Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár

01/10/2026

Ma a zene világnapja 🎵 Kósa (Molnár) Mária, az újra felfedezett művész férje, Kósa György (1897–1984), a gazdag életművet hátrahagyó zeneszerző és zongoraművész, rendszeresen adott házikoncerteket az otthonukban. Kósa Mária a zene, a tánc és a mozdulatművészet szellemi közegében alkotta a szobrait, aminek hatása a kompozícióin tetten érhető.

Október 4-én, vasárnap, a kiállítás záróprogramján a művészházaspár otthonának komolyzenei szólamai különös hangsúlyt kapnak.

A BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár időszaki kiállítását Molnárné Aczél Eszter és Páldi Lívia kurátorok tárlatvezetésével, illetve Pólus László és Kósa Gábor előadásában hallható kamarakoncerttel búcsúztatjuk.

A finisszázst Kósa Gábor zeneszerző és Mácsai János zenetörténész beszélgetése zárja, akik felidézik Kósa György házikoncertjeinek világát.

📍 Helyszín: Kiscelli Múzeum (1037 Budapest, Kiscelli u. 108.)
⏰ Időpont: 2026. október 4., vasárnap, 15 óra
📆 Esemény link: https://fb.me/e/7w5SLgMxX

🎼 Program:
- élőzenés performansz (Kósa Gábor és Pólus László)
- zenetörténeti beszélgetés Kósa Györgyről és a házikoncertekről (Mácsai János, Kósa Gábor)
- kurátori tárlatvezetés (Molnárné Aczél Eszter, Páldi Lívia)
- kötetlen beszélgetés, szabad tárlatnézés

Zenehallgató (Kósa György), 1920-as évek, festett gipsz, magántulajdon
Kósa György ifjúkori portréja, 1920 körül, gipsz, magántulajdon

01/10/2026

Holnap, pénteken 17 órakor nyitjuk a Kiscelli Múzeum kriptájában a NagyMolnár művészpáros KRIPTAGRAM c. kiállítását, Gát János rendezésében.
Gyertek!
Esemény link: NagyMolnar - Kriptagram - Kiscelli Múzeum

🎙️ Százkilós fényszobrok érkeznek a Kiscelli Múzeumba - NagyMolnár új kiállítása a föld alá költözik

– Sláger KULT – II. rész, 2026. szeptember 30. szerda 22.30 –

Inspiráló beszélgetések, valódi értékek, csak a Sláger FM-en, Budapest és a vételkörzet pezsgő kulturális életének legjavával, a Sláger KULT második részében is. A 22.30 körül kezdődő etapban Nagy Krisztián fényművész, a NagyMolnár alkotópáros egyik tagja érkezik a stúdióba, akivel az október 2-án 17 órakor nyíló Kriptogram című kiállításról beszélgetünk a Kiscelli Múzeumban.

A tárlat a templomtér alatti, máskor elzárt kriptába költözik. Kacskaringós kőjáratok, vastag falak és szinte teljes sötétség adják a közeget azokhoz a fényobjektekhez és térbeli installációkhoz, amelyekhez a NagyMolnár az üveg, a tükör és a fény fizikai tulajdonságait használja.

Krisztiánék most két olyan szobrot is bevittek a térbe, amelyek darabonként száz kiló fölöttiek. Négy ember mozgatta őket, az egyik alkotást pedig a műhelyben fejjel lefelé építették, mert állítva már nem fért volna el a plafon alatt. Készül egy belógatott üveglapokból álló installáció is, amelybe a látogató besétálhat.

A NagyMolnár néhány év alatt nemzetközi pályát épített, Miamitól Dél-Koreáig több helyen állítottak ki, munkáikat külföldi galériák is képviselik. A Kiscelliben körülbelül tíz nagyobb mű kap helyet, a látogatók pedig teremőri kísérettel mehetnek le a kriptába november 1-jéig.

Izgalmas beszélgetésekkel érkezem ma este is a természetes emberi hangok műsorában, a Sláger KULT-ban, már 22.10-től a Sláger FM-en. Szívből ajánlom a műsor első részét is!

