01/06/2026
🌟🏛 MÚZEUMI FLASHBACK 🏛🌟
Múzeumunk gyűjteményeibe időről időre – a jogszabályoknak megfelelően – munkatársaink revíziót végeznek, ellenőrzik műtárgyaink állapotát. Műtárgynak nem csak a műalkotások, történeti tárgyak, fényképek vagy a régészeti leletek számítanak, hanem a saját intézményünk történetéhez kapcsolódó fotók, iratok, emlékek. Ezek elsősorban múzeumunk közössége számára értékesek, de sok közülük a nagyközönség számára is figyelemre méltó lehet. Adattárunk múzeumtörténeti gyűjteményében a tavalyi évben végeztek revíziót, a kollégák kezébe került számos érdekes anyag közül mutatunk be néhányat.
📖A FŐVÁROSI MÚZEUM ELSŐ KATALÓGUSA📖
1899-ben kapta meg az akkori Fővárosi Múzeum (a mai BTM jogelődje) a városligeti Műcsarnok épületét (ma Millennium Háza) abból a célból, hogy Budapest újkori történetét itt mutathassa be a székesfővárosi közönségnek. A kiállítás megnyitására végül 1907. június 1-ig kellett várnia a nagyközönségnek.
Már a megnyitás előtt Kuzsinszky Bálint, a Múzeum akkori vezetője célul tűzte ki a kiállítást bemutató alapos katalógus elkészítését. Ahhoz, hogy a múzeum legelső katalógusa a kor értelmezése szerint közönségbarát és érdekfeszítő legyen Schöpflin Aladár (1872-1950) újságíró, kritikus, író, műfordítót is alkalmazták a múzeum kötelékében.
Ebben a korszakban a kiállítási katalógus egy helyiségenkénti szöveges felsorolás volt, amelyben a kiemelt, fontos tárgyakról készítettek rövidebb leírást is, fényképeket még nem találunk a kiadványokban.
A katalógus valóban el is készült 1907-ben, eredeti kéziratának töredékét a BTM Adattár Intézménytörténeti Gyűjteményében őrzi, és bár a kézirat nem teljes, mégis sok mindent elárul a katalógus készítéséről.
A kéziratos szövegtöredék helyenként korábbi szövegváltozatot őriz a megjelent katalógushoz képest, ezek elsősorban stilisztikai finomításokat, egyes bekezdések, katalógustételek áthelyezését, kiegészítő szövegrészeket jelentenek. Sőt, a kiadványban elvárt betűtípus megjelölése is feltűnik a kéziratban.
A kézirat szerzőjének megállapításához a kézírások összehasonlításán át vezethet az út. Úgy tűnik, hogy minimum két kézírással készült a szöveg, egyes részeknél leginkább Schöpflin Aladár, más szövegeknél Kuzsinszky Bálint kézírásával egyezik leginkább. A kézírások azonosításához az Adattár Archív iratanyag-gyűjteményben találhatunk párhuzamokat. A javításokat általában maguk a szerzők végezték el a szövegeken, de egyes esetekben felmerül, hogy Schindelmann Ferenc kezelőtiszt is részt vett a szövegírásban, a szöveg javításában.
Képek:
1. kép: A Budapest Székesfővárosi Múzeum katalóguskéziratának egyik oldala (Budapesti Történeti Múzeum Adattár Intézménytörténeti gyűjtemény, fotó: Keppel Ákos)
2. kép: A Fővárosi Múzeum XI. számú terme, 1912. Nok Gyula felvétele (BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény)
3. kép: A Budapest Székesfővárosi Múzeum katalógusának címlapja. Budapest, 1907. (fotó: Keppel Ákos)