Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

28/09/2026

👋 Tisztelt Látogatónk!

📚 Nagy örömünkre szolgál, hogy 2026. szeptember 20-án Balatonfüreden is nagy közönségsiker mellett mutathattuk be „Édes szép zöld fáim” – Jókai Mór a Svábhegyen című könyvünket.

🙏 Köszönjük a Balatonfüred Városért Közalapítványnak, a Reformkori Hagyományőrzők Társaságanak és az Esterházy-kastély Nyaralástörténeti Látogatóközpontnak a szervezést és a lehetőséget, hogy Jókai egykori kedvelt balatoni nyaralóhelyén is bemutathattuk könyvünket.

24/09/2026

🌳 Ma este a Városmajor múltjáról mesélünk!

Hogyan lett az egykori kivégzőhelyből Budapest első közparkja, és milyen történeteket őriz a Városmajor az elmúlt évszázadokból? Erről szól mai helytörténeti előadásunk. 📚

📅 Ma (szeptember 24-én) 18.00 órától
Előadó: Földváry Gergely történész
📍 Barabás-villa rendezvényterme (Városmajor utca 44.)
🎟️ A részvétel ingyenes, regisztráció nem szükséges.

Szeret***el várunk minden érdeklődőt! 😊

21/09/2026

🍇 ÚJRA SZÜRET A SVÁBHEGYEN! 🍷

Egy délután, amikor ismét megtelik szüreti hangulattal a Jókai-kert! 🌿🍂

📅 2026. szeptember 25-én, pénteken 14 órától várunk mindenkit egy igazi svábhegyi szüreti mulatságra, ahol nemcsak a régi hegyvidéki szőlőkultúra elevenedik meg, hanem együtt ünnepelhetjük a hajdan híres budai vörösbor újjászületését is! 🍷

📍 Jókai-kert – 1121 Budapest, Költő utca 21.
🕑 Szeptember 25., péntek, 14.00–17.00
🎟️ A belépés díjtalan!

Idézzük fel együtt azt az időt, amikor a Svábhegy lankáin még szőlősorok futottak, a présházakban must illatozott, és a szüret az év egyik legnagyobb ünnepe volt! 🍂🍇

Találkozzunk pénteken a Jókai-kertben! Várunk mindenkit szeret***el! 💜

14/09/2026

Tisztelt Látogatóink!

Technikai okok miatt a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben 2026. szeptember 18-20. (péntek-vasárnap) között ideiglenesen nem lehet vásárolni az "Édes szép zöld fáim" - Jókai Mór és a Svábhegy című könyvből.

Ez alatt az időszak alatt a könyv csak a Hegyvidék Galériában (1126 Budapest, Királyhágó tér 10.) lesz megvásárolható, melynek nyitvatartási ideje pénteken 10:00-18:00, szombaton 10:00-14:00, vasárnap zárva.

Szeptember 23-tól (szerdától) újra lehet vásárolni a Gyűjteményben.

Megértésüket köszönjük!

A fotót készít***e Visy Ákos László.

07/09/2026

👋 Tisztelt Látogatóink!

🎙Örömmel jelentjük be, hogy felkerült az Országos Széchényi Könyvtár hivatalos YouTube-csatornájára a Széchényi-könyvest programsorozat 2026. június 16-án megrendezett, „Édes szép zöld fáim” – Jókai Mór és a Svábhegy című kötetünket bemutató része, így az esemény mindazok számára elérhetővé válik, akik nem tudtak részt venni rajta.

📚 A kerekasztal-beszélgetés során a kötet szerzői, Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, Tomasits Bence, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény történésze, valamint Szentkereszti Máté, az Országos Széchényi Könyvtár digitálistartalom-fejlesztő munkatársa fejt***e ki a könyv elkészítésének szakmai hátterét. A beszélgetést a kötet szakmai lektora, dr. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, az MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának vezetője, valamint az országos Jókai-kiállítás kurátora vezette.

A felvételt a Történeti Fénykép- és Interjútár munkatársai készítették.

🎥A videót az alábbi linken lehet megtekinteni:
https://www.youtube.com/watch?v=hHX5aJ28YFo

Az „Édes szép zöld fáim” – Jókai Mór a Svábhegyen című kötet bemuta...

02/09/2026

🇭🇺 340 éve foglaltuk vissza Budát!

Bár az idei esztendő történelmi megemlékezéseinek középpontjában elsősorban Mohács és az 500 évvel ezelőtti tragikus vereség áll, ne menjünk el egy másik fontos évforduló mellett sem. Éppen 340 évvel ezelőtt, 1686. szeptember 2-án szabadult fel Buda a török uralom alól. ⚔️🏰

A győzelemben az egyesült európai hadak mellett magyar katonák ezrei is részt vettek, és az ostrom története különösen szorosan kapcsolódik a Hegyvidékhez. A hagyomány szerint ugyanis a Svábhegy és a Németvölgy elnevezése is az 1686-os ostrom emlékét őrzi, az itt harcoló német, illetve sváb katonák révén. 🌳

📖 Az alábbi cikkel - melyet munkatársunk írt - emlékezzünk meg Buda visszafoglalásáról, az egyesült európai seregek és a magyarok közös diadaláról, valamint arról, hogy ennek a 340 évvel ezelőtti eseménynek az emlékei ma is ott rejtőznek a Hegyvidék neveiben és történeteiben.

