Nagy Imre Emlékház

05/08/2026

Rendkívüli öröm és megtiszteltetés volt számunkra, hogy bemutathattuk a Nagy Imre Emlékház épületét és kiállítását Pósfai Mihálynak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, valamint Szabó Annamáriának, az MTA titkárságvezetőjének.

31/07/2026

Kedves Látogatóink,

az Emlékház augusztusban zárva tart, nyitás: szeptember 1.
A nyári szünet idején a [email protected] e-mail címen történő előzetes bejelentkezést követően biztosítjuk a látogatás lehetőségét.

Kellemes nyarat kívánunk!☀️

A fotón a nyári pihenését töltő Nagy Imre és felesége, Égető Mária látható.
Fotókredit: Jánosi Katalin

28/07/2026

Irány a strand! 💦☀️⛱️🍦

A XX. század folyamán a hagyományos fürdők mellett sorra nyíltak meg Budapest strandfürdői is, amelyek a nyári kikapcsolódás meghatározó helyszíneivé váltak.

A főváros első szabadtéri strandja a Palatinus Strandfürdő volt, amely 1919. június 15-én nyitotta meg kapuit. Bár kezdetben több ponton is balesetveszélyesnek bizonyult, ezért rövid időre bezárták, a felújított és kibővített strandot 1921-ben újra átadták. Azóta számos korszerűsítésen esett át, és ma is Budapest egyik legnépszerűbb strandja.

Szintén az 1920-as évek óta várja a fürdőzőket az ősfás park ölelésében fekvő Csillaghegyi Strandfürdő. A Római Strandfürdő elődjét működtető Római Fürdő Rt. 1930-ban alakult meg, a strand pedig 1964-ben nyerte el mai formáját.

A Pünkösdfürdői Strandfürdőt Hajós Alfréd tervei alapján építették, és 1935-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A Dagály Termálfürdő, Strandfürdő és Uszoda pedig 1948-ban, még Szabadság Strand néven fogadta első vendégeit, és azóta is a főváros kedvelt fürdőhelye.

Az 1950-es évek forró nyarain is ezek a strandok jelentettek felfrissülést a budapestieknek. Hogy milyen volt akkoriban egy kánikulai nap a medencék mellett, azt az alábbi filmhíradó kiválóan megidézi. 🌊🏖️

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=10368&fbclid=IwY2xjawTVRItleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEeNjk32Ent_QEiWrOhZx3Oo8cM3U3wqMYtSC5iS5SWPwgmzoa-VdvwJ5fk1U4_aem_0zcsb-Q47t5l2JACuh9JaA

Az ideihez hasonló forróság évtizedek óta nem volt Magyarországon. A főváros dolgozói tízezerszámra keresik fel a Nagybudapest fürdőit. Volt olyan nap, araikor a margitszigeti Palatinus strandon több mint negyvenezer ember fürdött. A fedett uszodában a műugrók mutatványaikkal sz....

21/07/2026

KOMLÓTÓL A SÖRIG: kormányhatározat a komlótermesztésről 1953-ban🍻🍺

Nagy Imre 1953-as kormányprogramja a komlótermesztés növeléséről is rendelkezett. A Minisztertanács 1953. július 24-i, 501/5/1953. sz. határozatában rögzítették, hogy az 1953-ban rendelkezésre álló 120 hold hazai komlóterületet 1958-ig a tízszeresére, azaz 1200 holdra kell növelni, hogy a tervezett sörmennyiség előállítását a hazai komlótermelésből tudják fedezni.

Hazánkban a sörfogyasztás azonban nem mindig volt ilyen népszerű.
1919-ben a Tanácsköztársaság még harcot hirdetett a szeszes italok ellen; jellemző, hogy már a kikiáltás napján megszületett a II. sz. rendelet a szesztilalomról, amely a kimérést, a forgalomba hozatalt és a fogyasztást egyaránt tiltotta. Aki mégis alkoholos italt árult, annak készleteit elkobozták és súlyos pénzbüntetéssel, akár fogházzal is sújthatták.

