Magyar Természettudományi Múzeum

Magyar Természettudományi Múzeum A családok kedvenc múzeuma.
(1250)

TUDTAD-E?avagy érdekességek múzeumunk kiállításaiból és gyűjteményeiből🔹 A Kétéltű- és hüllőgyűjteményünkben közel húsze...
03/06/2026

TUDTAD-E?
avagy érdekességek múzeumunk kiállításaiból és gyűjteményeiből

🔹 A Kétéltű- és hüllőgyűjteményünkben közel húszezer leltározott példány található.
🔸 Ezek körülbelül 90 százaléka üvegben tárolt és alkoholban tartósított preparátum.
🔹 A hüllők közül rengeteg látványos állat úgynevezett száraz preparátumait is őrzi a múzeum.
🔸 Fotónkon a világ legnagyobb gyíkja látható, amely csak Indonézia néhány apró szigetén fordul elő.
🔹 Egy kifejlett komodói varánusz testhossza meghaladhatja a három métert is, nem csoda hát, ha nagytestű állatokat zsákmányol.
🔸 Erős harapásának, hegyes fogainak, valamint az alsó állkapcsaiban található két méregmirigynek köszönhetően igen eredményes ragadozó, elsősorban szarvasokra és vaddisznókra vadászik.
🔹 Mivel minden egyes példány az indonéz állam tulajdona, múzeumunk két varánuszát a budapesti Indonéz Nagykövetség segítségével és támogatásával kaphattuk meg a Nyíregyházi Állatparkból.

MTM BLOG | TUDNI JÓHa ez egy horrorfilm lenne, itt a denevér lenne a sikítozó főhős a zuhany alatt – mert a vérszívók ez...
31/05/2026

MTM BLOG | TUDNI JÓ

Ha ez egy horrorfilm lenne, itt a denevér lenne a sikítozó főhős a zuhany alatt – mert a vérszívók ezúttal őket fenyegetik. Komolyra fordítva a szót, a denevérek világát nemcsak különleges életmódjuk és ökológiai szerepük teszi érdekessé, hanem az őket kísérő élősködők is. Atkák (pl. Spinturnix myoti), szárnyas és szárnyatlan legyek (pl. Nycteribia schmidlii), és kullancsok (pl. Ixodes vespertilionis) mellett vannak olyan poloskák is, amelyek kizárólagosan denevéreken élnek.

Mostani blogcikkünkben róluk lesz szó:
https://mttmuzeum.blog.hu/2026/05/31/denevereken_eloskodo_poloskak_amikor_a_vampirt_kostoljak

Kedves Látogatóink!A népszerű Kalandos Erdő időszaki kiállításunk 2026. május 30-án 13 és 14 óra között nem lesz látogat...
29/05/2026

Kedves Látogatóink!

A népszerű Kalandos Erdő időszaki kiállításunk 2026. május 30-án 13 és 14 óra között nem lesz látogatható.
Előtte és utána természetesen fogadjuk a gyerekeket.
Megértésüket előre is köszönjük.

TUDTAD-E?avagy érdekességek múzeumunk kiállításaiból és gyűjteményeinkbőlAz Ősnövénygyűjtemény a földtörténeti múltban é...
27/05/2026

TUDTAD-E?
avagy érdekességek múzeumunk kiállításaiból és gyűjteményeinkből

Az Ősnövénygyűjtemény a földtörténeti múltban élt növények maradványait őrzi. A gyűjteményben számos földtörténeti korból származó, közel harminc országban gyűjtött fosszília található meg.
🔸A legendás Lobkowitz-gyűjtemény eltűntnek hitt fosszíliái hosszas nyomozásnak köszönhetően kerültek elő.
🔸 „Lobkowitz herceg kövei” című írásában Móra Ferenc is megemlékezett a legendás gyűjtemény megvásárlásáról és hazaszállításáról 1870-ben.
🔹 Közel 40 ezer példányával a múzeum gyűjteményeit a világ legjelentősebb múzeumainak élvonalába emelte.
🔸 A világháborúk viszontagságai és az 1956-os tűzvész miatt e gyűjtemény jelentős része odaveszett.
🔹 Azonban a kétezres évek elején cseh kutatóknak köszönhetően sikerült azonosítani a Lobkowitz-gyűjtemény jelöletlenül maradt ősnövényeinek jelentős részét.

