Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

28/05/2026

Nagy öröm számunkra, hogy végre bemutathattuk az „Édes szép zöld fáim” Jókai Mór a Svábhegyen című kötetet a Barabás Villában, az Országos Széchényi Könyvtárral közösen, a MOMkult és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény szervezésében.

A 260 oldalas, gazdagon illusztrált kötet Jókai Mór svábhegyi életét, villájának és híres kertjének történetét mutatja be, de a könyv ennél jóval többről szól: betekintést nyújt az író mindennapjaiba, gazdálkodásába, helyi kapcsolataiba, valamint a Svábhegy történetébe is. A kötetben számos korabeli fénykép, tervrajz és eddig publikálatlan levéltári dokumentum is helyet kapott.

A könyvbemutatón Kovács Gergely polgármester köszöntötte az érdeklődőket, majd a kötet szakmai lektora, Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna méltatta a könyvet. Beszédében kiemelte, hogy a Jókai-emlékév egyik – ha nem a legjelentősebb – tudományos eredménye ez a kötet, ami különösen sokat jelent számunkra.

Ezt követően a könyv szerzői – Földváry Gergely, Tomasits Bence és Szentkereszti Máté – meséltek kutatásaikról, személyes tapasztalataikról és a kötet megszületésének hátteréről.

Remek hangulatú este volt, öröm volt látni, hogy ennyien eljöttek a bemutatóra, és hogy a dedikáláson is sokan maradtak beszélgetni velünk.

A kötet megvásárolható a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben és a Hegyvidék Galériában.

Az eseményről készített fotókat köszönjük: Visky Ákos Lászlónak, Csizik Balázsnak és Sárközy Györgynek

18/05/2026

📚 Még van néhány szabad hely a holnapi könyvbemutatónkra!
Aki szeretne részt venni az „Édes szép zöld fáim” – Jókai Mór a Svábhegyen című kötet bemutatóján, annak érdemes mielőbb regisztrálnia. 🌿 Részletek kommentben!

📖 Néhány szó a könyvről:

A 260 oldalas, nagyméretű, keményborítású kötet a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény – MOM Kulturális Központ (MOMkult) és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában jelent meg.

✍️ Szerzők: Földváry Gergely, Tomasits Bence és Szentkereszti Máté.

🎓 A kötet szakmai lektora Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, az országos Jókai-kiállítás kurátora és az MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának vezetője.
🎨 A könyv különleges vizuális világát Balázs Csizik (Onion Creative) tervezte.

A kötet új megvilágításba helyezi és jelentősen kibővíti mindazt, amit eddig Jókai svábhegyi életéről tudtunk. Bemutatja, hogyan került az író a Svábhegyre, miként alakította ki villáját és kertjét, hogyan építette fel saját „zöld világát”, és milyen volt a mindennapi élet a birtokon. 🌳🏡

A könyv azonban jóval túlmutat a hagyományos kerttörténeti megközelítésen: szó esik gazdálkodásról, állattartásról, a villa működéséről, Jókai helyi kapcsolatairól és arról is, milyen nyomot hagyott személye a Svábhegy emlékezetében. A kötet kitér a villa későbbi sorsára, valamint azokra az emlékhelyekre, szobrokra és emléktáblákra is, amelyek ma is őrzik jelenlétét. 🐝🍇🗿

📜 A könyv első fele egy tudományos igényű, ugyanakkor olvasmányos és közérthető történeti feldolgozás, míg a második rész több mint 100 oldalnyi, nagyrészt eddig publikálatlan levéltári forrást közöl. A dokumentumok az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Levéltára gyűjteményeiből származnak, és többek között leveleket, kertészeti feljegyzéseket, birtokügyeket és a villa építéséhez kapcsolódó iratokat tartalmaznak.

🖼️ Külön érdekesség, hogy a Pazirik Informatikai Kft. közreműködésével elkészült a Jókai-villa és kert 3D-s elméleti rekonstrukciója is, amelyet a kötet látványos képeken mutat be. A könyv QR-kódokon keresztül az Országos Széchényi Könyvtár „Jókai gazda kertje” programjához is kapcsolódik, így az olvasó az online térben is tovább folytathatja a felfedezést.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a bemutatón! 😊

05/05/2026

🎉 Múzeumok Majálisa 2026

📚 Idén immár már 29. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében a Múzeumok Majálisa, ahol a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény mellett számos budapesti és vidéki kulturális intézmény is bemutatkozik. Remek alkalom ez arra, hogy egy helyen fedezzünk fel sokszínű kultúrális értékeinket.

