07/08/2026
145 év - 145 kép - 145 tény
MEDGYESSY MINDEN HÉTEN
145 éve született Debrecenben a kétszeres Kossuth-díjas Medgyessy Ferenc szobrászművész. Itt élt családja, itt kezdte tanulmányait a híres Református Kollégiumban. 18 éves korában ugyan elhagyta Debrecent, de élete végéig aktívan részt vett a város kulturális életében. Bár Budapesten telt életének jelentős része, mégis mindig büszkén vallotta debreceninek magát. Számos köztéri szobra határozta meg egykor és ma is a cívisváros arculatát. Emlékét e művek mellett a Déri Múzeum gondozásában lévő kiállítás őrzi. Ebben az évben 145 év, 145 kép, 145 tény címmel közlünk heti rendszerességgel képeket és érdekes tényeket a művész életéből.
… „mert a háború alatt is rajzoltam és mintáztam.” V
1917-ben rövid ideig ismét Budapesten a Százados úti műtermében élt. Bár beosztották pótzászlóaljba Kiskunfélegyházára, lehetővé tették számára, hogy a főváros mellett még néhány hetet Debrecenben és Kaposvárott is időzhetett. Ekkor készült első nem katonai megbízásból született síremléke. Eredetileg a Fiume úti sírkertbe az árkádok közelében felállított mű dr. Ebesfalvi Lengyel Béla vegyész professzor, akadémiai tag emlékére készült. Ez a műalkotás a magányos női alakot ábrázoló síremlékek típusának első darabja. A lefelé tekintő, magába révedő nő vonásai és tartása nem az elmúlás fájdalmát tükrözi, inkább az élet körforgásába való belenyugvás hatja át egész alakját. E műhöz készült vázlatához többször visszatér. Az oszlopra támaszkodó, a test vonalait követő és alig-alig elfedő drapériával övezett plasztika szolgált később kiindulópontul a Radnai Béla és a saját síremlékéül. Forrása az ősi indiai szobrászat és a görög archaikus emlékek szolgáltak.
Medgyessy így ír a szoborról: „Kissé indiai, lefolyó drapériával.”
Rövid hazai tartózkodása után 1918 nyarán ismét bevonult. Az olasz fronton Cormonsban és Goriziában dolgozott.1918 augusztusában írta öccsének: „Én jelenleg itt csinálok vázlatot az itten körül elesett debreceni 39-esek temetőjébe jövő hadiemlékről.”
Ez a műve és további ekkor tervként megszületett emlékműve nem került kivitelezésre. A hadi emlékmű tervei mellett, különböző helyszíneken, mint korábban is az I. világháború alatt, a környező települések háziállatai is modellként szolgáltak számára. Kiskunfélegyházán készítette a Sertések című vázlatát, majd néhány hónappal később, már az olasz fronton rajzolta Tehenek című alkotását. Goriziában érte a háború befejezése. A tragédiák eltűnnek mindennapi életéből, de a nehézségek nem. A háború borzalmainak és az átélt eseményeknek a feldolgozására még az életigenlő Medgyessy Ferencnek is időre volt szüksége. Az alkotás, mint minden nehéz helyzetben, így most is átsegítette őt e nehéz időszakon.
Képek:
Medgyessy Ferenc: Lengyel Béla síremléke, 1917; haraszti kő, 180 cm; Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria, másolata a Farkasréti temetőben. (1960-ban felállítva, 8/1. parcella, 1–96/97. sírhelyen)
Medgyessy Ferenc: Tehenek, 1918; papír, ceruza, 210x340 mm; Déri Múzeum
Medgyessy Ferenc: Sertések, 1918.V.17; papír ceruza, 340x210 mm; Déri Múzeum