13/07/2026
Rövid összefoglaló a berzencei várnál a 2026-ban végzett feltárásról
Nemrégiben ért véget a berzencei vár feltárásának 4. évada. A feltárást önkéntesként végigdolgozó Szép László naponta tudósított az ásatásról, ezért most röviden foglalom össze az eredményeket.
Az előző években a várdomb DNy-i oldalát tártuk fel, most továbbhaladtunk ÉK felé. (Az első három évadról itt lehet olvasni beszámolót: https://independent.academia.edu/Istv%C3%A1nMoln%C3%A1r)
Folytattuk az északnyugati helyiségsor 2024-ben éppen csak megkezdett kutatását. Megállapítottuk, hogy a legdélebbi helyiséget már akkor átépítették, majd megerősítették, amikor a vár még magyar kézen volt. Az udvar felőli fala később leomlott, a török korban palánkfallal helyettesítették. Keletebbre a várudvar rétegeit, az ide ásott objektumokat tártuk fel. Egy újabb pusztulás után az egykori helyiség és az előtte lévő várudvar szintjét is jelentősen megemelték, így az magasabban volt, mint a várudvar keleti része.
Megtaláltuk a délnyugati várfal belső oldalához merőlegesen épített fal befordulását, az itt lévő helyiség északi falát. A bejárata eredetileg északon volt, de ezt a török korban befalazták és nyugaton alakítottak ki új bejáratot. A vár 1566-os és 1664-es leégése között még két leégés szintjét azonosítottuk. Északabbra egy korai téglapadlót találtunk, amelyet már a 16. században elfedtek. Egy szelvényt nyitottunk a várudvar délkeleti részén, ahol egy méter mélységig leletekben gazdag, égett, pusztulási réteget, alatta a várudvar kései szintjét és a korábbi rétegeket tártunk fel.
Ismét nagy mennyiségű földet kellett megmozgatnunk, 1,5-2 méter mélységig bontottunk ki régészeti rétegsorokat, és ennél mélyebben objektumokat. Ezért is jelentettek óriási segítséget a feltáráson dolgozó önkéntes munkások. Volt, aki néhány órát, egy vagy több napot, de olyan is, aki heteket dolgozott, ásott, lapátolt, tisztította a falakat vagy fémkeresőzött a feltáráson. Többségben voltak a helybeliek és környékbeliek, köztük a Berzencei Várbarátok Közösségének tagjai és a helyi iskola diákjai, de Somogy megye más tájairól, vagy még távolabbról utaztak Berzencére, hogy segítsék a feltárást.
Köszönetet mondunk a következőknek (elnézést, ha valakit esetleg kihagyok): Szép László, Rácz János, Balogh Zoltán, Debreceni Attila, Szőke József, Székedi Tamás, Radics Béla, Kolonics András, Kalmár Péter, Vörös András, Varga Dániel, Varga Eszter, Csingár Demeter, Miszi Bendegúz, Biczó Ferenc, Nagy Andrea, Juhász Janka, Füstös András, Balatinecz Miklós, Jangcsekity Gábor, Fuxhoffer Zsolt, Kiss László, Varga György, Maronics Norbert, Halász József, Szép Konrád, Márton-Szűcs Brigitta, Wendl Csaba, Fridrich György, Páncsics Petra, Tóthné Szilvási Andrea, Nézics Eszter, Mátyás-Nézics Róza, Horváth Kíra, Nézics Pál, Katona Jázmin, Bogdán Maja, Brantmüller Barna, Jankovics Kolos, Dömötör Mátyás, Béres Dorottya
A feltáráson a múzeum 3-6 munkatársa (Huszár Péter, Papp Zoltán, Kamper Loránd, Stunya Péter, Balla Krisztián, Molnár István) dolgozott. A feltárás költségét a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert összegét a berzencei önkormányzat által biztosított önerő fedezte. Támogatásukat ezúton is köszönjük, ahogy a Berzencei Várbarátok Közösségének segítségét is.
Molnár István
A képek közül:
3. A 2026-ban feltárt területek
4. Az eddig feltárt falszakaszok
