BTM Vármúzeum

31/05/2026

30/05/2026

Egy 18. századi főkötő vert CSIPKE rátétének rekonstrukciója

A 9. kerületi Csarnok tér 2. szám alatti ásatáson két csipkedíszes, 18. századi főkötő is előkerült. A konzerválásukat és a rekonstruált alapra való helyezésüket kolléganőm, Szabó Krisztina készít***e, így váltak bemutathatóvá a töredékek.
Régi vágyam volt csipkeverést tanulni, erre végül tavaly tavasszal nyílt módom. Frissen szerzett tudásomat eredeti tárgyak vizsgálatával teszteltem és hamar kiderült, hogy bár a fenti leletek csipkéje erősen hiányos, ki lehet szerkeszteni mindkettőből egy teljes mintaelemet és a verés folyamatát is meg lehet határozni.

Lelkes újoncként rögtön bele is vágtam. Bár az alap vetéseket ismertem, egy konkrét minta elkészítése ezek változatos kombinációjától, a csipkeverő egyedi kézmozdulataitól, fonalvezetési szokásaitól lesz különleges. Ezeket az egyedi jellemzőket kerestem és több próbálkozásra is szükség volt ahhoz, hogy a végén két olyan mintaelemet tudjak elkészíteni, amin az összkép és a megfigyelt fonalvezetési jellemzők is azonosak az eredetivel.

A rekonstrukció megtekinthető június 6-án, a Régészet napján, az utolsó kurátori tárlatvezetés keretében a “Középpontban a középkor 10 - Tíz év, ezer történet” című kiállításában.

Szöveg: Rácz Katalin
Régész: Tóth Anikó
Fotók: Keppel Ákos, Rácz Katalin

29/05/2026

„A számítógépes játékoknak köszönhetően virtuális formában ma már olyan dolgokat is megtapasztalhatunk, amelyek a hétköznapi életben elérhetetlenek, vagy nem is léteznek. Mesterei lehetünk a lovagi kardnak, úgy, hogy még életünkben nem fogtunk ilyen fegyvert a kezünkben. A virtuális valóság hatását ellensúlyozhatja a tárgyakra, tárgyismeretre fókuszáló múzeumpedagógia, múzeumandragógia.”

Érdemes elolvasni Berecz Mátyás kollégánk gondolatébresztő írását történelmi vívással foglalkozó klubok és a múzeumok együttműködéséről a Magyar Múzeumok OnLine oldalán!

A cikkhez kattints ide:

A múzeumok és a történelmi hagyományőrző csoportok együttműködése már több évtizedes múltra tekint vissza. A történelmi újrajátszókban a szakma ma már nemcsak a jelmezes látványosságot látja, hanem hasznos partnereket is, akik a múzeumok oktatási, ismeretterjesztési és a

28/05/2026

💉FECSKENDŐ A TABÁNBÓL💉

A fecskendők az injekciós tűk elődjeiként már az ókortól kezdve ismertek. Ókori görög és római leírásokban elsősorban orvosi kontextusban – kenőcsök, krémek adagolására szolgáló eszközként találjuk meg őket, például Galénos (Kr. e. 129-200) műveiben. A fecskendő angol neve (syringe) is annak ókori eredetére utal: a görög σύριγξ (syrinx, jelentése "pánsíp", "cső") szóból származik. Ez a tárgytípus kompozit, vagyis több darabból – egy hengeres csőből és egy abba szorosan illeszkedő dugattyú-szerűen kialakított részből – áll össze. A hengeres cső elülső része általában nyitott, ezen keresztül van lehetőség folyadék vagy más anyag felszívására. A fecskendő nyitott végére injekciós tűt, fúvókát vagy csövet lehet szerelni, amivel mind az adagolás, mind a felszívás módja irányítható.

A fecskendőről, mint orvosi eszközről a középkor folyamán nem maradt fenn adat, azonban a kora újkorban megjelennek, leggyakrabban fémből készült darabok formájában. Az első, modernnek tartható fecskendő feltalálását a tudomány Blaise Pascal (1623-1662) nevéhez köti, aki hidraulikával kapcsolatos kísérletei során alkotott hasonló eszközöket.

