Kossuth Múzeum Cegléd

31/07/2026

22/07/2026

ÚJRA RÉGI FÉNYÉBEN RAGYOG VARGA SÁNDOR PORTRÉJA!

Örömmel számolunk be róla, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásának köszönhetően lehetőség nyílt a Kossuth Múzeum képzőművészeti gyűjteményének egyik legmeghatározóbb 19. századi festményének és díszkeretének restaurálására, amely Varga Sándor főjegyzőt, Cegléd első szabadon választott országgyűlési követét ábrázolja.

Varga Sándor (1805–1874) a város újkori történetének egyik legjelentősebb alakja volt. Az 1830-as évektől ügyvédként, majd jegyzőként és főjegyzőként szolgált Cegléden. Az 1848. június 13-án őt választották meg a település első szabadon választott országgyűlési követévé, aki az országgyűlésben a közlegelő elkülönítésének siettetéséért, a szőlődézsma eltörléséért és a választási cenzus leszállításáért küzdött. A róla készült portrét fia, ifj. Varga Sándor festőművész készít***e az 1860-as évek végén a régi városháza tanácstermébe. Munkásságának jelentőségét növeli, hogy ő az első név szerint ismert ceglédi származású festő, aki Kossuth Lajos egészalakos portréját megfest***e szintén az egykori tanácsterembe, 1877-ben.

A műalkotás 1949-ben került a múzeum képzőművészeti gyűjteményébe, s az elmúlt évtizedekben sem kiállítva, sem restaurálva nem volt. A festmény erősen szennyezett és deformálódott állapotban volt. Részben a művész által elkapkodott száradási idő miatti felületi zsugorodások, részben pedig egy 1893 körüli szakszerűtlen, olajos átfestés t***e próbára a helyreállítást végző SOMOS ÉVA festőrestaurátor-művészt. A vásznat levette a vakkeretről, s a kisebb lyukakat befoltozta, míg a meglazult feszítőkeretet keresztmerevítővel és fémpántokkal t***e szerkezetileg stabillá. A festékréteg folytonossági hiányait tömítéssel, akvarell aláfestéssel és olajretussal pótolta, végezetül lakkozással adta vissza a kép esztétikai egységét.

A műtárgy szerves részét képező képkeret restaurálását MALA ENIKŐ, a Kossuth Múzeum restaurátora végezte el. A keret szerkezetileg stabil volt, ám sarokdíszei és szegélyformái több helyen hiányoztak vagy repedezettek voltak. A tisztítást követően a hiányzó díszítményeket pótolta, majd a kiegészítéseket különböző festékek segítségével hangolta össze az eredeti felület színhőmérsékletével.

A sikeres restaurálásnak köszönhetően a megújult műalkotást jelenleg a Kossuth Múzeum lépcsőházában tekinthetik meg a látogatók.

Z***r József
múzeumigazgató

14/07/2026

160 ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT TÚRY GYULA FESTŐMŰVÉSZ

Az 1866. július 14-én Cegléden született művész rendkívüli rajztehetségét a helyi vásárban – rajzolás közben – fedezték fel, s ez a szerencsés találkozás nyitotta meg előtte a művészi pálya kapuit. Tudását előbb a budapesti Mintarajztanodában, majd Lotz Károly mesteriskolájában, később pedig a bécsi és a müncheni akadémián tökéletesít***e.

Pályája során több szállal kötődött szülővárosához, Ceglédhez: a városi tanács megrendelésére megfest***e többek között Ferenc József, Erzsébet királyné és Kossuth Lajos, Gubody Ferenc és Kossuth Ferenc portréját is. Emellett ő készít***e a Kossuth Lajos ceglédi toborzóját ábrázoló, mára ikonikussá vált kompozíció egyik változatát. A korszak számos tudósa és jeles személyisége – például Fraknói Vilmos vagy Szinnyei József – is vászonra került, de a portrék mellett életképeket, valamint olyan lírai hangvételű tájképeket is alkotott, mint a Fenyves táj vagy az Árnyas erdő.

Országszerte harminckét templom liturgikus terét díszítik lenyűgöző egyházművészeti alkotásai. Ezek közül kiemelkednek a gyöngyösi Szent Bertalan-templom és az abasári római katolikus templom falképei, valamint a mára sajnos, megsemmisült újszászi Szent István-templom monumentális freskói, és a soroksári Nagyboldogasszony-templom falfestményei. Oltárképei többek között Pannonhalmán és Szegeden ma is láthatók.
Tehetsége a mai országhatárokon túlra is elért, hiszen az ő nevéhez fűződnek a pozsonyi Kék templom Szent Erzsébetet ábrázoló főoltárképe, valamint a nagyváradi Szent László-templom mennyezetképei is. Kiemelkedő egyházművészeti tevékenységét – több más elismerés mellett – a rangos Ipolyi-díjjal jutalmazták.

Idén, a jeles évforduló alkalmából az életművet hamarosan közelebbről is megismerheti a nagyközönség. Novemberben az életét és művészetét bemutató kiállítás nyílik a Kossuth Múzeumban. A tárlaton a múzeum saját gyűjteménye mellett több hazai közgyűjteményből kölcsönzött, ritkán látható vagy eddig teljesen ismeretlen remekműveket is megcsodálhatnak az érdeklődők, méltó helyre emelve a művész örökségét.