🕙 A rendezvény mindkét napján (május 16–17.) 10:00–18:00 között lehet megtekinteni a kitelepült kulturális intézményeket.

🏛️ Látogassatok el a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény sátrához, ahol játékos feladatokkal és raktárunk eddig rejtett kincsein keresztül ismerhetitek meg a Hegyvidék múltját!

🔗 További programok és részletek az esemény hivatalos weboldalán https://mnm.hu/29-muzeumok-majalisa-0,
valamint facebook oldalán https://www.facebook.com/events/26325103560477496 találtok.

22/04/2026

🌍 Április 22. – A Föld Napja

📆1970. április 22. óta nemzetközi ünnep a Föld Napja. Ekkor hozta létre Denis Hayes amerikai egyetemista a Föld Napja Hálózatot (Earth Day Network), mely a környezetvédelem fontosságára, valamint az ökológiailag érzékenyebb életre hívta fel a figyelmet. Magyarország 1990-ben csatlakozott a mozgalomhoz azáltal, hogy megalapította a Föld Napja Alapítványt. Ezen alkalomból röviden bemutatjuk kerületünk három híres parkját, a Városmajort, a Gesztenyés kertet és a Normafát.

🌳 A Hegyvidék Budapest egyik legzöldebb kerülete. A kerület jelentős részét erdőség borítja, ezért is aggatták a budai hegyvidékre az 1890-es évek sajtójában a „Pest tüdeje” kifejezést. A nagy erdőségek mellett a kerület belső részén több régi, híres park látható.

🌿 A Városmajor Budapest és a Hegyvidék egyik legismertebb és legrégebbi parkja, melynek múltja 1785-ig nyúlik vissza, ugyanis II. József ebben az évben nyilvánította közparkká. Ennek keretében indult el kertészeti kialakítása. Ugyan a park az évszázadok során több funkciót is ellátott, azonban gazdag növény- és állatvilága mindmáig élményt és kikapcsolódást nyújt mindenki számára.

🌰 Nem messze a Városmajortól terül el kerületünk egy másik híres közparkja, a Gesztenyés kert, mely szintén nagy népszerűségnek örvend. Területén 1885-ben nyílt meg a Németvölgyi temető, mely nem sokkal később sokáig szükségtemetőként funkcionált, míg végül az 1960-as években teljesen felszámolták, és akkor alakult ki mai arculata. Ez alatt az időszak alatt ültették azokat a gesztenyefákat, amelyekről a nevét is kapta, és amelyek mind a mai napig meghatározzák a park látképét.

🏞️ Kétséget kizáróan kerületünk legnagyobb és legismertebb zöld területe a Normafa, mely évszázadok óta közkedvelt kirándulóhelynek és szabadidőparknak számít. Gazdag növény- és állatvilága, valamint fekvése teszi egyedivé, varázslatossá, melyet mi sem jellemez jobban, mint Erzsébet királyné első, 1882-es normafai látogatásakor tett kijelentése: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel.”

Források:
- A Föld Napja története. In.: Föld Napja Alapítvány
- Érdekességek a Normafa történetéből. normafapark.hu
- Viczián Zsófia: Két szép nyárfa a Városmajorban. PestBuda.hu
- Barta: Városmajor, Rege park, Gesztenyés kert. Hegyvidék Újság