MTM BLOG | TUDNI JÓA Bakony-hegységi Iharkút 85 millió éves (felső kréta) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz ...
24/05/2026

MTM BLOG | TUDNI JÓ

A Bakony-hegységi Iharkút 85 millió éves (felső kréta) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz leleteiről ismert, pedig az immár 25 éve zajló ásatások és kutatómunka során részben ismertté vált az egykori növényvilágtól kezdve a puhatestűeken keresztül a kisebb-nagyobb egyéb gerincesekkel bezárólag.
A kisméretű gerincesekhez sorolhatóak a lelőhelyről előkerült különleges kétéltű leletek is.

Ismerd meg őket legújabb blogcikkünkből:
👉 https://mttmuzeum.blog.hu/2026/05/24/keteltuek_a_dinoszauruszok_arnyekaban

Biodiverzitás-kutatás a Magyar Természettudományi Múzeumban🔸 Május 22. a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség vilá...
23/05/2026

Biodiverzitás-kutatás a Magyar Természettudományi Múzeumban

🔸 Május 22. a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség világnapja, május 23. pedig a taxonómia, azaz az élőlények tudományos rendszerezésének és elnevezésének ünnepe: Carl von Linné (1707–1778) svéd természettudósnak, a tudományág atyjának születésnapja.

🔹 2020 óta évről-évre készítünk összefoglalót és bemutatjuk az intézményben született taxonómiai eredményeket, amelyekből most e két jeles nap alkalmából összegeztük, hogy hány új, a tudomány számára addig még ismeretlen fajt fedeztek fel és neveztek el kutatóink 2020-tól a tavalyi év végéig bezárólag.

🔹 Carl von Linné „szellemi örökösei”, a taxonómusok (azaz a taxonómiával foglalkozó természettudósok) többek közt a tudomány számára még ismeretlen fajok leírásával, elnevezésével foglalkozó kutatók. Ez világszerte döntően a múzeumok tudományos gyűjteményeiben művelt tudományág, hiszen reprezentatív, jól feldolgozott természetrajzi gyűjtemények nélkül ilyen irányú szakértelem megszerzése és művelése nem lehetséges.

🔸 A Magyar Természettudományi Múzeum anya- és tagintézményeiben állományban lévő és önkéntes kutatói 2020 és 2025 közt összesen 435 tudományra új fajt (zömmel állatfajt) írtak le és neveztek el, amelyek csoportonkénti és évenkénti megoszlását mutatja be az infografika.

❗Fontos észben tartani, hogy a biodiverzitás-kutatás vagy bárminemű, az adott fajhoz kapcsolódó tudás alapja ez a tevékenység, hiszen amíg valamit nem tudunk a nevén nevezni és más fajoktól megkülönböztetni, addig rá vonatkozó biológiai vagy alkalmazott módon hasznosuló ismeretekről nem is beszélhetünk.

Infografika: Szőke Viktória (Állattár, Kisebb rovarrendek gyűjteménye)

Szöveg: Vas Zoltán (Állattár, Hártyásszárnyúak gyűjteménye) és Szőke Viktória (Állattár, Kisebb rovarrendek gyűjteménye)

A szárazföldet meghódító első, már valódi szövetekkel rendelkező növények a harasztok voltak.Ez a spórával szaporodó, vi...
21/05/2026

A szárazföldet meghódító első, már valódi szövetekkel rendelkező növények a harasztok voltak.
Ez a spórával szaporodó, virágtalan növénycsoport mintegy 400 millió évvel ezelőtt alakult ki, és legnagyobb fajgazdagságban a devon és a karbon időszakban népesítette be a Földet. Az akkor élt zsurlófák, pikkelyfák és pecsétfák alkotják a legrégebbi széntelepeket.
Ma mintegy 1200 harasztfaj él, melyek többsége a páfrányok közé tartozik. A széntelepek fatermetű harasztcsoportjainak mai leszármazottjai speciális élőhelyeken és kis fajszámmal fordulnak elő: ezek a zsurlók és korpafüvek.
Az előadás alkalmával a kihalt és a ma is élő harasztcsoportokat ismerhetjük meg, és fosszilis példányok megtekintésére is lehetőség nyílik.