Büszkék vagyunk Túry Gyulára, akinek gazdag munkássága ma is Cegléd város kulturális és művészeti örökségének egyik legértékesebb fejezete.
Z***r József

A képek: Hazatérés.1884; Kossuth Lajos portréja. 1893. A Kossuth Múzeum gyűjteménye; Bizony, még vicispán lesz belőle. 1894; Vázlat a sári templom „Aba Sámuel átadja a sári templomot a bencéseknek című seccójához. 1896; Körös. 1901. A Kossuth Múzeum gyűjteménye; Az oltári szentség és a négy evangelista.1912. Kisfaludi István felvétele

10/07/2026

Képletesen és valóságosan is súlyos kötet jelent meg

SZECESSZIÓS ÉPÍTÉSZET A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN 1893-1918 címmel. Szerkesztője Baldavári Eszter és Virág Zsolt, kiadója a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány volt.

Ceglédet három épület képviseli a könyvben.
A Kossuth Múzeumról, a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumról és az egykori zsinagógáról szóló szócikk szerzője Brunnner Attila, Baldavári Eszter és Illy-Frankó Mónika volt.

08/07/2026

CSÉPLÉS CEGLÉDEN

Az aratás és a cséplés valaha a legnehezebb paraszti munkák közé tartozott. Ez utóbbi elvégzéséhez még az 1960-as években is külön idénymunkásokat fogadtak fel a tsz-ek és az állami gazdaságok. A forróság, a por, a fáradság próbára t***e dolgozókat, akik az akkori szokásoknak megfelelően nemcsak készpénzt, hanem kicsépelt gabonát is kaptak a munkaadótól.

Városunk szülötte, TÚRI KÁROLY nyelvész, egyetemi tanár az 1931-ben Szegeden kiadott Népünk és Nyelvünk című folyóiratban hosszabb tanulmányt szentelt ennek a munkának és összegyűjtötte a vele kapcsolatos ceglédi kifejezéseket, szavakat is. Az alábbi részletet ebből a cikkből másoltam ki:

„Most pedig látogassunk el egy ceglédi gazdához és nézzük meg, hogyan készül a cséplésre. Amikor a gabonát behordták, a gazda gép után néz. Nem adja ám rá a gabonácskáját mindenféle gyütt-ment gépre. Ha nem találja jónak vagy drágállja a közelben lévő gépet, összeáll az elülső-hátulsó szomszédjával és hoznak egy olcsóbbat.
A gépnézés kellő körültekintéssel történik. A gazdát már aratáskor fölkeresik a gépészek, kínálják a gépet. Mióta ilyen sok gép van, szerződést nem ír alá, hanem ’majd megláttyuk’-kal elüti a dolgot.
A rendes tanyában gépelésre bemeszelnek. A hombárt rendbe hozzák. Az egérlyukakat betömik üvegdarabokkal. Lesöprik a padlást is, hátha annyi lesz az istenáldás, hogy oda is jut.
A gazdasszony 1-2 héttel a gépelés előtt befog egy pár libát vagy kacsát, hogy legalább megsüljön a maga zsírján. Kedvez egy pulykának is, hogy jó leve legyen. Gépelés előtt valónak megsüti a jó puha kenyeret, gépeléskor mégis lágy kenyér legyen. … Jó kenyér, jó konyha a gazdasszony dicsérete.
A gazdának is akad dolga, szenet, zsákot hoz ki a városrul. Vizet készít az asztag farához, ahol majd a bogár /a cséplőgép kazánja/ áll. Megjönnek az aratók is. Az avas szalmát szétdúrják, ha van. Megágyaznak az újnak.

23/06/2026

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2026
KOSSUTH MÚZEUM

A Kossuth Múzeum idén is csatlakozott az országos MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2026 programsorozathoz. A ceglédi események ismét olyan sokrétegű kulturális élményt kínáltak, amelyek egyszerre szólították meg a családokat, a fiatalokat és az idősebbeket, a hagyományok iránt érdeklődőket, a tudomány szerelmeseit és a város múltját kutatókat.

A Múzeum utcában 17 órakor kezdődő rendezvényt Z***r József múzeumigazgató nyitotta meg, majd kihirdette „A ceglédi géniuszok nyomában – a város, amely ihletet ad” című rajzpályázat eredményeit.
– Az általános iskolások közül Király Álmos Unghváry László faiskolája mögött című alkotásával lett első helyezett (Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda, felkészítő: Soós Adél).
– A középiskolások kategóriájában Gál Dzsesszika ért el első helyezést Hild József és a református nagytemplom című rajzával (CSZC Unghváry László Technikum, felkészítő: Horváth Klára).
– Különdíjat kapott Fedák Krisztina Jázmin Pfaff Ferenc épít***e a vasútállomást című munkája (Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvoda, felkészítő: Soós Adél).

