27/03/2026
2026.03.27-én emlékezünk meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról.
II. Rákóczi Ferenc (1676-17359) erdélyi fejedelem, az 1703-ban indított szabadságharc vezetője. A szabadságharc bukása és a szatmári béke után a törökországi Rodostóban telepedett, és ott élt haláláig.
Rákóczi így írt a Szatmári békéről:
„Sohasem tulajdonítottam ezt az eseményt a nemzet könnyelműségének, hűtlenségének vagy talán személyemtől való megcsömörlésének, hiszen mindig nagyon érezhető jelét adta ragaszkodásának. A vezérlő tábornokok, a szenátorok és minden jelentősebb ember követett engem Lengyelországba. Valamennyi erdélyi tanácsosom összegyűlt a határon, hogy ugyanezt tegye, csak a legszükségesebbet kérték tőlem. De mindnek megmondtam szeret***el és őszinteséggel, hogy nem ígérhetem meg nekik azt, amiről magam sem vagyok biztosítva. Sohasem felejtem el a fájdalmat, amellyel engem elhagytak."
II. Rákóczi Ferenc és Ráday Pál kapcsolata
A Ráday Múzeum alapítója, Ráday Pál 1703. októberében t***e le a hűségesküt Rákóczi tokaji táborában. II. Rákóczi Ferenc fejedelem egyik legbizalmasabb munkatársa volt, a szabadságharc diplomáciájának vezető alakja, 1703-tól Rákóczi titkára, majd kancelláriájának igazgatója. Megismerkedésük után hamarosan a fejedelem bizalmasa, belső munkatársa, kancelláriájának vezetője. Ő fogalmazta meg a fejedelem híres kiálltványait, eljárt számtalan fontos küldetésben és diplomáciai tárgyalásban.
Forrás:
Berecz Ágnes-Lángi József: Aranyidők a péceli Ráday-kastélyban
Kiss Réka (szerk.) Farbaky Péter: Kálvin hagyománya - Református kulturális örökség a Duna mentén
Rákóczi Ferenc: Emlékiratok
Képek: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Ráday Pál portréja