Kép:
Kilátás a Normafáról

Kép forrása:
normafapark.hu

13/04/2026

🎨Derkovits Gyula és a Hegyvidék

📅1894-ben ezen a napon született Derkovits Gyula posztumusz Kossuth-díjas festő, grafikus, a 20. századi magyar képzőművészet egyik kiemelkedő alakja, akit egy rövid ideig a Hegyvidéken működő Korányi Intézetben kezeltek.
🪖A szombathelyi születésű festőnek már gyerekkorában megmutatkozott rajztudása, azonban asztalosmester édesapja nem támogatta ezen ambícióit. Az első világháború során 1916-ban súlyos sérülése következtében lebénult a bal keze, valamint súlyos tüdőbajt kapott, amiért hadirokkanttá nyilvánították.
🎓Ezt követően visszatért Magyarországra és Budapestre költözött. Ekkor Volkman Artúr magániskolájába, majd a Haris közi Képzőművészeti szabadiskolán tanult, ahol többek közt Kernstok Károly és Rippl-Rónai József is tanította. Emellett a nyergesújfalusi művésztelepen is képezte magát. Ez alatt az időszak alatt, 1919-ben volt a Korányi Intézet betege, ahol tüdőbaját kezeltette.
🌲 Az 1898-ban a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesületeként megalapított intézmény a tuberkulózisban szenvedő betegek kezelésére jött létre a János-hegy közelében, ahol a tiszta levegő nagyban segítette a betegek gyógyulását.
🖼️ Derkovits 1923-ban Bécsbe utazott, ahol több kiállításon is szerepeltek művei. Ezt követően 1926-ban visszatért Budapestre, ahol szintén megjelentek festményei, grafikái. Legismertebb művét, a Dózsa-féle parasztfelkelést bemutató „1514” című 12 darabból álló fametszetsorozatát 1927–1930 közt készítette.
🕊️ Derkovits Gyula 1934. június 18-án hunyt el. A művészt 1948-ban posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki, műveit pedig számos hazai múzeumban – Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria – és külföldi városban – Amszterdam, Róma –, valamint eseményen – 1960-as Velencei Biennálé – is kiállították. Emellett 1955-ben létrehozták a Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíjat, mely a 35 év alatti tehetséges képzőművészeket támogatja. A művész emlékét 1969 óta a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet „A” pavilonjában emléktábla őrzi.

Forrás:
- Derkovits Gyula. Kieselbach Galéria és Aukciósház weboldala
- Derkovits Gyula. Magyar Életrajzi Lexikon, Arcanum
- Derkovits Gyula. vasvarmegye.hu
- Derkovits Gyula. Nemzeti Sírhely. Nemzeti Örökség Intézete
- A festő, aki bal kezére lebénult. kultúra.hu
- A Korányi története. Varázshegy Hospice Alapítvány

Képek forrása:

1. vasvarmegye.hu
2. Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény
3. Magyar Nemzeti Galéria

01/04/2026

Tisztelt Látogatóink!

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény nyitvatartása a húsvéti ünnepek alatt a következőképpen alakul:

Április 2 – 5.: Zárva

Április 8-ától a Gyűjtemény a szokásos nyitvatartási rend szerint látogatható.
(Szerda–Vasárnap 10:00-18:00)

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves látogatónknak!

25/03/2026

🥊100 éve született Papp László, a nemzet Papp Lacija

📅 Ma, március 25-én száz éve, hogy megszületett az ország leghíresebb bokszolója, Papp László. Ebből az alkalomból röviden bemutatjuk életét, amely több szálon is kapcsolódik a Hegyvidékhez.
🎻 A legendás bokszoló Angyalföldön nőtt fel, gépkocsivezető édesapja, aki maga is bokszolt, gyakran elvitte magával fiát ökölvívó mérkőzésekre, valamint hegedülni taníttatta. Apja 1937-ben bekövetkezett halálát követően felhagyott a zenetanulással és a labdarúgás iránt kezdett el érdeklődni.
🏭 A Hegyvidékkel az 1940-es évek elején került először kapcsolatba, ugyanis ekkor kezdett el szakmát tanulni a Magyar Optikai Művek (MOM) gyárában. 1942-ben a MOM szakosztályában kezdett el bokszolni, ahol edzője, Fehér István felismerte a benne rejlő tehetséget.
🥇 Ökölvívó karrierje a második világháborút követően indult el, 1945-től 1956-ig közt olyan csapatokban bokszolt amatőrként, mint a BVSC, a Budapest Bástya (ma MTK) és a Vasas. Ez alatt az időszak alatt hétszer nyerte meg a magyar bajnokságot. 1952-től a legendás Adler Zsigmond lett az edzője. A sportklubok mellett 1947-1956 közt válogatott kerettag volt, amely időszak alatt háromszor nyert olimpiát: 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben, és 1956-ban Melbourne-ben, ezzel ő lett az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki egymás után három aranyérmet nyert.
🥊 Harmadik olimpiai győzelmét követően 1957-től – állami engedéllyel – profi sportoló lett. Ez alatt az időszak alatt 29 mérkőzésből 27-t megnyert, kettő pedig döntetlennel zárult. Érdekesség, hogy „hazai” mérkőzéseit Bécsben, a Stadthalle-ban vívta, mivel Magyarországon profiként nem játszhatott. 1962-ben Európa-bajnoki címet nyert, melyet hatszor védett meg. 1964-ben lehetősége nyílt arra, hogy világbajnoki címért szálljon ringbe, de a magyar sportvezetés pályafutásának befejezésére kényszerítette. Ezt döntést élete végéig nem tudta kiheverni.
🏋️‍♂️ Profi karrierjének lezárását követően edző lett, amely során új edzésmódszert fejlesztett ki. A személyre szabott testedzés kemény edzésmunkát igényelt, valamint a magánéletben is sportemberhez méltó magatartást követelt. Az edzések gyakran a szabadban zajlottak, amely során előfordult, hogy a kirándulók láthatták, ahogy Papp László és tanítványai a Normafán fát hasogatnak. Ezzel az edzésmódszerrel a magyar-ökölvívó válogatottal egy-egy olimpiai és világbajnoki aranyérmet, két olimpiai ezüstérmet, több olimpiai és világbajnoki bronzérmet, valamint számos Európa-bajnoki első, második és harmadik helyezést ért el.
🪦Végül 1992-ben ment nyugdíjba, edzői tevékenységét pedig 1996-ban fejezte be. Papp László, aki 1961-től a Hegyvidéken lakott, 2003. október 16-án hunyt el. A Hegyvidéki Önkormányzat 2014-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki, szobrát pedig 2017. március 28-án avatták fel a Gesztenyés-kertben.

