november 15.–2018. A 400 éve jóváhagyott és 300 éves Pesten is megtelepedett piarista rend tevékenysége kezdettől fogva mindig az iskola és a tanítás körül forgott. A rend tagjai alkotói munkájukkal és tanítványaik révén a kultúra és tudomány szinte minden területén jelen voltak, és nyomot hagytak a magyar művelődéstörténetben. Ezt mutatja be a Budapesti Történeti Múzeumban 2017. november 15-től m
árcius elejéig tervezett kiállítás, amelynek címét Sík Sándor egyik verséből, a rend alapítójához, Kalazanci Szt. Józseftől írt himnuszból kölcsönöztük: „Hitre, tudásra, szép életre jóra, példaadója”. A kiállítás végigvezet azokon a valós és virtuális tereken, ahol a piaristák éltek, tanítottak, imádkoztak, tréfálkoztak, kutattak és alkottak. A „kápolnában” fölsorakoztatjuk a rendalapító és más piarista szentek legszebb magyarországi ábrázolásait, a „sekrestyéből” előkerülnek a piarista templomok kincstárainak legszebb darabjai. Az is kiderül, hogy milyen nyomot hagy maga után egy valódi szellem, aki privigyei piarista rendházban kísértett. Fölelevenítjük, hogy milyen volt a pesti piarista gimnázium igazgatójának egykori irodája, hogyan néztek ki a régi iskolák és a diákok, milyen volt egy iskolai gyónócédula, hogyan éltek a rendházban a piarista atyák, milyen tárgyak vették őket körül (pipák, órák), miből és mit ettek, és miken tréfálkoztak esténként, vacsora után. Kiállításra kerülnek aprólékosan rajzolt barokk tervlapok és vizsgarajzok, a magyar rendtartomány gyűjteményének legszebb darabjai: kódexek, régiségek, festmények, Felix Ivo Leicher, Gottfried Bernard Götz, Nagy Sándor, Kunwald Cézár, Pándy Lajos, Huber István, Héya Zoltán, Szász Endre és mások művei. Előkerülnek a tudós piaristák emléktárgyai,, a fizikai és természetrajzi szertárak kincsei: kéziratok, útinaplók, kísérleti eszközök, köztük Öveges Józseftől és Kovács Mihálytól, az egyik legelső magyar számítógépmodell készítőjétől. Végül térképeken, tervrajzokon, festményeken és fényképeken mutatjuk be a budapesti piarista rendházak múltját. A régi pesti piarista ház a Belváros szívében, a plébániatemplom és a városháza közvetlen kötelében állt, és utóbbival együtt tűnt el a múlt századfordulón, a nagyvárosi építkezés lázában, hogy helyette 1917-re fölépüljön a Hültl Dezső által tervezett, 2011-től felújított formában használt neobarokk palota. A kiállításon és az ahhoz készülő katalógusban egy olyan szerzetesi közösség életét és tárgyait mutatjuk be, amely Istenre, a világra, a művészetekre és a tudományra egyaránt nyitottan élt, és kellő öniróniával szemlélte magát.
