi múzeum, Dr. Holló Lajos Utca 9, Kiskunfélegyháza elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

01/06/2026
MEGHÍVÓ Petőfi-asztaltársaság 2026. június 3. szerda 17 óraSzeret***el várunk minden érdeklődőt a Petőfi Sándor Emlékház...
29/05/2026

MEGHÍVÓ
Petőfi-asztaltársaság
2026. június 3. szerda 17 óra
Szeret***el várunk minden érdeklődőt
a Petőfi Sándor Emlékházba az asztaltársaság találkozójára.

Téma: Petőfi és a zene
Vendég: Kis-Fekete Vilmos,
a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója

Petőfi és a zene egy kicsit másképp - hiszen a költő verseiben a népi hangzás, hangulat és hangszerek jelennek meg és a számos költeménye megzenésítve dalként tovább él....De most egy más közelítésben szeretnénk beszélgetni, melynek apropóját
Liszt Ferenc adja és a korszak zenei világa.
Vendégünk így Kis-Fekete Vilmos.

Szeret***e hívunk és váruk Minden érdeklődőt!

A következő alkalom: 2026. június 23. kedd 17 óra -
Petőfi és a vándorszínészet.
Vendég: Dr. Rekedt Gréta

HETI RAKTÁRKALAND A KISKUN MÚZEUMBANegy tárgy-egy történetTöbb mint egy játék - Hegedűs Sándor bácsi gyermekjátékaiA ját...
29/05/2026

HETI RAKTÁRKALAND A KISKUN MÚZEUMBAN
egy tárgy-egy történet

Több mint egy játék - Hegedűs Sándor bácsi gyermekjátékai

A játékok meghatározóak minden ember számára. Velünk vannak születésünktől kezdve akár halálunkig is, mint egy kedves régi emlék, amely sok szép pillanatot őriz. A gyereknap alkalmából, egy olyan játék együttest mutatunk be a Kiskun Múzeum Néprajzi gyűjteményéből, ami első ránézésre a fiatalabb generációk számára nem is biztos, hogy játéknak tekinthető. Nem másról van szó, mint Hegedűs Sándor, kiskunfélegyházi fafaragó alkotásairól.

A Néprajzi látványtárban többször is megakadt a szemem ezeken a bájos fa figurákon, amelyek eszembe juttatták saját, kisgyermekkori játékaimat, melyek nagyon hasonlóak voltak hozzájuk. Így nem is volt kérdés számomra, hogy mit válasszak erre az alkalomra.

Hegedűs Sándornak nehéz gyermekkora volt, korán árvaságra jutott. Tehetsége csak sok-sok év után tudott kivirágozni. Életének jelentős részét a második világháború, az azt követő orosz hadifogság, majd a vasútnál vállalt állás töltötték ki. Csak nyugdíjba vonulása után döntött úgy, hogy enged művészi hajlamának, hogy kezei között az élettelen és semleges fadarabok, átalakulhassanak élettel, színekkel és formákkal teli alkotásokká. Türelme és aprólékosságra való törekvése, amellyel műveit készít***e, családi örökség volt számára.

A faragások 2003 tavaszán kerültek a Kiskun Múzeum birtokába, miután hosszú évek várakozása után az alkotó megvált szeretett fafiguráitól, amiket szinte saját gyermekeiként szeretett. Összesen 31 tételből és számos apró kiegészítőből áll az adomány, amelynek néhány kitűntetett darabjáról ejtünk szót.

Jelentősnek számít a négy ökör által húzott szekér, amely lisztes zsákokkal van megpakolva, a bakon pedig egy, a kezében ostort tartó figura ül. Emellett láthatunk még boronát és szintén ökör által húzott ekét is. Nem szabad, azonban figyelmen kívül hagynunk a szamárháton pipázó juhászlegényt és a bugaci csikós legényt sem. A pipázó juhászlegénynél fontos kiemelni a színes és aprólékosan kidolgozott pipát.

