14/05/2026
Új Bíró alkotások a galériánkban. Hamarosan nyíló tárlatunkon látható lesz.
„Biró Antal párizsi periódusában a színek erejének témától, tárgytól függetlenített invencióját kísérletezte, és ez merészebb lépés volt, mint a formaalakítás elvonatkoztatása. Az alkotás gesztusa elfedi a gondolatkontrollt, a létrehozás mámorában keletkezett mű tagadja az objektív látvány „ismétlését”, imitációját, a kép a feloldódásban megfejthetetlenné válik. Ennek a ma már világszerte tért hódító irányzatnak két nagy kezdeményező góca volt. Az egyik az „Ecole Pacifique” néven ismert amerikai csoport, a másik két névhez fűződik Hantaihoz és Mathieu-höz. Kiállítási katalógusok, folyóiratok, monográfiák állíthatók sorba annak bizonyítására, hogy Reigl, Fiedler, ugyancsak elsők között szerepeltek a modern francia festészet kibontakoztatásában. Biró Antalról kevés feljegyzés őrzi munkássága fontos állomásait. Hantai tudná legilletékesebben bizonyítani, hogy ez a haláláig a visszavonulást, csöndet, meditációt kereső művész milyen mértékben hatott rá, öreá is, társaira is, az egész magyar festőkolóniára és, hogy látványos sikerek nélkül is főszerepe volt az ötvenes évek elejétől a lírai absztrakt festészet európai kialakulásában. Biró lélekben, érzelemben öt évtizedes külföldi tartózkodása dacára és annak ellenére hogy szabadságeszméjét nem korlátozta nemzetméretűre, mindvégig magyarnak vallotta magát.
Van Gogh, Chagall, Miro, Picasso és még hányan elhagyták hazájukat, életműveiket nem szülőföldjükön hozták létre. Természetes folyamat ez és nemcsak a képzőművészetre korlátozottan. Eredeti hazájuk soha nem feledkezett meg róluk. Mi hűtlenül, szégyenesen, ötletszerűen bánunk idegenbe települt művészeinkkel. ... Sok rendezni valónk van ezen a téren, de talán a legméltánytalanabb ennek, a fentiekben felidézett generációnak hazai elismertetése, elsősorban a modern művészeti átalakulásokban betöltött nemzetközi jelentősége miatt.” - Eiffel István: Pályánk Emlékezete, Új Írás 1991 január 15