Forrás:
- Papp László (1926-2003). Élet a hegyvidéken – A Hegyvidékről – Díszpolgáraink. In.: https://hegyvidek.hu/elet-a-hegyvideken/diszpolgaraink/papp-laszlo-1926-2003 (Utolsó megtekintés: 2026.03.25.)
- Rettegett balhorgaiért KO-királynak, legendás sportszerűségéért a ring lovagjának nevezték. In.: https://kultura.hu/100-eve-szuletett-papp-laszlo-a-magyar-okolvivas-legendaja/ (Utolsó megtekintés: 2026.03.25.)

Képek forrása:
1. MTK hivatalos honalpja In.: https://mtk.hu/hirek/90-eve-szuletett-papp-laszlo (Utolsó megtekintés: 2026.03.25.)
2. Köztérkép. In.: https://www.kozterkep.hu/30837/papp-laszlo =272090 (Utolsó megtekintés: 2026.03.25.)

15/03/2026

🇭🇺Március 15. – Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepe

📆 Magyarországon március 15-én ünnepeljük az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot. Ez alkalomból röviden bemutatjuk az idén 110 éve elhunyt Görgei Artúr életét, aki a budai Vár bevételét a Hegyvidék különböző területeiről irányította.
🎓 Görgei (1848-ig Görgey) Artúr 1818. január 30-án született Toporcon (ma Toporec, Szlovákia). Iskolai tanulmányait követően 1837 és 1845 között a bécsi helyőrségben hadnagyi, majd a 12. (Nádor) huszárezredben főhadnagyi tisztségben szolgált. Leszerelése után a prágai Károly Egyetemen kémiát tanult, ahol felfedezte a laurinsav és a kaprinsav jelenlétét a kókuszdióolajban, mely a korszak neves kémiai folyóirataiban is megjelent.
⚔️ 1848 júniusában jelentkezett a magyar honvédségbe, ahol egészen tábornoki rangig emelkedett. Egyik legnagyobb katonai sikere a budai Vár 1849 májusi visszafoglalása volt, melyet a Hegyvidék több pontjáról irányított. Az első a „Remetéhez címzett” fogadó volt, mely a Városmajorban állt. Innen az osztrák ágyútűz miatt a mai Zugligeti út 58–60. szám alatt található Laszlovszky-majorba kellett áttenni a székhelyét, azonban „az ostromzár jobb áttekinthetősége végett” május 9-én a magyar vezérkar Heidrich Ferenc csokoládégyáros Svábhegyen, a mai Diana utca 23/b szám alatt álló Óra-villájába költözött át. Innen láthatta Görgei, ahogy katonái 1849. május 21-én sikeresen beveszik Buda Várát.
🕊️ A tavaszi sikerek ellenére a magyar honvédsereg Görgei vezetésével 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert. Ezt követően – cári közbenjárással – amnesztiát kapott, családjával együtt Klagenfurtba, majd Viktringbe (ma Klagenfurt–Viktring) száműzték, ahol rendőri felügyelet alatt élt. A vezetés feltehetően azért hagyta őt életben – ellentétben a tizenhárom aradi vértanúval –, hogy ezzel is erősítse a rá hárított bűnbak szerepét. Ehhez járult hozzá Kossuth Lajos 1849. szeptember 12-én íródott vidini levele, melyben Görgeit hibáztatta a szabadságharc bukásáért. A kiegyezést követően térhetett haza, ahol több munkát is vállalt, személyét azonban hosszú időn keresztül ellenszenv övezte. E negatív kép felszámolásáért egykori katonái – szám szerint 207 – egy 1884. március 30-án kelt oklevélben tanúsították hűségét és hazafiságát, kiemelve a szabadságharc idején tanúsított helytállását. Nyugdíjas éveit Visegrádon, valamint Budapesten töltötte.