(Adásaink kizárólag a Sláger Prémium reklámmentes applikáción keresztül hallgathatók vissza.)



Sláger FM NagyMolnár Kiscelli Múzeum

29/09/2026

𝗩𝗔𝗦𝗔́𝗥𝗡𝗔𝗣: 𝗠𝘂̋𝘃𝗲́𝘀𝘇𝗲𝘁 𝗲́𝘀 𝘇𝗲𝗻𝗲 🎵 Kurátori tárlatvezetés, kamarakoncert és zenetörténeti beszélgetés 𝗠𝗮́𝗰𝘀𝗮𝗶 𝗝𝗮́𝗻𝗼𝘀𝘀𝗮𝗹, 𝗣𝗼́𝗹𝘂𝘀 𝗟𝗮́𝘀𝘇𝗹𝗼́𝘃𝗮𝗹 és 𝗞𝗼́𝘀𝗮 𝗚𝗮́𝗯𝗼𝗿𝗿𝗮𝗹

FINISSZÁZS:
Tömegek ritmusa – Kósa (Molnár) Mária (1899-1945)

📍 Helyszín: Kiscelli Múzeum (1037 Budapest, Kiscelli u. 108.)
⏰ Időpont: 2026. október 4., vasárnap, 15 óra
📆 Esemény link: https://fb.me/e/7w5SLgMxX

🎼 Program:
- élőzenés performansz (Kósa Gábor és Pólus László)
- zenetörténeti beszélgetés Kósa Györgyről és a házikoncertekről (Mácsai János, Kósa Gábor)
- kurátori tárlatvezetés (Molnárné Aczél Eszter, Páldi Lívia)
- kötetlen beszélgetés, szabad tárlatnézés

Egy elfeledett életmű újrafelfedezése: a két világháború közötti magyar művészet egyik különleges hangú alkotója, Kósa (Molnár) Mária (1899-1945) munkássága száz év távlatából is meglepően aktuális kérdéseket vet fel a közösségről, spiritualitásról és az emberi kapcsolatok természetéről.

A művész férje, Kósa György (1897–1984), a gazdag életművet hátrahagyó zeneszerző és zongoraművész, rendszeresen adott házikoncerteket az otthonukban. Kósa Mária a zene, a tánc és a mozdulatművészet szellemi közegében alkotta a szobrait, aminek hatása a kompozícióin tetten érhető. A kiállítás záróprogramján a művészházaspár otthonának komolyzenei szólamai különös hangsúlyt kapnak.

A BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár időszaki kiállítását Molnárné Aczél Eszter és Páldi Lívia kurátorok tárlatvezetésével, illetve Pólus László és Kósa Gábor előadásában hallható kamarakoncerttel búcsúztatjuk.

A finisszázst Kósa Gábor zeneszerző és Mácsai János zenetörténész beszélgetése zárja, akik felidézik Kósa György házikoncertjeinek világát.

Az esemény múzeumi belépővel látogatható.
A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében megvalósuló program.

29/09/2026

𝗔 𝗱𝗶𝗽𝗹𝗼𝗺𝗮𝘁𝗮. 𝗞𝘂𝗹𝘁𝘂́𝗿𝗮 𝗮 𝗵𝗶𝗱𝗲𝗴𝗵𝗮́𝗯𝗼𝗿𝘂́𝗯𝗮𝗻 – 𝗚𝘂𝘆 𝗧𝘂𝗿𝗯𝗲𝘁-𝗗𝗲𝗹𝗼𝗳 𝗕𝘂𝗱𝗮𝗽𝗲𝘀𝘁𝗲𝗻 (𝟭𝟵𝟰𝟳–𝟭𝟵𝟱𝟴) | 𝗠𝗘𝗚𝗡𝗬𝗜𝗧𝗢́:

📆 2026. október 6., kedd, 16 óra
📍 BTM Kiscelli Múzeum, Barokk szoborcsarnok
🔗 Esemény link: https://fb.me/e/6Ena7PS9c