A Tanácsköztársasággal azonban a tilalom is megbukott; a Horthy-korszakban nem került sor hasonló tiltásra: ekkor a bortermelő európai országok között Magyarország volt a negyedik Francia-, Spanyol- és Olaszország mögött, de az évi mintegy 3-5 millió hektoliter bor 90%-át itthoni fogyasztásra értékesítették. Az 1920-as években közel 40 liter bor volt az éves magyar fejenkénti átlag, ami nagyon magasnak számított. Az egy főre jutó évi átlagos sörfogyasztás viszont előbb a háború, majd a világgazdasági válság miatt 15 literről 8,25 literre, majd az 1930-as évekre 3 literre esett vissza.

1945 után változott az alkoholos italok fogyasztási szokása. A bor rovására népszerűbb lett a korábban városi, polgári italnak számító sör, valamint az égetett szesz. A sör népszerűsége különösen erősen növekedett: míg borból átlagosan 33 liter fogyott 1950-ben, addig a sör estében ez a szám 8,3 liter volt.

A sör minőségének nem kedvezett, hogy a kisüzemeket bezárták, az állami kézre került nagy gyárak pedig nem feltétlenül a gyártott ital nívóját tartották szem előtt. Igény mutatkozott ugyanis egy tápanyagban gazdag, nagy mennyiségben előállítható, nem túl erős, ugyanakkor viszonylag olcsó italra. Ezt a szerepet a sör, a „folyékony kenyér” töltötte be.

17/07/2026

Tisztelt kedves Látogatóink,

idei első félévi programjaink végére értünk, s az emlékház augusztusban a szokásos karbantartás és szabadságolások miatt ügyeleti rendben ZÁRVA tart (telefonon lehet bejelentkezni, időpontot egyeztetni).

Sok szép közös élményben volt részünk, s ennek megvalósítására, folytatására törekszünk majd ősszel is - különös tekintettel a majd most ünneplendő jeles évfordulókra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a koalíciós Nagy Imre-kormány megalakulásának 70. évfordulójára.

Kérjük, figyeljék fb-oldalunkat, s honlapunkat, ahol jóelőre jelezzük őszi programjainkat is, utólag pedig az eseményen készült videofelvételek is láthatóak.

A nyári pihenéshez ajánljuk legújabb könyvünket, Nagy Imre miniszterelnök önéletírását, melyet unokája, Jánosi Katalin folytatott a teljes életút leírásával, egészen a miniszterelnök haláláig, kivégzéséig, majd az 1989-es újratemetéséig. Bátran ajánljuk a kötetet kikapcsolódásként, mivel ugyan egy katartikus végű életutat ír le, mégis - a családi életbe ágyazott, hétköznapi, olykor humoros epizódok, melyek a teljes Nagy-család történetét mesélik el, felidézhetik az Olvasóban saját családjuk életét a XX. századi Magyarország megrázkódtatásai közepette, megidézik valamennyiünk közös élményeit is - olvasmányosan, mintha egy izgalmas politikai krimivel ismerkednénk.

A kötet a Nagy Imre Emlékház webshopjában vásárolható meg s postázzuk!

Találkozzunk ősszel, tisztelettel várjuk Önöket!

A webshop elérhetősége:
https://nagyimrealapitvany.sumupstore.com/

16/07/2026

„Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják…”

80 esztendeje, 1946. július 10-én alakult meg a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ).

A NÉKOSZ szellemi gyökerei a harmincas évek népi íróihoz és falukutatóihoz – Németh Lászlóhoz, Veres Péterhez, Darvas Józsefhez – vezetnek vissza. Céljuk az volt, hogy a szegény, többnyire paraszti származású fiatalok előtt is megnyíljon az értelmiségivé válás útja. Az első intézmény a Bolyai Kollégium, majd Györffy István Kollégium volt, amelyből 1946. július 10-én létrejött a NÉKOSZ.

A háború utáni összeomlás közepette a népi kollégisták sokan úgy érezték, hogy nemcsak tanúi, hanem alakítói is lehetnek egy új Magyarországnak. Részt vettek a földreform végrehajtásában, az ország újjáépítésében és egy új értelmiségi réteg megszervezésében. Kardos László vezetésével 1948-ra már 158 kollégium, mintegy 9500 középiskolás és egyetemista tartozott a hálózathoz. Közös dalaik, hagyományaik és pedagógiai elveik miatt ezt a korszakot nevezték később a „Fényes szelek” nemzedékének.

