Hosszúhetényi Tájház

31/05/2026

Hihetetlen vadregényes túránk volt ma. Utunk a Tripammer -fához és a Nagy-Mély-Völgybe vezetett. Csodahelyek! 😊 🥰💝
Köszönet Németh Kati a túravezetést! 😊

10/05/2026

Túranyitó egyeztetés és falujáró séta Hársastelep és a horgásztó felé. Csodaidő volt, jó csapattal! 💝

01/05/2026

Május 1-jére virradó éjszaka a magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan májusfát állítottak a legények, elsősorban a lányos házak elé, de sok helyen középületek, kocsmák vagy faluközpontok előtt is. A májusfa a tavaszi megújulás jelképe, ugyanakkor az udvarlási szándék és a közösségi összetartozás jele is volt: a lányoknak állított fa személyes figyelmet és szerelmi ajándékot jelentett, miközben a közösség számára is jelzés értékű volt.

A fát többnyire a legénybandák szerezték be és állították fel, gyakran titokban. Sudár nyárfát, nyírfát, fűzfát vagy virágzó ágakat vittek, amelyeket szalagokkal, kendőkkel, virágokkal, olykor édességgel vagy itallal díszítettek. Sok helyen szerenád, éjjelizene és kisebb vendéglátás is kapcsolódott a májusfaállításhoz, a fa őrzése pedig külön feladatot jelentett a legényeknek.

Fotó:netfolk.blog.hu

Tájanként változott a szokás formája és ideje: egyes vidékeken pünkösdig állt a májusfa, máshol virágcsokor vagy virágkosár váltotta fel. A közösségi májusfákhoz gyakran táncmulatság is kapcsolódott, a kidöntésük pedig ünnepi alkalomnak számított. A májusfaállítás így egyszerre fejezte ki a természet megújulását, a közösségi élet rendjét és az udvarlás hagyományos formáit, amelyek több helyen ma is élő részei a tavaszi ünnepkörnek.

27/04/2026

Mély megrendüléssel búcsúzunk Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművésztől, zeneszerzőtől, zenetudóstól, a Nemzet Művészétől, a Hagyományok Háza alapítójától, a hazai táncházmozgalom egyik elindítójától.

Munkásságában a hagyományt nem pusztán megőrizte, hanem élő, közösségi gyakorlattá formálta. 1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, majd a Hagyományok Háza megalapítását követően, 2002 és 2011 között szakmai igazgatóként meghatározó szerepet vállalt a magyar néphagyomány intézményes kereteinek kialakításában.

Öröksége velünk marad a zenében, a táncban, a gyűjteményekben, a tanításban és mindazokban, akik általa kerültek közelebb a magyar hagyományhoz. Emlékét tisztelettel megőrizzük. 🕊️

Dr. Pávai István megemlékezését itt tudjátok elolvasni: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/hirek/20260427/sebo-ferencre-emlekezunk

Fotó: Dusa Gábor

24/04/2026

Április 24. – Szent György napja

A néphagyomány szerint Szent György napja az igazi tavasz kezdete, egyfajta fordulópont az évben. Ekkor indul a legeltetési időszak, és ehhez számos szokás, hiedelem és rituálé kapcsolódik, amelyek célja az állatok egészségének, szaporaságának és a bőséges tejhozam biztosítása volt.

Az állatok első kihajtását különféle mágikus cselekedetek kísérték: például tárgyakon való áthajtás, zöld ágakkal való érintés vagy füstölés, hogy megóvják őket a rontástól. A pásztorélet kiemelt eseménye volt a tejbemérés is, amikor meghatározták a közös nyáj tejének későbbi elosztását – ez egyben fontos közösségi ünnep is volt, sok helyen mulatsággal zárult.
Fortepan/Västernorrlands museum
A naphoz számos hiedelem kötődik: alkalmasnak tartották varázslásra, rontásra és védekezésre egyaránt. Ilyen például a harmatszedés, amelytől a tej- és terméshozamot remélték növelni, vagy a boszorkányoktól való félelem, ami ellen különféle praktikákkal védekeztek.

Szent György napja időjárás- és termésjósló jelentőséggel is bírt, és a vetés idejének megválasztásában is irányadó volt. Emellett kincskeresésre is alkalmas napnak tartották, és számos gyógyító, mágikus hiedelem kapcsolódott hozzá állatokkal, természeti jelenségekkel.

Összességében Szent György napja a megújulás, a termékenység és a közösségi élet egyik legfontosabb tavaszi ünnepe volt a magyar néphagyományban.

20/04/2026