A főképen Frans Geffels korabeli festménye látható Buda 1686-os ostromáról, előtérben a budai hegyek.

Idén szinte az egész ország Mohácsra emlékezik, hiszen ötszáz esztendő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett a mohácsi síkon. Most...

24/08/2026

🎁A színész, aki hegyvidéki villát kapott rajongóitól

📅Hatvanöt éve hunyt el Rózsahegyi Kálmán

🕯 Hatvanöt éve, 1961. augusztus 27-én hunyt el a 20. századi magyar színjátszás egyik legnépszerűbb színésze, Rózsahegyi Kálmán, aki rajongói összefogásnak köszönhette hegyvidéki villáját. E jeles évforduló alkalmából emlékezünk meg a legendás színészről.

🎭 Rózsahegyi Kálmán 1873. október 6-án született a Békés vármegyei Endrődön (ma Gyomaendrőd). Színész nevelőapja, Rózsahegyi Ödön példáját követve iratkozott be a Színiakadémiára, melynek elvégzését követően több vidéki színházban is játszott. A fővárosba 1898-ban került, ahol előbb a Magyar Színházban, majd a Nemzeti Színházban játszott, melynek később meghatározó művésze, 1923-ban pedig örökös tagja lett. Tehetségének okán több szerepben is kimagasló teljesítményt tudott nyújtani. Később leginkább kabarészerepeiben vált népszerűvé, melynek köszönhetően 1926-ban az Egyesült Államokban vendégszerepelhetett.

🏡 Ötvenedik születésnapjára, valamint a Nemzeti Színházi tagságának 25. évfordulójára rajongói különleges ajándékkal lepték meg: gyűjtést indítottak egy családi ház felépítésére. A németvölgyi Rózsahegyi-villa terveit Lechner Ödön unokaöccse, Lechner Jenő készít***e 1923-1924-ben. Az építésznek alkalmazkodnia kellett a terület zártsorú beépítését előíró szabályozáshoz, ezért ötletes megoldással Rózsahegyi-házát egy tágas előkert mögé helyezte, míg az azt közrefogó két bérvillát az utcafrontra állította. Így a mai Tartsay Vilmos utca 11–13–15. alatt egy különleges, egységes, Felvidékre jellemző pártázatos reneszánsz formavilággal rendelkező épületegyüttes született. A középső Rózsahegyi-villa egy korszerű és fényűző otthon volt, melyben tágas ebédlő, szalon, dolgozószoba, külön hálószobák, fürdők, cselédszoba, garázs és központi fűtés szolgálta a család kényelmét. A belső tereket márványmozaik és parketta díszít***e, a ház elé pedig szabályos franciakertet terveztek.

🎓 Az épületegyüttes 1925-re készült el, Rózsahegyi és családja 1926-ban költözött be a villába. A családi otthon mellett itt működött a feleségével, Hevesi Angélával 1909-ben alapított magán színiiskolája is, ahol az évek során olyan nagy pályát befutó színészek tanultak, mint Komlós Juci, Hofi Géza és Sas József. Az iskola növendékei a közeli MOM Kultúrházban mutathatták be vizsgaelőadásukat.

🎬 Az Egyesült Államokból való hazatérését követően indult el filmes karrierje, mely során olyan filmekben szerepelt, mint „Az én lányom nem olyan” (1937) és a „Vadrózsa” (1939). Származása miatt az 1940-es években nem játszhatott, valamint a Nemzeti Színházból is távoznia kellett. A deportálás alól ugyan mentességet kapott, azonban 1944. december 21-én mégis letartóztatták és kilakoltatták. Szabadlábra helyezését Szalai Pál könyvkereskedő, a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötőjének és Raoul Wallenberg zsidómentő tevékenységének segítőjének köszönhette, melyet követően visszaköltözt***e villájába.

🎞️ A második világháború után játszott a Vígszínházban, a Magyar Színházban és a Madách Színházban, emellett számos filmben is szerepelt. Ezek közé tartozik az „Állami áruház” (1952) és a „Liliomfi” (1954). Munkásságát 1960-ban Kiváló Művész díjjal ismerték el.

🎗Rózsahegyi Kálmán 1961. augusztus 27-én hunyt el, ezt követően a Farkasréti temetőben, nagy ünnepség közepette helyezték végső nyugalomra. Emlékét 1973 óta emléktábla őrzi, mely egykori villájának kerítésén található. Az épületben ma a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) működik.