A legkisebbeket a BÁNdor zenei formáció interaktív előadása várta. A változékony időjárás miatt a program a könyvtárhelyiségben valósult meg, de a hangulat így is könnyed és játékos maradt.
Nagy érdeklődés kísérte a Bohemian Brass Band lendületes utcakoncertjét, amely megalapozta az este további hangulatát. Ezt követte a program egyik csúcspontja, a Szent Iván éji táncház és tűzugrás: a Cegléd Táncegyüttes vezetésével a gyerekjátszó, a moldvai táncok és a tűz körüli közösségi élmény egyszerre idézte meg a hagyományt és a nyári napforduló varázsát. A táncoktatást Borgya Réfi Ildikó vezette, a zenét Inoka Győző és barátai szolgáltatták.

A múzeum tereiben közben folyamatosan zajlottak a tematikus tárlatvezetések, amelyeket a múzeum munkatársai – Gyura Sándor, Reznák Erzsébet és Z***r József – tartottak. A „Mi, ceglédiek – A város géniuszai a millenniumi években”, a „Tudás és közösség – A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium története”, az „Azok a hatvanas évek” és a „Tükör valék…” – Dokumentumok Kossuth Lajos életéből című kiállításokban történetek, érdekességek és új nézőpontok elevenedtek meg.

A tudomány iránt érdeklődők számára különleges élményt jelent***ek Tűri László látványos fizikai kísérletei, amelyek a gimnázium történetét bemutató kiállításban kaptak helyet. A bemutatót követő „szabadon kísérletezős” óra minden korosztályt bevont a felfedezés örömébe.

A gyerekek számára a diafilmvetítés nosztalgikus hangulatot teremtett, míg a retró kézműves foglalkozások és a fajáték készítés egész este biztosították a kreatív alkotás lehetőségét. A látogatók nagy lelkesedéssel vettek részt az esti tudáspróbán is, ahol játékos formában tehették próbára, mennyire ismerik Cegléd híres alakjait és helyi értékeit.

A közösségi élményt tovább erősít***e a veterán járművek látványos bemutatója: a „Járművek éjszakája” egész este vonzotta a látogatókat. A nap zárásaként a Paguriho zenekar adott koncertet, amely friss, karakteres hangzásával méltó lezárása lett az egész estés kulturális kavalkádnak.

A gasztronómiai élményekről idén is a Verandás Kert – Kenyeres Birtok Gastropub gondoskodott.

A Múzeumok Éjszakája 2026 Cegléden ismét bebizonyította, hogy a város kulturális élete élő, sokszínű és közösségformáló. A Múzeum utca ezen az estén valóban életre kelt: zenével, tánccal, tudománnyal, játékkal és történetekkel töltötte meg a teret – olyan élményt adva, amely hosszú ideig velünk marad.

Köszönjük támogatóink és együttműködő partnereink önzetlen segítségét, támogatását és munkáját!

CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
MAGYARORSZÁG IFJÚSÁGI FŐVÁROSA 2026
Andó Botond, Apáti Nyomda, BÁNdor, Bohemian Brass Band, Cegléd Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, Cegléd Rádió, Cegléd Táncegyüttes Egyesület, Ceglédi Városi Televízió, Ceglédi Veteránosok, Cegléd Bede Polgárőr Egyesület, Dél Pest Megyei Szuperinfó, Fiatal Alkotók Műhelye, Gaál Maja, Garamszegi Krisztina, Gulicska Ágnes, Hotel Aquarell Cegléd – Hunguest Hotel, Lőrincz-Szabó Emese, Oázis Kertészet, Ottlecz Szilaj Hajnalka, Paguriho Zenekar és csapata, Papír Ász Papírbolt, Sipos Lili, Tourinform Iroda Cegléd, Túri Alfréd, Tűri László, Várvag Kft., Virág Henrietta, Verandás Kert – Kenyeres Birtok Gastropub, 144. sz. Kossuth Lajos cserkészcsapat

Külön köszönet illeti a Kossuth Múzeum munkatársait, áldozatos munkájukért:
Dávid Tamás, Dávid Zoltánné, Farkas Ildikó, Gyura Sándor, Hetényi László, Kernács Viktória, Kisfaludi István, Mala Enikő, Nagy Ágnes, Reznák Erzsébet, Z***r József

18/06/2026

Június 20-án 19.00 és 21.00 óra között szeret***el várunk mindenkit egy vidám, hagyományőrző és élményekben gazdag estére, ahol a közös tánc, valamint a Szent Iván-éj hagyományaihoz kapcsolódó tűzgyújtás és tűzugrás teszi felejthetetlenné az együtt töltött időt.

18/06/2026

A Múzeumok Éjszakáján a tárlatvezetések idén is különleges élményekkel várják az érdeklődőket.

Június 20-án 19.00 és 23.00 között négy izgalmas kiállításban ismerhetik meg Cegléd történetének meghatározó alakjait, közösségeit és korszakait. A tárlatvezetéseket a kiállítások kurátorai és szakértői vezetik, így a látogatók számos érdekességet és kulisszatitkot is megtudhatnak.

Szeret***el várunk mindenkit egy tartalmas, felfedezésekben gazdag estére a Kossuth Múzeumban!