A képen látható fecskendő Garády Sándor Tabánban folytatott ásatásai során került elő (feltételezhetően 1934-1935 körül), pontos lelőhelye sajnos nem ismert, így keltezése is bizonytalan. A tárgy nyersanyagának meghatározása szintén nehézkes nagyfokú megmunkáltsága miatt (állatcsont vagy gímszarvas agancs), felületének kialakítása pedig esztergával történt, amelynek nyomai szintén megfigyelhetőek a tárgy felületén. Mivel a régészeti feltárások során ilyen eszközök viszonylag ritkán kerülnek elő, pontos alkalmazásuk nem minden esetben határozható meg. Ugyanakkor írott és régészeti források egyaránt utalnak arra, hogy a kora újkorban a szifilisz kezelésére alkalmazott higanyt gyakran fecskendőkkel juttatták a szervezetbe, a higanyvegyületek erősen korrozív hatása miatt pedig bizonyos esetekben nem fém, hanem csontból vagy szaruból készült eszközöket is használhattak.

Szöveg: Font Ágnes
Régész: Garády Sándor
Helyszín: Tabán
Fotó: Font Ágnes, Keppel Ákos

27/05/2026

🚀 JÖN! JÖN! JÖN! – Design az űrkorszakban ✨
📆 2026. június 7.

🕑 14:00 Dr. Szatmári Judit Anna, a Kiscelli Múzeum gyűjteményvezetője, muzeológusa:
👗 Space Age a divatban – Űrkorszak, műanyag, mini

1957 nem csak az űrkutatásban, a divatban is fordulatot hozott: váratlanul meghalt Christian Dior, helyébe a divatháznál a szemtelenül fiatal Yves Saint Laurent került.
De nemcsak ő, hanem Pierre Cardin és André Courréges is meghatározó tervezője volt az űrkorszak divatjának, és London is ekkor sorakozott fel a divatfővárosok közé. 🌍
A divatot a fiatalság kultusza határozta meg, beindult a műszálgyártás, sőt a műanyagok felhasználása is – ez t***e lehetővé az azóta is tartó tömeggyártást. 🧵
A ruháknak és kiegészítőknek nemcsak az anyagára, hanem a formavilágára is hatott az űrkutatás: a szkafanderek, sisakok, űrhajók visszaköszöntek a divatban a hatvanas években. 🪐

🖼️ 15:30 Kurátori tárlatvezetés B. Szabó Jánossal és Mélyi Józseffel

🎙️ 17:00 Design az űrkorszakban kerekasztal-beszélgetés:
Horányi Attilával, a MOME Designkultúra- és Művészettudományi Központ vezetőjével és Mayer Kitti designteoretikussal beszélget Mélyi József.

A jövő ígérete hogyan formálta a mindennapokat a 20. század második felében?
A kerekasztal-beszélgetés az 1960–80-as évek utópisztikus designvilágát vizsgálja: az űrkorszak hatását, a műanyag és a fém térhódítását, valamint azt, hogyan jelent meg a modernitás eszménye a bútorokban, háztartási tárgyakban és játékokban. 🛸
Egy korszak, amikor a jövő nemcsak elképzelés volt, hanem kézzelfogható valóság a nappalikban és a gyerekszobákban is. 🪑✨

Jegyvásárlás: Design az űrkorszakban / tematikus nap az Irány a Galaxis! című kiállításon

📸 Fotó: Gaál Dániel; Keppel Ákos/BTM

26/05/2026

🚀Május 26. 🚀
1980-ban, ezen a napon repült FARKAS BERTALAN a világűrbe.
Az esemény politikai és társadalmi jelentőségét nehéz túlbecsülni – egyebek mellett ezzel is foglalkozik az Irány a Galaxis! című időszaki kiállításunk.

A jeles nap alkalmából hallgassátok meg a kiállításhoz készült interjúnkat!

Az interjút készít***e: Mélyi József kurátor

25/05/2026

Május 25-én ünnepeljük a 🍷BOR VILÁGNAPJÁT 🍷, ebből az alkalomból pop-up kiállítás nyílt a BTM Vármúzeum Fény és Árnyék című állandó kiállításában, amelynek keretében a borászathoz, szőlőtermeléshez kapcsolódó régi és új leleteket mutatunk be az Árpád-kortól a 19. századig.