Források:
- Bodó Péter: Ahol egy filmcsillag lakott száz évvel ezelőtt – Rózsahegyi Kálmán villája. PestBuda, 2023.02.24. In.: https://pestbuda.hu/cikk/20230224_ahol_egy_filmcsillag_lakott_szaz_evvel_ezelott_rozsahegyi_kalman_villaja (Utolsó megtekintés: 2026.08.24.)
- A "szeretetből és áldozatkészségből" épült Rózsahegyi-ház. Hegyvidék Újság, 2020.07.01. In.: https://hegyvidekujsag.hu/archivum/archivum-2016-2020/archivum-2020-junius-30/szeretetbol (Utolsó megtekintés: 2026.08.24.)
- A nemzet színészei: Komlós Juci. Nemzeti Színház. In.: https://nemzetiszinhaz.hu/muvesz/komlos-juci (Utolsó megtekintés: 2026.08.24.)
- Foglalkozása egyszerűen: Hofi. Nemzeti Archívum. In.: https://nemzetiarchivum.hu/stories/Hofi-Geza-humorista (Utolsó megtekintés: 2026.08.24.)
- Sas József. Magyar Színművészeti Lexikon. In.: https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz23/66.html (Utolsó megtekintés: 2026.08.24.)

Képek forrása:
1. hu.wikipedia.org
2. Hegyvidék Újság, 2020.07.01.
3. Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény

17/08/2026

Tisztelt Látogatóink!

🏛️ A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény nyitvatartása az augusztus 20-i hosszú hétvégén a következőképpen alakul:

🔒 Augusztus 20–21.: Zárva

🕙Augusztus 22-étől a Gyűjtemény a szokásos nyitvatartási rend szerint látogatható. (Szerda–vasárnap 10:00–18:00)

🇭🇺 Mindenkinek kellemes időtöltést kívánunk!

Kép forrása:

Kalácska-Nagy Nóra: Hatalmas lobogó ékesíti a megújuló Citadellát- Magyar Építők, 2022.05.16.

04/08/2026

💧 Ha nagy a meleg, hidratáljunk eleget!

🌿 A Hegyvidék vízellátása

☀️ A nagy nyári hőségben fontos a megfelelő hidratálás, melyet a történelem során különböző módokon igyekeztek biztosítani. A Hegyvidék vízügyi ellátását ma már egységes modern vízhálózat biztosítja, azonban ennek kiépülésére a 19–20. század fordulójáig várni kellett.

⛲ A Hegyvidék számos forrással, kúttal rendelkezik, melyek fontosságát már a 13. században felismerték, ugyanis IV. Béla király a svábhegyi források fölé kútházakat építtetett. A kútházak mellett Mátyás király idejében fa- és agyagcső-hálózatot épít***ek ki, ezen szállítva a friss hegyi vizet a budai Várba. Fontosságukhoz nagyban hozzájárult, hogy a Várhegynél magasabban fekszenek, melynek köszönhetően ezek a vezetékek a Szentháromság térig el tudták vezetni a hegyvidéki vizet.

🚰 Az évszázadok folyamán a számos forrásból három kútforrás vált jelentőssé a Hegyvidéken: a Béla király kútja (korábban Király-forrás), a Városkút (korábban Doktor-, Orvos- és Nádor-kút) és a Svábkút, melyek közül ez utóbbi ma már nem látható, mivel az Istenhegyi út szabályozásakor beboltozták. Ezek mellett a városrész vízellátását a Dunáról szekéren szállított víz biztosította.

🏗️ Az egyre növekvő lakosságszám azonban a 19. század második felére elavulttá t***e a rendszert. A budai vízhálózat ugyan 1882-re kiépült, azonban nem oldotta meg a környék magasabb területein, mint például a Svábhegyen lakók vízproblémáját, ugyanis a víznyomás nem volt elegendő. Erre utal Jókai Mór 1898-ban megjelent újságcikke: „A vízvezeték nem szolgál. Egyszer-egyszer, ha eltaláljuk az idejét, elkezd fityfirikelni, köpköd, prüszköl, aztán megint abbahagyja. (…)” A hosszú távú megoldást végül Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár által tervezett és 1913-ban átadott svábhegyi víztorony hozta el. A víztorony érdekessége, hogy a szintén Zielinszki által tervezett Margit-szigeti víztoronnyal ellentétben mind a mai napig ellátja feladatát.

Források:

- Földváry Gergely: Frissítő emlékek a múltból – a hegyvidéki vizek egykor és most. MoMKult, 2025. In.: https://momkult.hu/frissito-emlekek-a-multbol-hegyvideki-vizek-egykor-es-most/ (Utolsó megtekintés: 2026.08.13.)
- Pesti Napló, 1898.08.10.
- Simon Flóra: Hogyan került a víztorony a Svábhegyre? PestBuda, 2018.05.08. In.: https://pestbuda.hu/cikk/20180508_hogyan_kerult_a_viztorony_a_svabhegyre (Utolsó megtekintés: 2026.08.03.)

Képek forrása: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény képeslapgyűjtemény