22/09/2026
🦏 Szeptember 22. az orrszarvúak világnapja – sajnos egy újabb olyan jeles nap, amely egy állatcsoport fennmaradásának kihívásaira hívja fel a figyelmet
Mi most ennek apropóján két múzeumi példányunkat szeretnénk bemutatni nektek.
🔹 A jégkorszak lenyűgöző állatvilágának egyik legmonumentálisabb jelensége a gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) volt. Már puszta megjelenése is egy letűnt, kissé idegen, ugyanakkor a mainál zordabb világ képét idézi fel.
A gyapjas orrszarvú története ugyanakkor nem csupán egy hatalmas állat története, hanem egy egész korszak lenyomata is. Megjelenése szorosan összekapcsolódik egy különleges világgal, amelyet ma már csak a fosszíliák segítségével lehet felidézni.
A gyapjas orrszarvú a Kárpát-medencében kialakult mamut-sztyeppék egyik emblematikus lakója volt, a faj a gyapjas mamut mellett a jégkorszak állatai iránt rajongó fiatal korosztály egyik fő kedvence. Mint az nevéből is kitűnik, ennek a kihalt orrszarvúfajnak az egész testét sűrű, vastag szőrzet borította. Akárcsak a ma élő orrszarvúfélék, a gyapjas orrszarvú is főleg fűfélékkel táplálkozott. A fején két szarvat is viselt, az elülső szarv hossza akár az 1 métert is elérhette. Ez a két szarv, illetve a közel 3 méteres testhossz, a 2 méteres marmagasság, illetve a több mint 2 tonnás testtömeg lehetővé t***e, hogy a korszak csúcsragadózói ne jelentsenek veszélyt egy kifejlet gyapjas orrszarvúra.
Habár az állat látása a mai orrszarvúakéhoz hasonlóan nagyon rossz lehetett, kiváló szaglása, illetve ugyancsak figyelemre méltó hallása pótolta ezt a hiányosságot.
A gyapjas orrszarvúak az Ibériai-félszigettől egészen Szibériáig elterjedtek, vagyis lényegében meghódították Eurázsiát. A faj jelentős evolúciós sikere ellenére a globális felmelegedésnek, illetve az ember megjelenésének és elterjedésének következtében körülbelül 14.000–12.000 évvel ezelőtt sajnos mégis kihalt.
Magyarországról számos gyapjas orrszarvú maradvány került elő (beleértve kiváló megtartású koponyákat is), a faj jelenléte a hazai fosszilis rekordban meglehetősen gyakori.
Apró érdekesség, hogy a koponyán az orrszarvú szarva csak a legritkább esetben tud fosszilizálodni, ugyanis maga a szarv szaruból áll, akárcsak az emberi köröm.
🔸 A Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában a gyapjas orrszarvú maradványai mellett a látogatók megtekinthetik egy napjainkban is élő orrszarvú-faj preparált példányát is.
Ez a faj a jávai orrszarvú, tudományos nevén Rhinoceros sondaicus.
A jávai orrszarvú testhossza szintén meghaladja a 3 métert, marmagassága 1,5 méter is lehet. A faj egykor szinte az egész Indokínai-félszigeten elterjedt volt, mára viszont már csak Jáva szigetén található meg. Így nem is csoda, hogy a jávai orrszarvú a Föld egyik legveszélyeztet***ebb állata, 2025-ös adatok szerint már csak nagyjából 50 példány él, míg az IUCN Redlist 2020-as adatai alapján mindössze 18 szaporodni képes egyed maradt bolygónkon. Ez elsősorban az ember által végzett erdőírtási tevékenység, valamint az orvvadászat következménye, ugyanis a faj szarva és az abból készített, a tradicionális ázsiai orvoslás által ”varázserővel” felruházott készítmények jó pénzért eladhatóak a fekete piacon. A múzeumban kiállított, kitömött jávai orrszarvút Xántus János (1825–1894) világhírű magyar természetkutató, utazó és etnológus gyűjtötte be és ajándékozta a múzeumnak.
