A legkülönfélébb dolgokat, általában mindenki határozott elképzeléssel érkezik, mégis általában az jár jól, aki ehhez nem ragaszkodik görcsösen. Próbál ugyan tájékozódni, újságokból, internetről, végül valószínűleg mégis valami olyat fog választani, ami jövő nyáron majd a strandon jön vele szembe. Ezért aztán ne csodálkozzunk, ha a tetováló szalonban az első dolog az lesz, hogy megpróbálnak minket
eredeti elképzelésünkről lebeszélni. Most lehet, hogy csodálkozni fogtok, de még ma is vannak olyan emberek, akik nem tudják, hogy a tetoválás örökre szól. Az orvostudomány mai állása szerint nem létezik olyan eljárás, amivel megunt tetoválásunk helyére régi ép bőrünket vissza tudnák varázsolni. Az elrontott tetoválásokat tehát csak egy másik tetoválással lehet elfedni, oly módon hogy a régit átdolgozzák, vagy egy másik motívummal eltakarják. Egy igazán jó tetoválóművész tehát arra törekszik, hogy mindjárt elsőre egy olyan alkotást készítsen, ami örökre szól. Jó, ha van elképzelésünk arról, hogy mit is akarunk, mert egy igazi szalon általában egy nagyszerű könyvtár is egyben, ahol ötletünkhöz megtaláljuk a megfelelő képet. A könyvekkel, képekkel ellentétben viszont a tetoválás térbeli, háromdimenziós műfaj. A tetováló tehát nem egyszerűen átmásolja a képet, hanem hozzádolgozza testünk vonalához, izmaink domborulataira. Az elkészült motívum úgy idomul majd testünkre, hogy az saját részünket képezi. Épp ezért bizonyos ábrák, amiket kifejezetten két dimenzióra terveztek, furcsán mutatnak az emberi testen. A különböző logók, vagy rajzfilmfigurák olyanok testünkön mint egy matrica, nem olvadnak össze velünk és ez egy idő után elkezd majd zavarni bennünket. Köszönet a cikkért Bozsaky Dávidnak.