Előadó: Dr. Tamás Júlia, főmuzeológus

A programok 15 órától 16.30-ig tartanak.

Részvételi díj: 1000 Ft.

Kérjük, hogy részvételi szándékukat előzetesen jelezzék az alábbi e-mail címen: [email protected]

TUDTAD-E?avagy érdekességek múzeumunk kiállításaiból és gyűjteményeinkből🔸 Az óriás hangyaleső a legnagyobb és a legdísz...
19/05/2026

TUDTAD-E?
avagy érdekességek múzeumunk kiállításaiból és gyűjteményeinkből

🔸 Az óriás hangyaleső a legnagyobb és a legdíszesebb hangyalesőfaj a hazai faunában.
🔹 Első és eddig egyetlen, Magyarország területén gyűjtött példányát a Kisebb rovarrendek gyűjteménye őrzi, immár 65 éve.
🔸 A gyűjtője pedig nem más, mint Móczár László, a kiváló rovarász, a természetfotózás úttörője, akinek fotógyűjteménye szintén múzeumunkban található.
🔹 Az óriás hangyaleső e példánya a Mecsekből származik, és nagy tudományos értéke van: a szakemberek kutatómunkájuk során időről időre újra tanulmányozzák, erről a példány cédulái is tanúskodnak.

ℹ A pünkösdi hosszú hétvégén a szokásos nyitvatartási rend alapján lesz múzeumunk látogatható. 👉 Azaz szombaton és vasár...
18/05/2026

ℹ A pünkösdi hosszú hétvégén a szokásos nyitvatartási rend alapján lesz múzeumunk látogatható.
👉 Azaz szombaton és vasárnap nyitva leszünk, hétfőn azonban intézményünk zárva tart.

A trópusi esőerdők az egyenlítő környékén helyezkednek el, fontos védőpajzsot nyújtanak az éghajlatváltozás ellen. Állan...
17/05/2026

A trópusi esőerdők az egyenlítő környékén helyezkednek el, fontos védőpajzsot nyújtanak az éghajlatváltozás ellen. Állandó esőzés, meleg, magas páratartalom és gazdag növény- és állatvilág jellemzi ezeket az élőhelyeket. A Földön itt a legnagyobb a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség. Sajnos a méretük folyamatosan zsugorodik, különösen a 2024-es évben jeleztek kiemelkedő csökkenést. Műholdas elemzéssel kimutatták, hogy ebben az évben közel két Dunántúl méretű, érintetlen esőerdő tűnt el.
Az okokat blogcikkünkben tárjuk fel:
👉 https://mttmuzeum.blog.hu/2026/05/17/kepes_riport_az_esoerdok_pusztulasarol

Ha érdekel az esőerdők és Dél-Amerika változatos és sérülékeny természeti sokszínűsége, akkor ne hagyd ki a Peru Magyarországi Nagykövetségének közös időszaki kiállításunkat május 15-től!
👉 https://www.nhmus.hu/kiallitas/peru-termeszeti-rezervatumai/
További információ:

Cím

MNMKK/Magyar Természettudományi Múzeum, Ludovika Tér 2-6
Budapest
1083

Nyitvatartási idő

Kedd 09:00 - 17:00
Szerda 09:00 - 17:00
Csütörtök 09:00 - 17:00
Péntek 09:00 - 17:00
Szombat 09:00 - 17:00
Vasárnap 09:00 - 17:00

Telefonszám

3612101085

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Természettudományi Múzeum új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Magyar Természettudományi Múzeum számára:

Megosztás