Ezek a fafaragások nem csak játékként szolgáltak, hanem, hogy megismertessék a népi világot és kultúrát a gyerekekkel. Egy játék ugyanis nemcsak szórakoztató, hanem hasznos is tud lenni, átadva az ismereteket, amik már sajnos az idő múlásával kezdenek a feledés homályába veszni.

Napjainkban is számos ilyen céllal készült kézbe adható játékok mellett a virtuális világ játékai veszik körbe a gyerekeket, amelyek a főzés, bevásárlás, kerti munkák, és még sok más, a felnőtt léthez tartozó feladatokat ismerteti meg az ifjabb nemzedékkekkel. De Hegedűs Sanyi bácsinak a való életből merített figuráinak az a különlegessége, hogy kézzel foghatóak, természetesek és nagy szeret***el készültek.

Borzai Zsófia
Kiskun Műzeum

26/05/2026
☀️Délelőtt a Petőfi Sándor Emlékház adott otthont a Legyél Te az Év félegyházi diákköltője és diákírója 2026 c. irodalmi...
22/05/2026

☀️Délelőtt a Petőfi Sándor Emlékház adott otthont a Legyél Te az Év félegyházi diákköltője és diákírója 2026 c. irodalmi pályázat eredményhirdetésének.📜
👉A Mezgével közösen meghirdetett pályázatra 20 diáktól 28 vers 8 próza érkezett...
🎉Az év félegyházi diákírója 2026- ban Vincze Vivien Viktória, a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium diákja.
🎉Az év félegyházi diákköltője 2026-ban Petróczi Tímea a Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium végzős tanulója.
Gratulálunk!

📜HETI RAKTÁRKALAND A KISKUN MÚZEUMBAN egy tárgy – egy történet🏦Tudományos nap a Kiskun Múzeumban – Avagy megrendezésre k...
21/05/2026

📜HETI RAKTÁRKALAND A KISKUN MÚZEUMBAN
egy tárgy – egy történet
🏦Tudományos nap a Kiskun Múzeumban – Avagy megrendezésre került a XIII. Jászkunság Kutatása Konferencia