🎚️ Görgei Artúr a szabadságharc és egyéni legnagyobb katonai sikerének 67. évfordulóján, 1916. május 21-én hunyt el Budapesten, néhány hónappal az egykori ellenség, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király november 21-én bekövetkezett halála előtt.
📚 A halálát követő évtizedekben emlékezete sokat változott: a Horthy-korszakban pozitív, a kommunista érában pedig negatív megítélés alá esett. Napjainkra egyre inkább igazolódott hazaszeretete és a szabadságharc idején tanúsított kitartása.
🏛️ Egykori hegyvidéki főparancsnokságait ma emléktáblák őrzik, valamint a Budai Várnegyedben először 1935-ben, majd 1998-ban újra állított lovasszobra is az Óra-villa felé néz.

Forrás:
- Hermann Róbert: Görgei Artúr. Rubicon Online.
https://rubicon.hu/hu/cikkek/gorgei-artur
(Utolsó megtekintés: 2026.03.10.)
- Hermann Róbert: Áruló volt-e Görgei? Rubicon Online.
https://rubicon.hu/hu/cikkek/arulo-volt-e-gorgei
(Utolsó megtekintés: 2026.03.11.)
- Fodor Richárd: A vegyész-tábornok. Corvinák. 2022.08.14.
https://corvinak.hu/velemeny/2022/08/14/a-vegyesz-tabornok
(Utolsó megtekintés: 2026.03.10.)
- Földváry Gergely: Görgei Artúr főhadiszállásai Budán. PestBuda. 2020.03.03.
https://pestbuda.hu/cikk/20200303_foldvary_gergely_gorgei_artur_fohadiszallasai_budan (Utolsó megtekintés: 2026.03.10.)

Képek forrása:
1. Wikipédia
2. Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

08/03/2026

👩‍🦰 Március 8. Nemzetközi Nőnap

📅Az ENSZ 1977-ben, az 1857. március 8-i New York-i ruhagyári munkásnőtüntetés 120. évfordulóján március 8-t a női jogok és a nemzetközi béke világnapjává nyilvánította. Ez alkalomból röviden bemutatjuk a magyar irodalom híres írónőjét, Kaffka Margitot, aki 1910 és 1915 között a Hegyvidéken, azon belül is a Márvány utcában lakott.
👩‍🏫Kaffka Margit 1880. június 10-én született Nagykárolyban (ma Carei, Románia). Iskolai évei befejezésével 1903-ban Miskolcon, majd 1910–1915 között Újpesten tanított.
📚 Első versei 1901-ben a Magyar Géniuszban jelentek meg, a miskolci tanárévei alatt lett a Nyugat állandó munkatársa. A magyar irodalomban elsősorban prózai írásaival, valamint regényeivel vált ismertté, melyek közül a két legismertebb a "Színek és évek" (1912) és a "Hangyaboly" (1917) volt. A Nyugat mellett a kor több jelentős hírlapjában (A Hét, Az Ujság, Pesti Napló) is publikált. Írásainak fő témája a nők sorsa a századforduló idején, valamint a dzsentrik (birtokát vesztett és hivatali pályán elhelyezkedő nemesek) eltűnése volt.
🏠 1910. november 29-én költözött a Márvány utca 29. szám alatti, Barinkai Lipót bankár, lapkiadó által újonnan épített négyemeletes bérpalotába, innen járt dolgozni Újpestre. Otthona irodalmi szalonként működött, mivel több alkalommal is vendégül látta a kor nagy íróit, mint például Ady Endrét, Tóth Árpádot, Szabó Dezsőt, Tersánszky Józsi Jenőt és Hatvany Lajost. Utóbbi részletes leírást adott ezen alkalmak körülményeiről és hangulatáról.
🎗A Márvány utcából 1915 júliusában költözött el a Naphegy utca 15. számú házba, innen szállították el a spanyolnátha tüneteivel fiával együtt 1918. november 26-án kórházba, ahol ő december 1-jén, másnap pedig tizenhárom éves fia is belehalt a gyilkos kórba.
🪧Egykori Márvány utcai otthonának falán ma emléktábla őrzi emlékét.

