29/07/2026
Középpontban Gönczi Ferenc néprajzkutató
A 165 évvel ezelőtt született néprajzkutató, Gönczi Ferenc neve sokaknak ismeretlen lehet, hiszen élete és halála óta több mint hetven év telt el. Bár Csurgón viseli egy utca a Gönczi nevet, feltehetően pont őróla nevezték el, mégis sokan feltehetik a kérdést, no, de mi okból? Mi köt össze egy kaposvári tudóst Csurgóval? 2024-ben már kerestem erre a választ, a Csurgó és Környéke hasábjain (2024. 7. szám) jelent meg egy cikk róla, ennek részleteivel emlékezzünk meg a munkásságáról.
"(…) Göncz Ferenc néven született Rádon (ma Nemesrádó), nevét 1886-ban változtatta Gönczire… 1885-ben – képesítése megszerzése után – kezdődött rendes tanítói pályafutása: Zrínyifalván (ma Kursanecz, Horvátország) és Újpesten dolgozott. 1896-ban került előadóként a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztériumba, majd segéd-tanfelügyelő, később pedig kir. tanfelügyelő lett Pest és Szolnok vármegyékben. 1912-ben saját kérésére Somogy vármegyébe helyezték, ahol tíz évig volt tanfelügyelő és innen ment nyugdíjba.
Nyugdíjazása után sem pihent. Az 1890-es évektől folytatott néprajzi gyűjtőmunkákat, s 1914-ben – az 1909-ben létrejött – Somogy vármegyei Múzeum Egyesületének alelnökévé választották, amely ugyanekkor célul tűzte ki a néprajzi és népművészeti tárgyak gyűjtését. 1922-től kezdődően Gönczi végre teljes figyelmével a múzeumi munka felé fordulhatott. A következő években bejárta a megyét, több ezer néprajzi, népművészeti és képzőművészeti tárgyat gyűjtött, amelyek Kaposváron több épületben kerültek elhelyezésre. Az anyagot rendszerezte, nyilvántartásba vette – munkájának meg is lett a jutalma: 1936-ban megnyílt a Gróf Széchenyi István Múzeum (ma Rippl-Rónai Vármegyei Hatókörű Városi Múzeum). 1948. november 28-án bekövetkezett haláláig maradt a múzeum élén (igazgatósága alatt bővítette a gyűjteményeket, néprajzkutatással foglalkozott, Csurgón is gyűjtött). (…)
Magánélete már nem alakult ilyen szerencsésen. 1891-ben Drávavásárhelyen vette feleségül Kornfeind Vilmát, aki két gyermekkel ajándékozta meg: Mária Laura 1892-ben, míg Kálmán 1893-ban született. Felesége 1906-ban elhunyt, így a két gyermekkel magára maradt. Tíz évvel később újranősült: második felesége Hőke Jolán lett.
Hőke Jolán Dombóváron született 1886. április 25-én Hőke Kálmán vasúti osztálymérnök és Gaál Alojzia negyedik gyermekeként, s ő volt az első leánygyermek a családban. Négyéves volt, amikor édesapja munkája miatt Csurgóra költöztek. Édesanyjával és lánytestvéreivel tevékenyen részt vett a karitatív tevékenységekben, az I. világháború idején a Vöröskereszt Egyleten keresztül értékeinek felajánlásával támogatta a rászorulókat…
A huszonöt évnyi korkülönbség ellenére 1916. augusztus 19-én Csurgón kötöttek házasságot és Jolán Kaposvárra költözött. Kisfiuk, Miklós Ferenc 1917. június 11-én született, mindössze két napot élt. Több gyermekük nem született. Házaséletükről sajnos, egyelőre nem tudunk semmit, mindenesetre 1948-ban a válás mellett döntöttek.
Jolán először Pécsre, majd hazaköltözött Csurgóra. Testvéreinél lakott a Zrínyi utcában, amelyet húgai építtettek édesapjuk halálát követően. Szívbetegsége miatt végül inkább egy Petőfi téri albérletbe költözött, hogy közelebb lehessen orvosához. Alig négy évvel élte túl egykori férjét, 1952. február 18-án hunyt el, s kisfia mellett helyezték örök nyugalomra a József Attila utcai temetőben."
Két évvel ezelőtt még nem tudhattam, hogy Gönczi Ferenc és Hőke Jolán ismeretsége honnan eredt. A Hőke-család sok időt töltött Kaposváron, megismerkedhettek, hiszen sok közös érdeklődési pont volt a két család között. A rejtélyt, egy - azóta már a múzeumba bekerült - irat oldotta meg, amelyből kiderült, hogy Gönczi Ferenc tanfelügyelőként ismerkedett meg a Hőke-családdal.
Petlánovics Eszter
Felhasznált irodalom:
Gönczi Ferenc. Somogy – Életrajzok. Somogy Vármegyei Önkormányzat honlapja. Web: https://somogy.hu/somogyrol/eletrajzok/gonczi-ferenc.html (2024. 07. 24.)
Gönczi Ferenc. Wikipédia szócikk. Web: https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6nczi_Ferenc_(n%C3%A9prajzkutat%C3%B3) (2024. 07. 24. )
Hőke-család. CSVHGY Adattára.
Kapitány Orsolya: Emlékezés Gönczi Ferencre. Részlet Kapitány Orsolya: A szépség kertjében. In.: 100 éves a múzeum – Somogyi Múzeumok Közleményei 2010. Rippl-Rónai Vármegyei Hatókörű Városi Múzeum archív honlapja. Web: http://regi.smmi.hu/neprajz/gonczi/gonczi.html (2024. 07. 25.)
Nemesrádó. Wikipédia szócikk. Web: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesr%C3%A1d%C3%B3 (2024. 07. 24.)
Szapu Magda: Gönczi Ferenc. Tanulmány. 1996. Somogy – Életrajzok. Somogy Vármegyei Önkormányzat honlapja. Web: https://somogy.hu/somogyrol/publikaciok/szapu-magda-gonczi-ferenc.html (2024. 07. 24.)
Znióváralja. Wikipédia szócikk. Web: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zni%C3%B3v%C3%A1ralja (2024. 07. 24.)
Zrínyifalva. Wikipédia szócikk. Web: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyifalva (2024. 07. 24.)
Megjelent teljes terjedelemben a Csurgó és Környéke 2024. évi 7. számában.