𝗞𝗼̈𝘀𝘇𝗼̈𝗻𝘁𝗼̋𝘁 𝗺𝗼𝗻𝗱:

Dr. Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója

Jonathan Lacôte, Franciaország magyarországi nagykövete

Dr. Sári Zsolt, Közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár

𝗠𝗲𝗴𝗻𝘆𝗶𝘁𝗷𝗮: Cserháti Éva író

𝗞𝘂𝗿𝗮́𝘁𝗼𝗿𝗼𝗸: Árvai Mária és Fábián Blanka

𝗔 𝗱𝗶𝗽𝗹𝗼𝗺𝗮𝘁𝗮. 𝗞𝘂𝗹𝘁𝘂́𝗿𝗮 𝗮 𝗵𝗶𝗱𝗲𝗴𝗵𝗮́𝗯𝗼𝗿𝘂́𝗯𝗮𝗻 – 𝗚𝘂𝘆 𝗧𝘂𝗿𝗯𝗲𝘁-𝗗𝗲𝗹𝗼𝗳 𝗕𝘂𝗱𝗮𝗽𝗲𝘀𝘁𝗲𝗻 (𝟭𝟵𝟰𝟳–𝟭𝟵𝟱𝟴) című tárlat egy francia kultúrdiplomata Magyarországon töltött éveinek történetén keresztül mutatja be a kultúra és művészet helyzetét a hidegháború első, zaklatott évtizedében. Az időszakra különböző nézőpontokból tekint: megjelenik a francia diplomácia perspektívája, a magyar politikai rendőrség ellenséges álláspontja, valamint Turbet-Delof személyes – irodalmi műveltsége és világnézete által meghatározott – látásmódja. Alakját úgy próbáljuk megrajzolni, ahogyan a vele kapcsolatba kerülő művészek láthatták, és bemutatjuk az általuk neki ajándékozott képzőművészeti alkotásokat is. Végül magyarországi életének egy egészen közeli, személyes aspektusa is feltárul lánya, Christine Turbet-Delof visszaemlékezéséből.

A budapesti Francia Intézet igazgatójaként és kulturális attaséként is szolgálatot teljesítő Guy Turbet-Delof alakját a történettudomány és az irodalomtörténet már régóta jegyzi 1956-os naplójának és a János vitéz franciára fordításának köszönhetően. Kiállításunk azonban tevékenységének egy kevésbé ismert oldalára irányítja a figyelmet: a képzőművészethez és a művészekhez fűződő kapcsolatára. A korszak művészeinek széles körével megismerkedett, és sokuknak segített, pozíciójának kötelezettségein messze túl. A kultúraközvetítés nem csupán hivatali feladat, hanem személyes küldetés volt számára, melyet a vasfüggönyön átjárva valósított meg.

Turbet-Delof a diplomáciai postát és saját autóját felhasználva igyekezett segíteni a magyar művészeket. Privát leveleket továbbított, ecsetet és kottát hozatott. Nem riadt vissza attól sem, hogy embert vagy műtárgyat csempésszen át a határon: Czóbel Béla és Rozsda Endre festményei is az ő segítségével hagyták el az országot.

A szabadságot vágyó, emigrációt választó Rozsda Endre számára támogatókat, kiállítási lehetőséget keresett. A nemzetközi karriert befutó festő Beavatás című műve alapján később a francia állam falikárpitot készíttetett, amely – mintegy bezárva a kört – a budapesti francia követi rezidenciára került. A kivételes tárgy most elhagyja helyét, hogy megtekinthető legyen ezen a tárlaton.

A kiállítás olyan művészek munkáit mutatja be, akiknek életpályája összefonódik Turbet-Delof tevékenységével: Rozsda Endre több nagyméretű festménye és kisebb grafikái mellett Barta Lajos szobrai és szobortervei, valamint Czóbel Béla, Vilt Tibor, Vedres Márk és Gorka Géza művei is helyet kapnak. A diplomatának ajándékozott műtárgyak és a vele kapcsolatban álló művészek alkotásai mellett a politikai rendőrség lehallgatáshoz használt eszközeit, megfigyelési fotókat, jegyzőkönyveket, valamint személyes történeteket felelevenítő filminterjúkat is láthat a közönség.