Források:
Verrasztó Gábor: Kaffka Margit budai évei. Hegyvidék, 2021. 04. 14.
Kaffka Margit. In.: Magyar életrajzi lexikon.
Árvai Tünde: Militáns ünnep? A női szolidaritás világnapja? Fogyasztói hírverés? – A nőnap történetéből. Újkor. 2015. 03. 8.

Képek:
1. Kaffka Margit portréja.
2. Kaffka Margit emléktáblája a Márvány utca 29. számú házon.

Képek forrása:
1. Kaffka Margit összes költeménye, MEK/OSZK
2. Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

25/02/2026

🕯️ Február 25. – A kommunizmus aldozatainak emléknapja

📅 Magyarországon 2000 óta február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ennek oka, hogy a szovjet hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le és szállították a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ez alkalomból emlékezünk meg kerületünk egykori lakójáról, a 125 éve született gróf Esterházy Jánosról, aki szintén a kommunista rendszer áldozata.

🏰 Gróf Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon (ma Veľké Zálužie, Szlovákia), az Eszterházy család galántai ágába. 1935-ben a csehszlovák parlament kassai képviselőjének, 1936-ban pedig az Egyesült Magyar Párt elnökének választották. Az első bécsi döntést (1938) követő határmódosítások után kassai képviselőként nem csatlakozott a magyar országgyűléshez, hanem a Csehszlovákiában maradt magyarság képviseletét folytatta. A II. világháború kitörését követően részt vett a lengyelországi menekültek magyarországi befogadásának megszervezésében. 1942. május 15-én egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálását lehetővé tevő törvényjavaslatot, ami miatt politikai karrierje leépült. Ezt követően tovább folytatta az üldözöttek megsegítését és bújtatását.

🏡 1939 és 1944 között több alkalommal tartózkodott Budapesten, ahol több ingatlana is volt. Ezek közül az egyik az Istenhegyi út 5. szám alatti villa volt, melyet 1939-ben vásárolt meg.

⚖️A nyilas hatalom 1944 decemberében letartóztatta, majd a háborút követően a csehszlovák kormány koholt vádak alapján, mint „háborús bűnöst” átadta a Szovjetuniónak, ahol szibériai kényszermunkára ítélték. Távollétében a csehszlovák állam kötél általi halálra ítélte, amit később életfogytiglani börtönre változtatott, miután 1949-ben a szovjet hatóságok kiadták a csehszlovák hatóságoknak. A morvaországi Mírov börtönében hunyt el 1957. március 8-án.

✝️ A Vatikán 2018 novemberében engedélyezte boldoggá avatási eljárásának elindítását, amely mind a mai napig tart. A Gesztenyés kertben található szobrát 2013. május 15-én avatták fel, amely nem csupán személyének, hanem a XII. kerület kommunista áldozatainak is emléket állít.

Forrás:

- Földváry Gergely: Budapesten is számos emlék kötődik a 120 éve született Esterházy János nevéhez. PestBuda, 2021. 03. 14.
- Molnár Imre: A mirovi börtönben ér véget Esterházy János tragikus élete. Rubicon 2008/4.

Képek forrása:

1. Az Esterházy János Zarándokközpont honlapja. In.: https://esterhazyjanos.eu/budapest-gesztenyes-kert/
2. Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

18/02/2026

Ma született Jókai 201 éve ;)

Éppen ma, február 18-án ünnepeljük Jókai Mór 201-ik születésnapját. A tavalyi 200-ik évforduló alkalmával elindított Jókai év zárásaként a Szerpentin - hegyv...