🍇Szőlőskertek a középkori Budán 🍇
A középkorban a budai dombokat szőlőskertek borították. Óbuda mellett a helyi lakóknak, a mai Rózsadombtól a Sas-hegyig a budai polgároknak, a Gellért-hegy északi oldalán a pestieknek, a délin pedig a királynak voltak ültetvényei. A szőlő fajtáját nem ismerjük, a források főleg tüzes, fehér borról szólnak, amelynek termőföldjét – a hegylábnál található hévízes források miatt – vulkanikus talajúnak tartották. A szőlőbokrok között középkori szokás szerint gyakran gyümölcsfákat is neveltek.

A budai polgárok nagy részének volt szőlőskertje, amelyet bérmunkában, kapásokkal művelt***ek. A metszés, a bújtatás, a kapálás, a kert körüli árkok tisztántartása és természetesen a szüretelés is az ő feladatuk volt. A szőlő préselése a dombon történt, itt töltötték bele a hordókba a friss levet és csak az érlelési folyamat zajlott a lakóházak alatti pincékben. A polgároknak kocsmatartási joguk is volt, vagyis bizonyos napokon megnyithatták pincéjüket a nagyközönségnek és helyben fogyasztásra vagy elvitelre árulhatták a saját maguk által készített nedűt. A bor mindennapi italnak számított Budán, tisztán vagy vízzel keverve itták a felnőttek, a szerzetesek, sőt a gyerekek is. De nemcsak ivásra szolgált, hanem pénzhelyettesítő eszköz is volt: egyes adókat vagy adósságokat hordó borban „fizettek” meg.

Fennmaradt két budai és egy sasadi bordézsmajegyzék, amelyben a kipréselt szőlőlé mennyisége szerint írták össze a birtokosoktól beszedendő terményadót. Érdekes magyar nyelvű dűlőneveket találunk ezekben: a Rózsamál, a Macskalik, a Bordélymál, a Csíkostó, a Mandulás, a Nagydézsma, a Ligetvölgy, az Aranypohár, az Agyarverem és a Vereskő is köztük volt. Az 1515, 1510 és 1531. évekből származó jegyzékekben a szőlőbirtokosok nevét, foglalkozását és lakóhelyét is feljegyezték.
Szöveg: Benda Judit

Restaurátorok: Kalmár Anna, Tereiné Toronyi Szilvia

A pop-up kiállítás Horváth Levente közösségi szolgálatos diák ötlete nyomán készült.

24/05/2026

Május közepén kollégánk, dr. Papp Adrienn a brit Readingi Egyetemen megrendezett Post-Medieval Archaeology Congress konferencián vett részt.

Előadásában az egykori budai pasapalotából (a mai Karmelita épületegyüttes) előkerült üvegtárgyakat mutatta be, azt vizsgálva, milyen italokat fogyaszthattak a törökök. Az előkerült magleletek arra utalnak, hogy a helyi gyümölcsök mellett délebbi vidékekről származó alapanyagokat is használtak.

A képen az előadásban is szereplő két pincetok látható; ezekben általában bort szolgáltak fel az asztalnál.
(Fotó: Keppel Ákos)

Gratulálunk a sikeres szerepléshez!

A konferenciáról bővebben itt lehet olvasni: https://spma.org.uk/pmac26

23/05/2026

A BTM Vármúzeum május 24-én és 25-én nyitva tart.
Szeret***el várunk mindenkit! 🏰💙

22/05/2026

❤️VESZEDELMES VISZONYOK💔

Figyelem, erősen pikáns téma következik Kordos Szabolcs bestseller szerző május 29-i előadásán! A „veszedelmes viszonyok” kerülnek terítékre. 💘🗡️

A Károlyi-palota egy különleges szerelmi kapcsolatról mesél: Batthyány Lajos Zichy Antónia férje volt, de közben a másik Zichy lány, Karolina kedvese is. Gondolatban ellátogatunk a Royal Hotelbe, ahol Krúdy Gyula először a szállodaigazgató feleségét szerette el, majd annak lányát is, de szóba kerül Rigó Jancsi és milliárdos felesége, Clara Ward botrányos kapcsolata is. Szerelem, veszély, a város titkai – Kordos Szabolcs utolsó szezonbeli előadásán.

Gyertek el erre a kellemes kis estre a BTM Vármúzeum szervezésében, de figyelem, ne a Várba gyertek, hanem a belváros szívében várunk benneteket! (Pesti városfal kiállító- és konferenciatér (1053 Budapest, Veres Pálné utca 42-44.).

🎟️Jegyek elővételben kaphatók: Budapesti legendák nyomában Kordos Szabolccsal