#1956

24/09/2026

Devich Botond, aki a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtárban velünk is dolgozott, immár Junior Prima díjas! Ő volt az Elmozdul a fal – Mácsai István Kiscellben című emlékezetes kiállításunk látványtervezője. A Templomtérben a falak valóban járkáltak, váratlan kapcsolódásokat teremtve a művek között. Gratulálunk, Botond!

Fotó: B. Nagy Anikó kurátor és Devich Botond látványtervező az Elmozdul a fal - Mácsai István Kiscellben című kiállítás megnyitóján. Fotót készítette: Fáryné Szalatnyai Judit

22/09/2026

🤱 Csütörtökön ismét anya-baba, apa-baba délelőtt a Kiscelliben - Anyaság Kósa (Molnár) Mária művészetében

📍 Helyszín: Kiscelli Múzeum (1037 Budapest, Kiscelli u. 108.)
⏰ Időpont: 2026. október 1., csütörtök, 10:00
A tárlatvezetés időtartama: kb. 45–50 perc
📆 Esemény link: https://fb.me/e/80ls3Xsmv

Milyen volt anyának, nőnek, gyereknek lenni közel száz évvel ezelőtt? És mennyi minden ismerős ebből ma is?

A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár 𝗧𝗼̈𝗺𝗲𝗴𝗲𝗸 𝗿𝗶𝘁𝗺𝘂𝘀𝗮 – 𝗞𝗼́𝘀𝗮 𝗠𝗮́𝗿𝗶𝗮 𝗺𝘂̋𝘃𝗲́𝘀𝘇𝗲𝘁𝗲 című kiállítását ezúttal az anyaság szemszögéből járjuk körül. Anyák, nők és gyerekek, gondoskodás és munka, női szerepek és hétköznapi pillanatok kerülnek a középpontba.
Ezt a délelőttöt azoknak a kisbabás anyukáknak és apukáknak szánjuk, akik szívesen kimozdulnának otthonról, találkoznának más szülőkkel – anélkül, hogy közben azon kellene aggódniuk, vajon a baba elég csendes-e egy múzeumhoz.

𝗞𝗶𝗸𝗻𝗲𝗸 𝘀𝘇𝗼́𝗹?
Elsősorban újszülött kortól, ölben vagy hordozóban lévő kisbabákat és szüleiket várjuk.
A tárlatvezetés nagyjából 45–50 percig tart. Ha közben a baba megéhezik, elalszik, felébred, mocorog vagy sír, az egyáltalán nem baj. Bármikor meg lehet állni etetni, pelenkázni vagy egy kicsit félrevonulni – ezen a délelőttön mindez magától értetődő.

𝗔 𝗯𝗮𝗯𝗮́𝗸𝗿𝗮 𝗶𝘀 𝗴𝗼𝗻𝗱𝗼𝗹𝘂𝗻𝗸
A kiállítótérben habszivacs szőnyeget teszünk le a kicsiknek, így aki már nem szeretné végig ölben tölteni az időt, egy kicsit szabadabban is mozoghat.
A múzeumban pelenkázóhelyiség is van. Szoptatáshoz vagy etetéshez pedig egy nyugodt, különálló irodahelyiséget biztosítunk azoknak, akik szeretnének egy kicsit félrevonulni.
A babakocsikat a múzeum földszintjén le lehet tenni, de ha megoldható, inkább a hordozót javasoljuk. A kiállításban és a Kiscelli Múzeumhoz vezető úton is egyszerűbb vele a közlekedés.

𝗛𝗼𝗴𝘆𝗮𝗻 𝗷𝘂𝘁𝘀𝘇 𝗲𝗹 𝗵𝗼𝘇𝘇𝗮́𝗻𝗸?
Hordozóval a Katinyi mártírok parkja felől, az Óbudai Egyetem mellett felsétálva is megközelíthető a múzeum.
A Szent Margit Kórház felől is megközelíthető a múzeum: a 17-es, 19-es vagy 41-es villamosról leszállva a Bécsi útról a Kiscelli utcán vezet felfelé az út. Ez rövidebb, de jóval meredekebb séta, és a Kiscelli utca egyik kanyarjában az átkelés babával fokozott figyelmet igényel.