A NÉKOSZ története ugyanakkor szorosan összefügg az egypártrendszer kiépülésének történetével is. A mozgalom vezetői közül többen elkötelezett kommunisták voltak, a szervezet pedig aktívan részt vett az államszocialista rendszer kiépítésében.
1948-ban azonban a NÉKOSZ is célkeresztbe került. A korábban különösen Rajk László által támogatott mozgalmat a Rajk-perben nacionalizmussal, „narodnyikizmussal” vádolták, amely a jugoszláv szimpatizáns kémek gyűjtőhelye lett. A NÉKOSZ-t végül 1949. július 10-én feloszlatták.

1956 tavaszán a XX. pártkongresszus után ismét felmerült a NÉKOSZ rehabilitációja. A Petőfi Kör húszfős vezetőségéből tizenhárom egykori népi kollégista volt – köztük Tánczos Gábor és Pataki Ferenc. A nyári jubileumi ünnepséget ugyan betiltották, de ősszel éppen a NÉKOSZ-vitával folytatódott a Petőfi Kör munkája. Október 13-án az egykori Györffy Kollégium találkozóján Nagy Imre is részt vett. Sokan úgy érezték, hogy talán újra lehet folytatni azt, amit 1948-ban félbeszakítottak.

Az 1956-os forradalom leverése után azonban ismét megtorlás következett. Az egykori nékoszosok közül többen részt vettek a forradalmi bizottságok munkájában, majd börtönbe kerültek. A Nagy Imre-per egyik fontos elemeként jelent meg az, hogy a Petőfi Kör és az egykori népi kollégisták tudatos szervezői voltak az "ellenforradalomnak".

A NÉKOSZ nemzedéke a későbbi évtizedekben meghatározó szerepet játszott Magyarország szellemi és kulturális életében. Az egykori népi kollégisták közül kerültek ki többek között Kardos László, Gyenes Antal, Tánczos Gábor, Hegedűs András, Mérei Ferenc, Jancsó Miklós, Nagy László, Juhász Ferenc, Berek Kati, Bacsó Péter és Kovács András - de a sor még hosszan folytatható azokkal, maradandó nyomot hagytak a magyar szellemi életben.

Az egykori népi kollégisták sorsát és a NÉKOSZ összetett örökségét mutatja be Pataki Éva 2005-ben készült "A NÉKOSZ-legenda" című dokumentumfilmje, amely archív felvételek és személyes visszaemlékezések segítségével idézi fel a mozgalom történetét. A film az alábbi linkre kattintva tekinthető meg: https://youtu.be/uz55pYO9bWc?si=WGOsjOc7qnW8-rOs

13/07/2026

Már elérhető YouTube-csatornánkon Rainer M. János legújabb, a Magyar „hatvannyolc”. Diákmozgalom az ELTE Bölcsészkarán, 1969 című kötetéről Takács Tiborral készült beszélgetés:

2026.06.02. Magyar „hatvannyolc” – beszélgetés Rainer M. János legú...

09/07/2026

Újabb teltházas előadással zárult az első féléves program-sorozatunk.🙂

Köszönjük Katona Csaba történész-levéltárosnak, hogy elkalauzolt minket a Balaton szépirodalmi ábrázolásai között és mindenkinek, aki részt vett ezen az érdekfeszítő eseményen.

Nagyon kellemes, tartalmas nyarat kívánunk minden kedves látogatónknak, követőnknek!☀️

03/07/2026

Katalin Jánosi: Ma kedves Látogatóink voltak a Nagy Imre emlékházban. Kárpátaljáról Christian Shkiryak, az ukrajnai nemzetiségeket egybefogó testület magyarokat képviselő tagja és Iványi Miklós lelkész feleségével, Ildikóval. Az emlékház bemutatása után tartalmas beszélgetésünk volt az ukrán helyzetről, annak több vonatkozásáról, a magyarok ukrajnai helyzetéről. Rettenetes dolgokat hallottunk a sokéves háború civil szenvedéseiről, de a példamutató nemzeti összetartásról is. Rengeteg információt kaptunk, cseréltünk, a jelenről, a várható jövőről. A béke mihamarabbi eljövetelében bizakodva váltunk el - köszönjük a látogatást!