📌A Kiskun Múzeum 2026. május 19-én, kedden rendezte meg a XIII. Jászkunság Kutatása Konferenciát. Az első Jászkunság Kutatása Konferenciát 1985-ben tartották ugyancsak a Kiskun Múzeumban, amelynek akkori igazgatója Fazekas István volt. A konferencia fő célkitűzése az volt, hogy a Hármas Kerület területén zajló, történeti, régészeti és néprajzi kutatásokat összefogja és azoknak teret adjon. A következő alkalomra Szolnokon került sor 1988-ban. Majd egy nagyobb szünet következett és 2000-ben indult újra a konferencia ugyancsak Kiskunfélegyházán. Ezután 3-2 évente került megrendezésre a tudományos találkozó: Kiskunfélegyháza 2003, Kiskunfélegyháza 2005, Jászberény 2007, Karcag 2009, Kiskunfélegyháza 2012, Jászberény 2014, Túrkeve 2017, Kunszentmárton 2019, Jászberény 2022 és végül a XIII. újra Félegyházán. Ebből is látszik, hogy a Kiskun Múzeum a konferencia történetéből döntő szerepet vállalt.
📌A konferenciát Dr. Tigyi-Aradi Alexandra Kiskunfélegyháza jegyzője és Dr. Mák Kornél a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés alelnöke és regnáló kiskun kapitány nyitotta meg. Ezután került sor egy rövid megemlékezésre Dr. Bathó Edit tolmácsolásában Dr. Selmeczi Lászlóról, aki meghatározó kutató volt a Jászság és Kunság témájában és rendszeres résztvevője volt a korábbi konferenciáknak.
📌A konferencián négy szekcióban adtak elő a kutatók, különböző szakterületekről: történelem, régészet, néprajz, régészet, numizmatika, helytörténet. Két szekció elnök vezette felváltva a konferenciát: Mészáros Márta és Dr. Törőcsik István. Az első szekcióban Dr. Farkas Csaba a Kiskun Múzeum történésze, Zsigmond király 1408-as hadjáratáról értekezett és vizsgálta ennek tükrében a király az évi halasi tartózkodását. Koncsek József Jakabszállás történetével foglalkozott a 13. századi betelepüléstől napjainkig. Katona-Kiss Attila és Dr. Bíró Gyöngyvér a Szegedi Tudományegyetemről érkeztek és egy Debrecen határában előkerült magányos kun temetkezésről értekeztek.
📌A második szekció előadója volt Dr. Bagi Gábor a Damjanich János Múzeum történésze, aki Mátyás király korában élt Sándor Pál történetéről beszélt a hercegovinai Pocsitel vár tükrében. Ezután Dr. Bathó Edit Jászberényi Múzeum nyugalmazott igazgatója a jászsági népi viselet időszakairól majd annak eltűnéséről beszélt a XX. és XXI. században. A szekciót zárta Dr. habil Kovács Szilvia az SZTE, Régészeti Tanszékének vezetője, egy alán küldöttséggel foglalkozva a Yuan-dinasztia udvarából, akik az avignoni pápai udvarban jártak.
📌A harmadik szekcióban Dr. Farkas Kristóf Vince Jászfényszaru történetének korábbi kutatásaival és az újabb eredményekkel foglakozott. Kapás János Zsolt a Finta Múzeum igazgatója, Túrkeve történeti áttekintését t***e meg. Végül Magdus Tamás a Kecskeméti Katona János Múzeum történésze a bugaci Pálmonostora környékén zajló újabb műszeres lelőhelyfelderítés eredményeiről számolt be.
📌Az utolsó szekciót Csendes Dominika a KKJM régésze kezdte meg Ság középkori település kun kapcsolataival. Katona Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának történésze és kommunikációs referense a jászárokszállási és később kiskunfélegyházi Móczár család történetéről és nemesi származásának kérdésességéről számolt be. Nagy János a Budapest Főváros Levéltára, főlevéltárosa a kiskunlacházi redemptus elit 19. századi történetét ismert***e a konferencián. Végezetül pedig Mészáros Márta a Kiskun Múzeum igazgatója a Félegyháza újra településének 1744-es adóösszeírásából megismert érdekes adatokról beszélt. A konferencia főszervezői: Mészáros Márta, Dr. Farkas Csaba és Soós Roland voltak.

20/05/2026

A Városalapítók hete alkalmából kiemelten nagy figyelmet kapnak az elődök, akik nagyon sokat t***ek azért, hogy ez a város újraéledjen és felvirágozzon. Ezen kiemelt személyek egyike Mária Terézia (1717-1780) magyar királynő, aki több okból is kapcsolódik a város történetéhez. Szerepe volt az újra telepítésben, kiadta a redempcióról, az önmegváltásról szóló oklevelet 1745-ben, 500 forintot adományozott a templom építéséhez. 1753-ban Halasról Félegyházára helyezte át a Kerületi Székházat - és tömlöcöt -, ezzel városunk a Kerület központjává vált. 1774. február 4-én mezővárosi rangot adományozott a településnek, amivel vásártartó jog is járt.

További részletek itt: https://felegyhazikozlony.hu/hir/maria-terezia-a-jaszkunsag-jotevoje/

MEGHÍVÓSzeret***el hívunk és várunk minden érdeklődőt2026. május 19-én, kedden 10 órátólaXIII. Jászkunság kutatása konfe...
18/05/2026

MEGHÍVÓ
Szeret***el hívunk és várunk minden érdeklődőt
2026. május 19-én, kedden 10 órától
a
XIII. Jászkunság kutatása konferenciára
a Kiskun Múzeumba
Kiskunfélegyházára

Cím

Dr. Holló Lajos Utca 9
Kiskunfélegyháza
6100

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Kiskun Múzeum új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Kiskun Múzeum számára:

Megosztás