Babakocsival inkább a 165-ös buszt ajánljuk a Kolosy tér felől, így elkerülhető a meredek emelkedő. A babakocsi a múzeum földszintjén elhelyezhető.
Az autóval érkezőknek a múzeum előtt ingyenes a parkolás.

𝗔 𝘁𝗮́𝗿𝗹𝗮𝘁𝘃𝗲𝘇𝗲𝘁𝗲́𝘀 𝘂𝘁𝗮́𝗻
A programnak nem kell a múzeumban véget érnie. A múzeum melletti parkban van lehetőség pihenésre, beszélgetésre vagy együtt tölteni még egy kis időt. A parkban játszótér is van, babahintával.

Szeretnénk, ha ez a délelőtt arról szólna, hogy babával együtt is lehet kimozdulni, feltöltődni, művészettel találkozni és más anyukák, apukák társaságában lenni. A sírás, az etetés, a pelenkázás és a közben elalvó baba pedig ezen a programon nem zavaró körülmény – hanem az élet természetes része.

17/09/2026

𝗛𝗢𝗟𝗡𝗔𝗣 ➡ 𝗩𝗮𝗻-𝗲 𝗮𝘇 𝗮́𝗹𝗹𝗮𝘁𝗼𝗸𝗻𝗮𝗸 𝗹𝗲𝗹𝗸𝘂̈𝗸? 🦎 𝗔𝗻𝗮𝘁𝗼́𝗺𝗶𝗮, 𝗮́𝗹𝗹𝗮𝘁𝗼𝗸 𝗲́𝘀 𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗲𝗸 𝗫𝗜𝗩. 𝗟𝗮𝗷𝗼𝘀 𝗣𝗮́𝗿𝗶𝘇𝘀𝗮́𝗯𝗮𝗻

B. Nagy Anikó művészettörténész előadása
MindenKor - Budapesti Történeti Múzeum Szabadegyetem

📍 Helyszín: BTM Vármúzeum (1014 Budapest, Szent György tér 2.)
⏰ Időpont: szeptember 18. (péntek) 16:30-18:00
📆 Esemény link: https://fb.me/e/a2Zb6PzFY

Az előadás a 17. századi Párizs tudományos és udvari kultúrájának metszéspontjában vizsgálja az állati testek megfigyelésének, boncolásának és ábrázolásának gyakorlatát. XIV. Lajos uralkodása alatt a Tudományos Akadémia, az orvosi kutatás, a királyi gyűjtemények és a versailles-i menazséria egymással összefonódó világai új tudásformákat hoztak létre.

A kiindulópont Descartes állatfelfogása: az állat mint bonyolult gép, amelynek nincs lelke, s így fájdalomérzete is kérdésessé válik. A korszak anatómiai gyakorlata azonban ennél összetettebb képet mutatott. Az élő és halott állatok boncolása egyszerre volt tudományos módszer, vizuális eljárás és etikai probléma.
Az előadás gazdag képi anyagra épít: anatómiai metszetek, akadémiai illusztrációk, könyvillusztrációk és udvari reprezentációs képek segítségével mutatja be, hogyan kapcsolódott össze az állati test vizsgálata a tudományos megismeréssel, az uralkodói reprezentációval és az ember–állat viszony újragondolásával.

Pieter Boel: Kaméleontanulmány (Étude de caméléon), 1668 körül,
olaj, vászon, Párizs, Musée du Louvre, INV 3970
Pieter Boel a XIV. Lajos udvarába került, feltehetően egyiptomi eredetű kaméleont festette meg élő modell után.

A programokon való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

Link kommentben 👇

15/09/2026

Szmolka Zoltán tervezőgrafikus munkában: már a nyomdában az októberben nyíló kiállításunk katalógusa.
Részletek hamarosan 🔜